Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az emberi lét nyomorúságáról

Paraméterek

Sorozat Eötvös Klasszikusok
Szerző Segni, Lotario dei (III. Ince pápa)
Cím Az emberi lét nyomorúságáról
Kiadó Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás éve 2005
Terjedelem 73 oldal
Formátum B/5, irkafűzött
ISBN 963 7338 23 3
Eredeti ár:
1.045 Ft
992 Ft
Online kedvezmény: 5%

Húsz olyan népnyelvi (olasz, francia, angol, német) írás ismert, amely idézi III. Ince művét. A legismertebb ezek közül Geoffrey Chaucer munkája, a Canterbury mesék.

Leírás

III. Ince pápa (1198-1216) írói munkásságának ismertetésekor három művet szokás kiemelni, mindhármat még bíboros korában írta. Az első a 'De miseria humanae conditionis' (Az emberi lét nyomorúságáról), a második a 'De missarum misteriis' (A szentmise misztériumairól), a harmadik pedig a 'De quadripartita specie nuptiarum' (A házasság négyfajta formájáról) című mű. Nem túlzás azt állítani, hogy Ince írói hírnevét legelső műve, a 'De miseria humanae conditionis' című traktátus alapozta meg, amely a középkori contemptus mundi (a világ megvetése)-irodalom legnépszerűbb és legtöbbet olvasott alkotása.
Miért írta meg III. Ince e művet? A prológusban maga a szerző válaszol erre a kérdésre: „ad deprimendam superbiam, que caput est omnium vitiorum”, azaz a kevélység elfojtása végett, amely minden bűn feje. A mű megírására nem személyes csapás vagy szenvedés inspirálta, hanem a világról szerzett tapasztalata.
A traktátus három könyvből áll. Az elsőben az emberi lét kezdetének nyomorúságát mutatja be a születéstől a gyermek- és ifjúkoron át egészen az öregkorig. A második könyv egy lelki tükör, amely a hét főbűn közül négyről beszél részletesen: a fösvénységről, a torkosságról, a bujaságról és a kevélységről. Tulajdonképp tehát csak negatív oldaláról jellemzi az embert. A harmadik könyv nem más, mint a halálról, a pokolról, a pokolbéli kínokról, a kárhozatról, az elkárhozott lelkek szenvedéséről, az utolsó ítéletről szóló elmélkedés. Tipikusan középkori felfogásban esik szó minderről, hasonlóan a középkori túlvilágjárásokhoz. E hasonlat nem véletlen: Dante is ismerte a nagy pápa művét, s hatással volt rá az Isteni Színjáték megírásakor.
Előszeretettel idézték Ince művét mind a latin, mind a népnyelven alkotó szerzők. Jelenlegi ismereteink szerint közel húsz latin nyelvű műben találhatunk idézeteket belőle. Húsz olyan népnyelvi (olasz, francia, angol, német) írás ismert, amely szintén idézi III. Ince művét. A legismertebb ezek közül Geoffrey Chaucer munkája, a Canterbury mesék. A középkori magyar kódexirodalomban is található egy mű (A halálról), amely átvesz egy idézetet Ince pápa traktátusából. A művet a Bod- illetve a Lobkowitz-kódex őrizte meg.
Népszerűségét azonban nemcsak e művek bizonyítják, hanem a traktátus francia, ír, holland, német, olasz és spanyol próza- és versfordításai is; jelenleg 34 fordításról van tudomásunk. A fordítások szinte kivétel nélkül mind a késő középkorból származnak.
 
Fordította: Lőkös Péter