Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az olvasás tudománya

Paraméterek

Szerző Sík Sándor
Cím Az olvasás tudománya
Kiadó Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium
Kiadás éve 2000
Terjedelem 409 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 00 3716 5
Ár:
1.500 Ft
1.425 Ft
Kedvezmény: 5%

1948-ban Sík Sándort, aki akkoriban vált ki az Országos Köznevelési Tanácsból, fölkérték, hogy írjon segédkönyvet, elsősorban az irodalomtanárok számára...

Leírás

Sík Sándornak ez a könyve is, mint annyi más írása, a történelmi pillanat sürgetésére született. 1948-ban Sík Sándort, aki akkoriban vált ki az Országos Köznevelési Tanácsból, fölkérték, hogy írjon segédkönyvet, elsősorban az irodalomtanárok számára. Ezt örömmel vállalta, mert úgy érezte, hogy sok mindent összefoglalhat itt abból az örökségből, amelynek birtokosaként a „jövő szolgálatára” ajánlkozhat. Húsz éven át tanított középiskolában, tankönyvek szerzője volt, majd a szegedi egyetemen tanította a jövő irodalomtanárait. Tartalma négy góc köré csoportosul az első az irodalomelmélet és esztétika legfőbb fogalmait magyarázza. A második rész az írásművészet legfőbb kérdéseivel foglalkozik, mégpedig tapasztalati alapon, a nyelvből kiindulva, részletesen elemezve az írói formálás fő eszközeit: a szóképet, a ritmust és a szerkezetet. A harmadik rész az irodalmi műfajok természetét magyarázza, mindenütt példák elemzése alapján. Egy-egy műelemzést átvesz másoktól, például Illyés Gyulától, Rónay Györgytől. Végül a negyedik rész a magyar irodalom stíluskorszakait mutatja be, és az irodalmi értékelés lehetőségeivel foglalkozik. Az olvasás tudománya sebtében készült, de mégsem elég gyorsan ahhoz, hogy megjelenhessen: ezt az erősödő diktatúra már nem engedhette meg. Több mint ötven évvel később a szegedi Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégiumban rendezték sajtó alá.
 

Tartalom

Az olvasás tudománya
Előszó
I. rész   Az irodalomesztétika alapelvei
I.1. Mi az irodalom?
I.1.1. Irodalom és esztétika
I.1.2. Irodalom és nyelv
I.1.3. Irodalom és társadalom
I.1.4. Magyar irodalom
I.2. Az irodalmi alkotások természete
I.2.1. Mi tetszik?
I.2.2. Az Írói mű tartalma
I.2.3. Az ábrázolás
I.2.4. A kifejezés
I.2.5. A jelentés
I.2.6. Az írói mű formája
I.2.7. A stílus
II. rész   Az író művészete
II.1. Az írói mű keletkezése
II.1.1. A művészi alkotás
II.1.2. Az élmény
II.1.3. A művészi élmény
II.1.4. Élmény és mű
II.2. Az írói nyelv
II.2.1. A szó négyféle értéke
II.2.2. A nyelvbeli kifejezés
II.2.3. Nyelvi ábrázolás
II.2.4. A hangok
II.2.5. A szavak
II.2.6. Hangsúly és sebesség
II.2.7. Költői ismétlés
II.2.8. A rím
II.2.9. Szó és szólam
II.2.10. Stílus és stilisztika
II.3. A szókép
II.3.1. Jel, kép, jelkép
II.3.2. Szimbólum és allegória
II.4. A ritmus
II.4.1. A ritmus fajai
II.4.2. Az ütem
II.4.3. Verssor és versszak
II.4.4. A magyar nemzeti versidom
II.4.5. A klasszikus vers
II.4.6. Nyugat-európai versformák
II.4.7. Az idegen versidom megmagyarosodása
II.4.8. A szabadvers
II.5. Költői szerkesztés
II.5.1. Szerkezeti elvek
II.5.2. A művészi szerkezet
III. rész   Az olvasó művészete
III.1. A művészi újraalkotás
III.1.1. Az újraalkotás fogalma
III.1.2. Az első benyomás
III.1.3. A feldolgozás
III.1.4. Az újraalkotott mű
III.1.5. Az esztétikai élvezet
III.1.6. Az újraalkotás előfeltételei
III.1.7. Befogadó típusok
III.1.8. Az esztétikai ítélet
III.2. Az irodalmi műfajok
III.2.1. A műfajok lélektana
III.2.2. Népköltészet és műköltészet
III.3. Az epikai költészet
III.3.1. Népi epikai fajok
III.3.2. A ballada
III.3.3. Az eposz
III.3.4. A Kalevala
III.3.5. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
III.3.6. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
III.3.7. Babits Mihály: Jónás könyve
III.3.8. A regény
III.3.9. Eötvös József: A falu jegyzője
III.3.10. Móricz Zsigmond: Tündérkert
III.3.11. A novella
III.3.12. Kosztolányi Dezső: Fürdés
III.3.13. Kisebb epikai fajok
III.4. A lírai költészet
III.4.1. A népdal
III.4.2. Petőfi Sándor: Szeptember végén
III.4.3. Vörösmarty Mihály: A merengőhöz
III.4.4. Ady Endre: Zúg-zeng a jégcimbalom
III.4.5. József Attila: Mama
III.4.6. A lírai tartalom
III.4.7. A líra belső formája – Lírai műfajok
III.4.8. A líra külső formája
III.5. A drámai költészet
III.5.1. A népi dramatikus játékok
III.5.2. A dráma műfaji sajátságai
III.5.3. Tragikum – tragédia
III.5.4. Katona József: Bánk bán
III.5.5. Komikum, vígjáték
III.5.6. Moliére: Tartuffe
III.5.7. A többi drámai fajok
III.5.8. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
III.6. A prózai műfajok
III.6.1. A történetírás
III.6.2. Szekfű Gyula: Rákóczi
III.6.3. A szónoki beszéd
III.6.4. Kossuth Lajos: A haza védelméről
III.6.5. Az értekezés
III.6.6. Kemény Zsigmond: Széchenyi mint szónok
IV. rész   Irodalomszemlélet és értékelés
IV.1. Irodalmi stílusok
IV.1.1. A román stílus
IV.1.2. A gótika
IV.1.3. A reneszánsz
IV.1.4. A barokk
IV.1.5. A romantika
IV.1.6. A nemzeti klasszicizmus
IV.1.7. A szimbolizmus
IV.1.8. Új realizmus
IV.2. Irodalom és társadalom
IV.2.1. Egyén és közösség az irodalomban
IV.2.2. Hagyomány és környezet
IV.2.3. A közönség
IV.2.4. Irodalom és társadalmi szerkezet
IV.2.5. Politikai költészet
IV.3. Az irodalmi értékelés
IV.3.1 Történeti, politikai, erkölcsi értékelés
IV.3.2. Esztétikai értékelés
IV.3.3. Értékelés és megértés
Irodalom
Az elemzett művek jegyzéke