Balassi Kiadó
Az 1991-ben alapított Balassi Kiadó azzal a céllal jött létre, hogy a magyar humán tudományok művelőinek publikálási lehetőséget biztosítson, a tudományos kutatás legfrissebb eredményeit eljuttassa az érdeklődő szakemberekhez és a művelődni vágyó szélesebb közönséghez. A Kiadó a művelődéstörténet, az irodalomtörténet, az irodalom-elmélet, a nyelvészet és nyelvtörténet, a történettudomány, régészet, művészettörténet, művészetelmélet szociológia, pszichológia, néprajz, könyvtörténet, zenetudomány, színháztörténet, színházelmélet témaköreiben jelentet meg tanulmány-köteteket, monográfiákat kézikönyveket és felsőoktatási tankönyveket.
A szövegek szerzői fiatal dramaturgok, színháztörténészek, kutatók, akik az elmúlt hat évtized (kulturális) eseményeit nem élték át, az előadásokat nem látták, így az azonnali, élményszerű tapasztalat megléte nélkül rekonstruálják a színházi alkotásokat.
A világ számos országában megfigyelhető az időskorúak népességen belüli arányának növekedése. A jelenséggel párhuzamosan egyre növekedik a kereslet az ehhez értő szakápolók iránt. Az elmúlt két évtizedben Magyarországról is egyre többen indulnak útnak, hogy jó fizetségért vállaljanak ilyen munkát külföldön, egy arra rászoruló otthonában...
A boszorkányok alakja évezredek óta kísérti az emberiség képzeletvilágát. Titkos, mágikus rontásuk árt az emberek, állatok, földek termékenységének, balszerencsét, betegséget, halált okoz, természeti katasztrófát idéz elő. A kereszténység történetében ők Isten és az emberiség legfőbb ellenségének, az ördögnek a szolgálói.
Kovalik Balázs úgy fogalmazza meg gondolatait az elemzett operákkal kapcsolatban és azok megvalósításán keresztül, hogy miközben a rendezői és színházi lehetőségek széles skáláját használja, egységes előadást alkot. Rendezései, bár szellemesek, humorosak, sosem nélkülözik a keserű kritikát és iróniát a saját világunkra nézve.
Az ezredforduló után a divat első számú kulturális tényezővé vált. A társadalom a tömegfogyasztás hatására átrendeződött: a divat már nemcsak az öltözködéshez kapcsolódott, hanem egyre több területre volt hatással...
A szerző a gyimesi román és magyar lakodalmak néprajzi, kulturális antropológiai vizsgálatára vállalkozik. Bemutatja az egyes csoportok konkrét lakodalmait és a gyerek- vagy felnőtt szereplőkkel előadott gyermeklakodalmakat és „felnőtt”-lakodalmasokat.
A Széchenyi-díjas Sárosi Bálint kézikönyve a népzenének arról a részéről szól, amelyről Kodály és Bartók generációjától nem kaptunk részletes összefoglalást. Olvasmányos közérthetőséggel, ugyanakkor tudományos igénnyel mutatja be a nép zenészeit és hagyományos zenéjét.
Görög Veronika 1980-ban találkozott először az akkor harminckét esztendős Berki Jánossal, akit a Nógrád megyei Varsányban és környékén híres mesemondóként emlegettek...
A középkori művészet nagyon távol van tőlünk, mert egy visszavonhatatlanul elsüllyedt kultúra szerves része. Mégis csodáljuk a jegyében fogant műalkotásokat, melyek arra kényszerítik a szemlélőt, hogy bizonyos fokig alkalmazkodjék sajátos ábrázolás- és szemléletmódjukhoz.
A kötet a világon elsőként kísérli meg a Kínától Kelet-Európáig terjedő hatalmas területen élő török nyelvű népek és zenéik összehasonlító bemutatását. A magyar olvasó számára különösen fontos, hogy pontosabb képet kaphat népzenénk keleti kapcsolatairól. Számos magyar népzenei rétegről derül ki, hogy melyik török népnél található meg elszórtan vagy éppen alapvető zenei stílus formájában.
