Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az úrkúti mangánérc archív adatainak reambulációja

Paraméterek

Sorozat GeoLitera
Cím Az úrkúti mangánérc archív adatainak reambulációja
Kiadó SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
Kiadás éve 2009
Terjedelem 110 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 482 918 8
Ár:
3.500 Ft
3.150 Ft
Kedvezmény: 10%

A bakonyi mangánérctelepek (Úrkút, Eplény) a Tethys régióban egyedülálló teleptani-genetikai tulajdonságokat, és ipari értéket képviselnek. A szerzők ezzel a könyvvel egy korszerű adatfeldolgozás alapját teremtették meg, amely még a jövőben további fejlesztéssel bővíthető.

Leírás

A bakonyi mangánérctelepek (Úrkút, Eplény) a Tethys régióban egyedülálló teleptani-genetikai tulajdonságokat, és ipari értéket képviselnek. A bányászati tevékenység a telepek és a földtani környezet részletes megismerését tette lehetővé, amelyek tudományos feldolgozása (Polgári et. al., 2000) és a kialakított bányaföldtani dokumentációs rendszere (Szabó, 2006) könyv alakban is összefoglalásra került. Az úrkúti és az eplényi lelőhelyek földtani dokumentációja évtizedeken keresztül hagyományos (manuális) módon készült, viszont a rendszer merevsége miatt a megismerés folyamatából és a kőzetek neveinek megváltoztatásából adódó változásokat nem lehetett átvezetni. A Magyar Rétegtani Bizottság az 1980-as évek elején a kőzetek formációkba sorolását elvégezte, és az így kialakított kőzetnevek alkalmazását is csak egy számítógépes adatbázis tette lehetővé.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hagyományos földtani dokumentációs rendszer azoknak a szakembereknek nem okoz problémát, akik annak elkészítésében részt vettek, vagy éveken át alkalmazták. A papíron tárolt információ idővel annyira megavul, hogy olvashatatlanná válik, ezért a számítógépes adatbázis kialakítása a külszíni és a bányabeli kutatás által létrehozott információk megőrzését is jelenti. Másrészt az adatbázis olyan összefüggések (korreláció, klaszterezés stb.) megismerésére is alkalmas, amelyek hagyományos módon csak nagy munkaráfordítással, vagy egyáltalán nem végezhetők el. A számítógépes adatbázis kialakítása számos új problémát is felvetett. A problémák gyökerét elsősorban az jelentette, hogy a kutatólétesítmények és az anyagvizsgálatok nem azonos értékű információt hordoznak. A lelőhelyek külszíni fúrások által lehetséges megismeréséhez képest a bányabeli feltártság által nyújtott ismeret a földtani információ tartalmát nagyságrendekkel növelte. Ez azt jelenti, hogy a lelőhelyek megismerése nem korlátozható csak a külszíni fúrásokra, hanem a bányaföldtani dokumentációnak a rendszerbe történő szerves beillesztésére is szükség van. A fúrásból vett minták megbízhatósága alapvetően a magkihozataltól függ, ugyanakkor a résminták elemzése rendszerint csak a telep egy részének átlagát tükrözi. A nagyszámú fúrásból vett minta és a résminták az ipari követelményeknek megfelelően csak 4–5 elem (Mn, Fe, SiO2, P, S) vizsgálatára terjedtek ki. A teljes kémiai elemzések és a nyomelemtartalomra is vizsgált minták száma – a sokkal nagyobb költség miatt – az előfordulások nagyságához képest csekélynek mondható. Nagyon fontos ezeknek a mintáknak az összegyűjtése és pontos térképi ábrázolása.
Különösen fontos feladatot jelent a külfejtések és a bányabeli színes diafelvételek megőrzése, amelyek digitalizálás után számítógépen rögzíthetők, és az adatbázishoz kapcsolhatók. Továbbá a rendszerhez tartozónak kell tekinteni a mikroszkópi felvételeket is. A számítógépes adatbázis kialakítása az informatika rohamos fejlődésével a jövőben még további törvényszerűségek felismerésére adhat lehetőséget. A szerzők ezzel a könyvvel egy korszerű adatfeldolgozás alapját teremtették meg, amely még a jövőben további fejlesztéssel bővíthető. Ez a nagyszabású munka az előzőekben már említett két könyv nélkülözhetetlen tartozéka.
 
Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér 

Tartalom

Előszó
Bevezetés
1.1. Mangántelepek térben és időben
1.2. A képződési modellek áttekintése
A mangánérc előfordulás földtani viszonyai
2.1. Geodinamikai helyzet
2.2. Jura időszaki üledékképződés és a kéregmozgások kapcsolata
A mangánérc előfordulás historikus alapadatai
3.1. Az adatforrások, az adatok típusai
3.2. Adatszűrés, adatbázisok kiépítése
Az úrkúti medence sztratigráfiai adatainak újraértelmezése
4.1. Mélyfúrások rétegtani újraértelmezése
4.2. Az új sztratigráfiai adatok térbeli kiterjesztése
4.3. Kronosztratigráfiai szintek vizsgálata
4.4. Következtetések
A csárdahegyi típusú mangánérc geokémiai adatainak újraértékelése
5.1. Elemzések térbeli vizsgálata
5.2. Minták értelmezése az elemzések tükrében
5.3. Genetikai célú vizsgálatok
5.4. Következtetések
A vágatdokumentáció földtani szempontú értelmezési lehetőségei
6.1. A vágatrendszer 3 dimenziós térbeli modellje
6.2. Litológiai információk
6.3. Szerkezetföldtani információk
6.4. Paleodomborzati értelmezési lehetőségek
6.5. Következtetések
Összefoglalás
Köszönetnyilvánítás
Reambulation of Archive Data of the Úrkút Manganese Deposit
Irodalomjegyzék
Utószó