Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az irodalmi Nobel-díj

Paraméterek

Szerző Kjell Espmark
Cím Az irodalmi Nobel-díj
Alcím Száz év története
Kiadó Európa Könyvkiadó
Kiadás éve 2004
Terjedelem 422 oldal
Formátum A/5, keménytáblás
ISBN 963 07 7662 3
Ár:
2.600 Ft

Kjell Espmark svéd költő, regényíró és esztéta, irodalomtudós, egyetemi tanár, a Svéd Akadémia rendes tagja, 1981 óta a Nobel-díj Bizottság elnöke higgadtan, józanul és mégis szinte regényesen tárgyalja az 1901–2001 közötti száz év díjtörténetét.

Leírás

Kjell Espmark svéd költő, regényíró és esztéta, irodalomtudós, egyetemi tanár, a Svéd Akadémia rendes tagja, 1981 óta a Nobel-díj Bizottság elnöke higgadtan, józanul és mégis szinte regényesen tárgyalja az 1901–2001 közötti száz év díjtörténetét.

1895-ben kelt végrendeletében Alfred Nobel a Svéd Akadémiát bízta meg öt díj odaítélésével olyan kiemelkedő személyiségeknek, akik az előző évben „a leghasznosabban tevékenykedtek az emberiség javára”. Nobel külön rendelkezett az irodalmi díjról, miszerint ezt olyasvalakinek kell adományozni, „aki a legkiemelkedőbbet alkotta, mégpedig ideális szemlélettel”. A látszólag megtisztelő megbízatást a Svéd Akadémia részben szkeptikusan fogadta. Felmerült a gondolat, hogy nem vállalkoznak rá. 1901-ben aztán, a homályos végrendelet megfejtésére tett sorozatos kísérletek első állomásaként az irodalmi Nobel-díjat is kiosztották, amelyet nem Ibsen és nem Tolsztoj kapott meg, hanem Sully Prudhomme francia költő. Ettől a pillanattól kezdve az irodalmi Nobel-díj évenkénti odaítélése elismerést és vitákat provokál.

Kjell Espmark svéd költő, regényíró és esztéta, irodalomtudós, egyetemi tanár, a Svéd Akadémia rendes tagja, 1981 óta a Nobel-díj Bizottság elnöke higgadtan, józanul és mégis szinte regényesen tárgyalja az 1901–2001 közötti száz év díjtörténetét.
Miért Sully Prudhomme, Rudolf Eucken, Grazia Deledda és Pearl Buck? Miért nem Tolsztoj, Ibsen, Proust, Kafka és Joyce? Lehet-e valamilyen politikai szándék Szolzsenyicin díja mögött? Lehetséges-e egyáltalán, hogy egy nemzetközi irodalmi díjnak ne legyen semmiféle politikai aspektusa? Miért olyan kevés az ázsiai díjazott? Miért olyan kevés a nő? És miért szavazott egykor a Svéd Akadémia olyan népszerű szerzőkre, mint Sinclair Lewis vagy John Galsworthy, ha alig tíz év múlva már olyan forradalmi újítókat tüntetett ki, mint T. S. Eliot és William Faulkner? Újabb néhány évtizeddel később pedig miért ejtette ámulatba a világot az addig ismeretlen Isaac Bashevis Singer és Czesław Miłosz kitüntetésével? Ehhez hasonló kérdéseket tesz fel a könyv, miközben számos fejezetben áttekinti az irodalmi díj történetét – hol a díj kockázatára, hol Nobel végrendeletének értelmezésére, hol az értékelési szempontokra helyezve a hangsúlyt.

Fordította: Deres Péter