Székely Gábor első, színházrendezői életműve ismert. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy színházi pályájához szorosan kötődve, azzal összefonódva, majd azt folytatva huszonöt éve a magyar színházi rendezőképzés vezető tanára a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Hoppál Mihály negyedszázada foglalkozik intenzíven sámánkutatásokkal, munkájáról készült könyvei, fotói, filmjei a világ számos országában ismertek. Új könyvében azokról az élményekről és tapasztalatokról számol be, amelyeket igencsak változatos helyszíneken szerzett híres, illetve szinte teljesen ismeretlen népek, népcsoportok között.
Brecht ezen a művén 1939-ben kezdett el dolgozni, és haláláig kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan írt hozzá, de végül befejezetlenül maradt. Hagyatékában négy A sárgarézvásár feliratú borítékot találtak, benne kis cetlikre írt szövegekkel. A négy boríték négy megírási fázisra tagolja a kéziratot: keletkezésük ideje 1939–1941, 1942–1943, 1945 körül, majd 1948–1955. Jelen kiadás a legelső kronológiai egység (1939–1941) szövegeit tartalmazza, melyek A sárgarézvásár-szövegek közel felét teszik ki.
A monográfia a történelmi Magyarország egyik legkülönlegesebb, ám viszonylag kevéssé ismert tájegysége, az Erdély és a Partium határán elterülő Szilágyság epikus folklórhagyományait tárja az olvasók elé.
A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyve.
Ipolyi Arnold egész Magyarországról gyűjtött kéziratos mese-, hiedelem- és szokásgyűjtése kiadásával a kiadó a mitológia- és mesekutatás tudomány-történetének forrásvidékére, s az onnan napjainkig vezető kalandos útjára hívja magával az olvasót...
A szerző egy horvát származású ferences szerzetes, Rochus Szmendrovich (1727–1782) élettörténetén és az általa írott leveleken keresztül közelít a 18. század vallási életének különböző vonatkozásaihoz, kiváltképp a démoni megszállottság és az ördögűzés témaköréhez.
Stachó László könyve egy, a közelmúltban kibontakozott muzikológiai irányzat, a zenei előadóművészet-történet komplex feltárásának vonulatába illeszkedő munka, amely mind a kutatás mélysége, mind interdiszciplinaritása okán a magyar zenetudományban úttörő jelentőségű.
A tudós pap, Kálmány Lajos (1852–1919) hosszú időre feledésbe merült népköltési hagyatéka, amelynek megmentését Móra Ferencnek és Sebestyén Gyulának köszönhetjük, a Néprajzi Múzeum Kézirattárának egyik legértékesebb és legkeresettebb forráscsoportja.
A valós és képzeletbeli állatok jelenléte a népi kultúrában, a teológiában, az irodalomban, a művészetekben és a kultúrák történetében jelzi azt a kivételezett szerepet, amelyet a fauna jelentett az embernek az őt körülvevő világgal kialakított kapcsolatában. Képzőművészeti és irodalmi ábrázolások sokasága tanúsítja a zoomorf és olykor szörnyszerű ábrázolásokban az emberi fantázia gazdagságát. A több ezer éves állatszimbolikát feltérképező Állatszimbólumtár megjelentetésével eddig adós volt a magyar könyvkiadás.
Az egykori Csíkszék keleti peremén, Székelyföld és Moldva határán fekvő terület évszázadok óta magyarok és románok, római és görögkatolikusok (illetve a 20. század második felétől ortodoxok) együttélésének színtere. Olyan hely, ahol a hosszú távú asszimilációs folyamatok eredményeként a vallási, nyelvi, kulturális elemek sokrétű keveredése, egymásba fonódása következett be.