Az orvosi élettan tankönyve
Paraméterek
| Szerző | Fonyó Attila – Geiszt Miklós |
| Cím | Az orvosi élettan tankönyve |
| Alcím | 8., átdolgozott kiadás |
| Kiadó | Medicina Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2019 |
| Terjedelem | 726 oldal |
| Formátum | A/4, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 226 734 0 |
|
Az orvosi élettan tankönyve 8., átdolgozott kiadása 22 évvel az első és 5 évvel az előző kiadás megjelenése után kerül az olvasók kezébe. Az orvosi élettan az egészséges emberi szervezet működésével foglalkozik, aminek megfelelő szintű ismerete előfeltétele a klinikai tárgyak elsajátításának. |
|
|
|
Leírás
Az orvosi élettan tankönyve 8., átdolgozott kiadása 22 évvel az első és 5 évvel az előző kiadás megjelenése után kerül az olvasók kezébe. Az orvosi élettan az egészséges emberi szervezet működésével foglalkozik, aminek megfelelő szintű ismerete előfeltétele a klinikai tárgyak elsajátításának.
A könyv megközelítése az első kiadástól kezdődően sejtélettani és molekuláris szemléletű, és ez a 8. kiadásra is jellemző, emellett azonban több változtatást is tartalmaz. Az egyes fejezetek átdolgozása során igyekeztünk olyan új kutatási eredményeket is a szövegbe foglalni, amelyek már „kiállták az idő próbáját”, és amelyek segíthetik a különböző szervek, szervrendszerek működésének megértését. Az előző kiadáshoz képest hangsúlyosabban emeltük ki a klinikai vonatkozásokat, ami reményeink szerint még érdekesebbé és hasznosabbá teszi az olvasók számára a könyvet. Az új kiadás számos új ábrát is tartalmaz, és több korábbi ábrát is módosítottuk. Úgy gondoljuk, hogy a szöveget és az ábrákat érintő változtatások egyaránt megkönnyítik az élettani folyamatok megértését.
Ez a könyv elsősorban orvostan- és fogorvostan-hallgatók számára íródott, azonban szívesen ajánljuk már végzett orvosok számára is, akik szeretnék felfrissíteni orvosi élettannal kapcsolatos ismereteiket, vagy olyan olvasóknak, akiket más okból érdekel az emberi szervezet működése.
Medicina Könyvkiadó, 2019.
Írta: Fonyó Attila – Geiszt Miklós
Tartalom
Bevezetés
I. rész: Általános élettani és sejtélettani alapelvek
1. fejezet: A belső környezet és a homeosztázis
A belső környezet
A homeosztázis fogalma és a szabályozási folyamatok alapjai
2. fejezet: A sejtmembrán molekuláris fiziológiája
A plazmamembrán szerkezete
A plazmamembrán permeabilitása és transzportrendszerei
Vesicularis transzport: endo- és exocytosis, membránkörforgás
3. fejezet: Celluláris elektrofiziológia; a nyugalmi membránpotenciál
Az ioncsatornák elektrofiziológiája
A sejtek nyugalmi (membrán-) potenciálja
4. fejezet: Transzportfolyamatok a hámsejtekben
5. fejezet: Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel (szignáltranszdukció)
Extracelluláris jelzőmolekulák
Receptorok
Intracelluláris receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel
Plazmamembrán-receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel
Az intracelluláris Ca2+-szint szerepe a sejtműködés szabályozásában
Intercelluláris mediátorok
Jelátvitel a gyulladásos és szövetproliferációs folyamatokban
6. fejezet: A neuronműködés alapjai
Helyi potenciálváltozások a neuronokban
Akciós potenciál az axonokban: a tovavezetődő ingerület
Neurotranszmitterek
Neurotranszmitter-receptorok
A neuromuscularis synapsis („neuromuscularis junkció”)
Az autonóm idegrendszer
Synapticus áttevődés a központi idegrendszeri neuronokban
7. fejezet: Az izomműködés
Az izom-összehúzódás molekuláris mechanikája
A vázizom (harántcsíkolt izom)
A szívizom-kontrakció molekuláris élettana
A simaizmok működése
8. fejezet: A légzés élettana
A légzőrendszer felépítése
Légzési és tüdőtérfogatok
A tüdő és a mellkas mechanikája
A légzési ciklus
A légzési gázok transzportja
A ventiláció és a gázcsere
A légzőmozgások eredete és szabályozása
9. fejezet: A vér keringése az érrendszerben
A hemodinamika alapelvei
Nyomás és áramlás a nagy vérkör artériáiban (a magas nyomású érszakasz)
Nyomás és áramlás a prekapilláris rezisztenciaerek szakaszán
Mikrocirkuláció; a kicserélési érszakasz funkciója
A szövetközti tér és a nyirokérrendszer
