Az Oroszlános Lovag (Yvain)
Paraméterek
| Sorozat | Eötvös Klasszikusok |
| Szerző | Chrétien de Troyes |
| Cím | Az Oroszlános Lovag (Yvain) |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 1998 |
| Terjedelem | 82 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9024 48 1 |
|
Az Oroszlános Lovag, ez a XII. századi, ófrancia nyelven írt verses regény az Arthur-mondakör egyik lovagjának, Yvain-nek a kalandjait beszéli el.
|
|
|
|
Leírás
Az udvari szellemiség, a courtoisie a 12. század közepétől az udvari regénynek nevezett új elbeszélő műfajban teljesedett ki Észak-Franciaországban. A courtoisie és a „trubadúrszerelem”, a fin’amor eszmeisége még e század első felében eljutott Dél-Franciaországból, a trubadúrok földjéről az északfrancia területekre, amikor Aquitániai Eleonóra, IX. Vilmos „trubadúr herceg” unokája feleségül ment előbb VII. Lajos francia királyhoz, majd – miután ez utóbbi elvált tőle – Plantagenet Henrik normandiai herceghez, a későbbi angol királyhoz. A művelt, költészetkedvelő angol uralkodó és hitvese, valamint Eleonóra első házasságából született leányai, Mária champagne-i és Aélis blois-i grófné pártfogolták a courtois szellemiséget, s az ő udvaraikban alakult ki a trubadúrszerelem északi változata, az udvari szerelem (amour courtois), melynek téziseit Mária grófné – később Fülöp Ágost francia király – udvari káplánja. André le Chapelain (Andreas Capellanus) fektette le De Amore című művében.
Chrétien de Troyes életéről csak annyit tudunk, amennyit művei prológusában a költő elárul magáról. A 12. század második felében élt és alkotott, előbb Mária, champagne-i grófné, majd Elzászi Fülöp, Flandria grófja pártfogoltjaként. Mint a korabeli költők többsége, ő is antik szerzők, főként Vergilius és Ovidius műveinek ófranciára fordításával sajátította el a költői mesterség alapjait. Chrétien szerelemfelfogását egyértelműen a trubadúrlíra közvetlen hatása határozta meg. melyet jól ismerhetett. Elsősorban Bernart de Ventadorn szerelmi lírája hatott rá, e hatásról ifjúkorában szerzett lírai költeményeinek „trubadúr” szellemisége tanúskodik. Az udvari regény megteremtőjének szemléletében döntő változást hozott a kelta mondavilággal való megismerkedése, s lovagregényeiben utolérhetetlen művészi érzékkel ötvözte egybe a fin’amor északi változatát és az ősi kelta mítoszokra visszamenő középkori breton és walesi történeteket, meséket.
Eötvös József Könyvkiadó, 1998.
Írta: Chrétien de Troyes
Fordította: Vajda András
Szerkesztette: Szabics Imre
Kapcsolódó témakörök:
