Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az önmagáért való ember

Paraméterek

Szerző Fromm, Erich
Cím Az önmagáért való ember
Alcím Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Kiadó Napvilág Kiadó
Kiadás éve 2005
Terjedelem 215 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 963 9350 67 2
Ár:
2.100 Ft
1.890 Ft
Kedvezmény: 10%

A könyv egyfajta humanista hitvallás, annak a hitnek a kifejeződése, hogy az ember maga a mérték és a cél is. A benne kifejtett karakteológia pedig a Fromm képviselte modern humanizmus empirikus alapját jelenti.

Leírás

Erich Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja. Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái. Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis karakterértelmezésének használatát a nem terápiás és nem klinikai területekre is. Ehhez dolgozta ki a világhoz és emberekhez fűződő kapcsolat ideáltipikus alapmintáját, majd ezek után azt vizsgálta, hogy vajon ez a modell az ember gyarapodását és pszichés kiteljesedését szolgálja-e, vagy sem. A mű központi, harmadik fejezetében Fromm az egyes karakterirányultságokat írja le mint produktív, illetve a nem produktív irányultsági típusokat, és értékeli azok kihatását az ember pszichológiai fejlődésére. A könyv nem pusztán Fromm karakterológiájának foglalata, hanem bő terjedelmet szentel az ember dinamikus szemléletéből következő etikai kérdéseknek is. Fromm művének a „Man for Himself” címet adta, és ezzel kifejezésre juttatta humanisztikus programját. Az ő szemében létezik egy, az emberben mélyen beleivódott boldogság- és egészségvágy. A könyv egyfajta humanista hitvallás, annak a hitnek a kifejeződése, hogy az ember maga a mérték és a cél is. A benne kifejtett karakteológia pedig a Fromm képviselte modern humanizmus empirikus alapját jelenti.
 
Fordította: Gellériné Lázár Márta 

Tartalom

Előszó
I. A KÉRDÉSFELVETÉS
II. A HUMANISTA ETIKA MINT AZ ÉLET MŰVÉSZETÉNEK ALKALMAZOTT TUDOMÁNYA
1. Humanista etika, vagy tekintélyelvű etika
2. Szubjektív etika, vagy objektív etika
3. Az embertudomány
4. A humanista etika hagyománya
5. Etika és pszichoanalízis
III. AZ EMBER TERMÉSZETE ÉS KARAKTERE
1. Az ember helyzete
a) Az ember biológiai természetű esendősége
b) Az ember egzisztenciális és történelmi kettőssége
2. A személyiség
a) A temperamentum
b) A karakter
(1) A DINAMIKUS KARAKTERFOGALOM
(2) KARAKTERTÍPUSOK: A NEM-PRODUKTÍV KARAKTERIRÁNYULTSÁG
(a) Befogadó orientáció
(b) Kihasználó orientáció
(c) Fölhalmozó orientáció
(d) Marketing-orientáció
(3) A PRODUKTÍV KARAKTERIRÁNYULTSÁG
(a) Általános vonások
(b) Produktív szeretet, produktív gondolkodás
(4) Az ORIENTÁCIÓ SZEREPE A SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
(5) AZ ORIENTÁCIÓS TÍPUSOK KEVEREDÉSE
IV. A HUMANISTA ETIKA PROBLEMATIKÁJA
1. Önzés, önszeretet, önérdek
2. A lelkiismeret – Az önmagát megszólító ember
a) Az autoriter lelkiismeret
b) A humanista lelkiismeret
3. Öröm és boldogság
a) A boldogság mint mértékegység
b) Az öröm megnyilvánulási formái
c) Az eszköz és cél kérdése
4. A hit mint karaktervonás
5. Az ember erkölcsi ereje
a) Vajon jó, vagy rossz az ember?
b) Elfojtás kontra produktivitás
c) Karakter és morális ítélet
6. Abszolút etika kontra relatív etika, univerzális etika kontra szociálisan meghatározott etika
V. KORUNK ETIKAI KÉRDÉSEI
HIVATKOZOTT IRODALOM