A vénás rendszer
A kis vérköri (pulmonalis) keringés
10. fejezet: A szív működése
A szív celluláris elektrofiziológiája: az ingerület keletkezése és vezetése
Mechanikai változások a szívciklus során
A szívizom összehúzódásának élettana
A perctérfogat és szabályozása
II. rész: A szívműködés energetikája
11. fejezet: Az elektrokardiogram
Az elektrokardiogram keletkezése és regisztrálása
Az elektrokardiográfia diagnosztikai alkalmazásai
12. fejezet: A cardiovascularis szabályozás
A véráramlás helyi szabályozó tényezői
A cardiovascularis szabályozásban szereplő hormonok
A cardiovascularis rendszer központi szabályozása
Integrált cardiovascularis válaszreakciók
13. fejezet: Egyes érterületek vérkeringési sajátosságai
A szív vérellátása (coronariakeringés)
A splanchnicus terület vérkeringése
A vázizom vérkeringése és az izomtevékenységet kísérő cardiovascularis alkalmazkodás
A bőr vérkeringése
Az agyi vérkeringés és a cerebrospinalis folyadék
III. rész: A vese működése; a bomlástermékek kiválasztása és a szervetlen anyagok homeosztázisa
14. fejezet: A vese kiválasztó működése: a vizelet képződése
A vese szerkezetének alapvonalai
A vese véráramlása és hemodinamikája
Filtráció a glomerulusokban
A csatornarendszer transzportfolyamatainak mikroanatómiája
Túl a transzport mikroanatómiáján: hogyan alakítja a nátrium és a víz mozgását a szerkezeti elrendezés 262
A nátriumkiválasztás intrarenalis tényezői
A káliumkiválasztás intrarenalis tényezői
A veseműködés követése clearance-módszerekkel
15. fejezet: A nátrium- és káliumkiválasztás hormonális szabályozása
A szervezet nátriumforgalma
A renalis renin-angiotenzin rendszer
Mineralokortikoid hormonok
Pitvari natriuretikus hormon/peptid (ANP)
16. fejezet: A kalcium- és a foszfátforgalom hormonális szabályozása; a csontszövet élettana
Az extracelluláris Ca2+-ok szerepe
Kalciumhomeosztázis: külső és belső kalciumforgalom
A csontszövet élettana: a csontsejtek differenciálódása és működése
Kalciotrop hormonok
17. fejezet: A sav-bázis mérleg
A pufferrendszerek fizikai és fiziológiai kémiája
A respirációs és a nem respirációs pufferösszetevők szabályozása
A sav-bázis egyensúly rendellenességei
18. fejezet: A vizeletelvezető rendszer működése: vizelettárolás (kontinencia) és vizeletürítés
A felső húgyutak: a vesemedence és az ureter működése
Az alsó húgyutak: a húgyhólyag és az urethra működése
A vizelettárolás (kontinencia) és a vizeletürítés központi koordinációja
IV. rész: Tápanyag- és energiaforgalom
19. fejezet: A tápcsatorna szabályozásának alapelvei
Az enteralis idegrendszer
A gyomor-bél rendszeri jelzőmolekulák: hormonok és parakrin szekrétumok
Központi idegrendszeri szabályozás
20. fejezet: A tápcsatorna motoros működése
A nyelés
A hányás folyamata
A gyomor motoros működése
A vékonybél motoros működése
A gyomor és a vékonybél interdigestiv motoros aktivitása
A vastagbél motoros működése
21. fejezet: A tápcsatorna szekréciós funkciói
A nyál szekréciója
A gyomor szekréciós működése
A hasnyálmirigy külső szekréciós működése
A máj szekréciós és exkréciós működése: hepatobiliaris transzport
Szekréciós működés a bélcsatornában
22. fejezet: Lebontás és felszívás a tápcsatornában
A vékonybél lebontó-felszívó működésének szerkezeti alapjai
A felszívási folyamatok transzporterei
A szénhidrátok lebontása és felszívása
A fehérjék lebontása és felszívása
B12-vitamin (kobalamin)
Lipidek lebontása és felszívása
Koleszterintranszport és a plazma lipoproteinjei
Kalciumfelszívás
Vasszükséglet, -bevitel és -felszívás
Felszívás a vastagbélben
23. fejezet: A belső tápanyagforgalom és hormonális szabályozása
Transzporttápanyagok, raktárak és a belső tápanyagforgalom
A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek működése
Az inzulin
Inzulinszerű növekedési faktorok (IGF-ek)
Az a-sejtek hormonja, a glukagon
A szomatosztatin
A tápanyag-raktározás és -mobilizálás szabályozása
Diabetes mellitus
24. fejezet: Az energiaforgalom
Tápanyagok és hasznosulásuk: a tápanyagok energiaértéke
Az energiaforgalom mérése (kalorimetria)
Energiaráfordítás, energiamérleg, energiaegyenleg
