Az emlékezet és a felejtés helyei
Paraméterek
| Szerző | Kisantal Tamás |
| Cím | Az emlékezet és a felejtés helyei |
| Alcím | A vészkorszak ábrázolásmódjai a magyar irodalomban a háború utáni években |
| Kiadó | Kronosz Kiadó |
| Kiadás éve | 2020 |
| Terjedelem | 320 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 604 863 9 |
|
A közvélekedés szerint a vészkorszak és a holokauszt eseményeiről a háború után sokáig nem beszéltek, egyáltalán nem vagy csak alig jelentek meg irodalmi és történetírói munkák e témáról, és csupán az 1970-es évektől (de még inkább a rendszerváltás után) vált nyilvánossá e problémakör. E könyv egyik tétje éppen az, hogy ezt a széles körben kialakult nézetet eloszlassa, illetve pontosítsa, és bemutassa, hogy a háború utáni másfél évtizedben milyen módon ábrázolták a vészkorszakot a magyar irodalomban. |
|
|
|
Leírás
A közvélekedés szerint a vészkorszak és a holokauszt eseményeiről a háború után sokáig nem beszéltek, egyáltalán nem vagy csak alig jelentek meg irodalmi és történetírói munkák e témáról, és csupán az 1970-es évektől (de még inkább a rendszerváltás után) vált nyilvánossá e problémakör. E könyv egyik tétje éppen az, hogy ezt a széles körben kialakult nézetet eloszlassa, illetve pontosítsa, és bemutassa, hogy a háború utáni másfél évtizedben milyen módon ábrázolták a vészkorszakot a magyar irodalomban. Az 1945 utáni években ugyanis kifejezetten sok ilyen témájú mű jelent meg, és később csökkent ugyan a számuk, teljes hallgatásról még az 1950-es években sem beszélhetünk. Javarészt elfeledett szövegek kerülnek elő, és vizsgálatuk révén az emlékezet és a feledés mechanizmusába pillanthatunk bele. Színre lépnek humoristák (Királyhegyi Pál, Török Rezső), írók (Déry Tibor, Karinthy Ferenc, Hegedűs Géza), illetve olyan memoárszerzők, akiket manapság gyakran megjelentetnek, ám korabeli fogadtatásuk meglehetősen ellentmondásos volt (Nyiszli Miklós). A kötet tehát a holokauszt korai magyar irodalmi reprezentációnak átfogó feltérképezésére vállalkozó hiánypótló munka.
Kisantal Tamás (1975) a PTE Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense. Fő kutatási területei közé tartozik irodalom és történetírás viszonya, a történelmi regény problémája, valamint a holokauszt ábrázolásának kérdésköre. Ez a negyedik könyve.
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
Előhang
I. Bevezetés. Miről beszélünk, amikor a holokausztirodalomról beszélünk?
A holokausztirodalom összehasonlíthatósága
Kertész Imre és a magyar holokausztirodalomtörténet-írás
A holokausztirodalom narratívái
Kiindulópontok és elemzési metódusok
II. Élményirodalom – és akiknek nem kell. A közelmúlt szenvedéseinek ábrázolása a háború utáni években
„…nem élményirodalom”. Egy meghatároz(hat)atlan műfaj viszontagságai
Irodalom és álirodalom, avagy műfaj és nézőpont kérdései
III. Egy könyv a vádlottak padján: Nyiszli Miklós művének fogadtatása
A bulvárregénytől a Marshall-tervig. Nyiszli művének 1947–1948-as recepciója
Appendix. Az „atomfasizmustól” a „bolhapiacig”
IV. „…borsón is lehet szépet álmodni”. A humor szerepe a korabeli múltábrázolásokban
„Magyarországon vagyunk, itt minden lehetséges”. Török Rezső: Enyv és szappan
Az auschwitzi gyors. Királyhegyi Pál: Mindenki nem halt meg
V. „A gyász is megváltozott . Áldozatok és vértanúk a korszak irodalmában
Mily dicső meghalni a honért, avagy mártírszerepek a kor diskurzusában
„Hős az, akit a hazája ölt meg?”, avagy az irodalmi mártírium lehetőségei
VI. Bűnösök, besúgók és tanúk. A felelősség kérdéseinek reprezentációi 1945 után
A német maszlag, avagy a hódító nép mítosza
„…patológiás tömeggyilkos és elfuserált bohóc”. A magyar főbűnösök publikus ábrázolásai
„mi csak tanúk vagyunk, mi nem tehetünk róla”. Déry Tibor: A tanúk
„Ezek nem tudták, hogy mekkorát bűnöztek”. Soós Magda: A besúgó
VII. A láger „természetes”. Témák, műfajok és beszédmódok 1948 után
„Április négyről szóljon az ének…”
„Azok nem voltak érdekesek, azok csak zsidók voltak”. Lágerszövegek az 1950-es évek második felében
VIII. Reflexív utóhang
Válogatott bibliográfia a háborút követő első három év műveiből
Felhasznált irodalom
Névmutató
Summary