Az energiamérleg és az energiaraktárak kapcsolata
V. rész: A lymphohaematopoeticus rendszer
25. fejezet: A vérsejtek kialakulása és fejlődése (lymphohaematopoesis)
A csontvelői vérsejtképzés
Az erythroid-megakaryocyta fejlődési vonal
A granulocyta-monocyta/macrophag fejlődési vonal
26. fejezet: A szervezet védekező mechanizmusai
A veleszületett (természetes) immunitás
Az adaptív immunitás celluláris alapjai
Az adaptív immunreakció
27. fejezet: Vérzéscsillapodás (haemostasis)
A thrombocyták működése
A véralvadás (koaguláció)
A fibrinolízis
VI. rész: Neuroendokrin működések
28. fejezet: Endokrinológiai alapfogalmak; a hypothalamus-adenohypophysis rendszer
Endokrinológiai alapfogalmak
A hypothalamus endokrin működése
Az adenohypophysis és hormonjai
A hypothalamus magnocellularis neuronjai és a neurohypophysis hormonszekréciója
A növekedés és szabályozása
29. fejezet: A pajzsmirigy működése
A thyreocyták (folliculussejtek) működése: hormonszintézis és -szekréció
A hormonszekréció szabályozása: a TRH-TSH-T4/T3 tengely
A pajzsmirigyhormonok hatásai
Jódbevitel, jódhiány és pajzsmirigy-hipofunkció
30. fejezet: A mellékvesekéreg működése
Szteroidszintézis a mellékvesekéregban
A glukokortikoidok szekréciójának szabályozása
A glukokortikoidhormonok hatásai
A stresszválasz
Androgének a mellékvesekéregben
Kóros mellékvesekéreg-működés
31. fejezet: A férfi reproduktív működések neuroendokrin szabályozása
A here endokrin funkciója
A here gametogenetikai funkciója (spermatogenesis)
A férfi nemi aktus élettana
32. fejezet: A női reproduktív működések neuroendokrin szabályozása
A petefészek tüszőinek kialakulása, fejlődése és eltűnése
A hypothalamus-adenohypophysis-petefészek tengely
Az ovarialis ciklus és szabályozása
Az endometrialis (menstruációs) ciklus
Az ösztradiol-17ß nem reproduktív hatásai
A nemi működések változásai az élet folyamán
A női nemi aktus
A petesejt megtermékenyülése, a terhesség és a szülés
Az emlőmirigy működése; tejelválasztás és szoptatás
VII. rész: Idegrendszeri működések
33. fejezet: Az idegrendszeri működések megismerésének útjai
Az idegrendszer kutatásában alkalmazott képalkotó eljárások (in vivo anatómia)
Az idegrendszeri működés követése az elektromos jelek alapján
Az egyes idegrendszeri működések lokalizálhatósága
34. fejezet: Szenzoros működések I.: általános áttekintés és a szomatoszenzórium
A szenzoros működések általános jellemzői
A szomatoszenzoros rendszer
35. fejezet: Szenzoros működések II.: látás
A szem optikai rendszere
A fotoreceptorok működése és a fényingerek feldolgozása a retinában
A látási ingerek központi feldolgozása
Színlátás: perifériás és centrális mechanizmusok
A látáshoz kapcsolódó motoros funkciók
Könnyszekréció
36. fejezet: Szenzoros működések III.: hallás és egyensúlyozás
A hallórendszer
A vestibularis érzékszerv
37. fejezet: Szenzoros működések IV.: kémiai érzékelés (szaglás és ízérzés)
Szagérzékelés
Ízérzékelés
38. fejezet: Az idegrendszer szomatomotoros működése
Az a-motoneuronok és a motoros egység
A szomatomotoros működés proprioceptiv ellenőrzése
A szomatomotoros működés spinalis szerveződése; a reflexműködés alapjai
A testtartás szabályozása
A szomatomotoros működés agykérgi szervezése és az akaratlagos mozgások
A kisagy működése
A bazális ganglionok működése
39. fejezet: A szervezet energetikai, víz- és hőhomeosztázisa; cirkadián ritmus
Az energiamérleg és táplálékfelvétel szabályozása (energiahomeosztázis)
A vízforgalom és szabályozása
A testhőmérséklet szabályozása
Cirkadián ritmus
40. fejezet: Az emocionális reakciók központi idegrendszeri szervezése
A készenléti („vész”-) reakció (Cannon „fight or flight” reakciója)
Az amygdala szerepe az emocionális reakciókban
Az agy „jutalmazási” (reward) rendszere
Hangulat, kedélyállapot
41. fejezet: Az idegrendszer alvási és ébrenléti működési mintázata
Alvási stádiumok
A kérgi működés váltakozásáért felelős kéreg alatti struktúrák
42. fejezet: A kognitív működések szerveződése
Asszociációs areak és a féltekék együttműködése
A beszéd idegrendszeri szervezése
Az idegrendszer plaszticitása: tanulás és memória
Rövidítésjegyzék
Tárgymutató