Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Barkácsolt életutak, szekvenciális (rendszer)igények

Paraméterek

Sorozat Szocio-téka
Szerző Rácz Andrea
Cím Barkácsolt életutak, szekvenciális (rendszer)igények
Alcím Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett fiatal felnőttek iskolai pályafutásának, munkaerő-piaci részvételének és jövőképének vizsgálata
Kiadó L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve 2012
Terjedelem 232 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 236 562 6
Ár:
2.400 Ft
2.160 Ft
Kedvezmény: 10%

Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásai az életkor meghatározását jelentősen befolyásoló kettős folyamatot indukáltak, a biológiai érés korábbra tevődött, a társadalmi érés pedig kitolódott...

Leírás

Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásai az életkor meghatározását jelentősen befolyásoló kettős folyamatot indukáltak, a biológiai érés korábbra tevődött, a társadalmi érés pedig kitolódott. Ezek a folyamatok magukkal hozták azt is, hogy megindult a gyermek- és ifjúkor eltérő problémáinak, szükségleteinek megismerésére, rendszerbe foglalására irányuló tevékenység is. A 21. század elejére az életutaknak egy módosult modellje alakult ki, a korábbi életutak szekvenciális szerkezete fellazult, amely együtt járt a kamaszkor elnyúlásával, a posztadoleszcencia kialakulásával. A posztadoleszcencia elterjedésére a gyermekvédelem válasza az, hogy biztosít a nagykorúvá váltak számára egy önkéntes alapon igénybe vehető ellátást, illetve szolgáltatást. Az állami gyermekvédelem tehát figyelembe veszi, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedetteknek a jogi értelemben vett felnőtté válásuk után is szükségük van további segítségre a kibontakozó felnőttkor megéléséhez, a szociológiai értelemben vett felnőttszerepek elsajátításához. Ugyanakkor a posztadoleszcencia jelenségére nem elegendő az ellátások, szolgáltatások garantálásával reagálni, a gyermekvédelem felnőtté váltakkal kapcsolatos feladatának ki kell terjednie arra is, hogy ezek az ellátások, szolgáltatások tartalommal töltődjenek meg, amelyek valódi segítséget nyújtanak a felnőttszerepek elsajátításához. E kötet témája az állami gyermekvédelem rendszerében nagykorúvá vált, utógondozói ellátásban és utógondozásban részesülő fiatal felnőttek iskolai pályafutásának, munkaerő-piaci részvételének, jövőbeli elképzeléseinek, a támogatások szakmai tartalmáról alkotott véleményének vizsgálata. Az érdeklődő olvasó a kötetből választ kap arra is, hogy a gyermekvédelemben nevelkedetteknek mely típusai különíthetőek el az életút eddigi alakulása alapján, valamint hogy miért mondhatjuk azt, hogy a hazai gyermekvédelem történeti fejlődése során megrekedt az ontológiai stádiumban és jelen működését a kvázi-professzionalitás jellemzi.
 

Tartalom

Bevezetés
I. fejezet: „A gyermek nem kisfelnőtt, és a kisfelnőtt sem gyermek”
1.1. „A gyermek nem kisfelnőtt”
1.1.1. A gyermekkor történeti fejlődése
1.1.2. A gyermeki jogok és a gyermek érdeke
1.2. „Kibontakozó felnőttkor”
1.2.1. Ifjúsági korszakváltás, változó fogalmak
1.2.2. Vegyes minta terjedése és a felnőttkor imázsa
1.2.3. Felnőtté avatási rítusok továbbélése
1.3. Visszatérés a hipotézishez (és néhány fogalomhoz)
1.3.1. A kisfelnőtt mégiscsak gyermek)
1.3.2. Az önreflexióban járatos gyermekvédelem
II. fejezet: Gyermek-és ifjúságpolitikák
II.1. Gyermek- és ifjúságpolitikai megközelítések
II.2. Gyermekek és fiatalok az Unió stratégiai dokumentumaiban
II.3. Gyermekek és fiatalok a hazai stratégiai dokumentumokban
II.4. „Ahol minden gyermek számít” – szakmai diskurzus a gyermekvédelmi gondoskodásban élőkről
III. fejezet: A gyermekvédelem értékháttere
III.1. Az európai gyermekvédelem fejlődési szakaszai
III.2. A mainstream gyermekvédelem
III.3. Az ontológiai stádiumban megrekedt hazai gyermekvédelem
IV. fejezet: „Kibontakozó felnőttkor” a kutatások tükrében
IV.1. Az ifjúság helyzetéről általában
IV.2. A gyermekvédelmi rendszerben nevelkedettekkel kapcsolatos hazai kutatások
IV.3. A gyermekvédelmi rendszerben nevelkedettekkel kapcsolatos nemzetközi kutatások
V. fejezet: Gyermekvédelemben „barkácsolódó” életutak
V.1. A kutatásról és a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedettek típusairól
V.1.1. A kutatás módszertana
V.1.2. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedettek típusainak megalkotása
V.2. Sikeresek típusa
V.2.1. A földön járók – sikeres szakmák, szakmai sikerek (1. altípus)
V.2.2. Az álomlovasok – gyermekkori álmot követők (2. altípus)
V.2.3. A jég hátán is megélők (3. altípus)
V.3. Túlélők típusa
V.3.1. A jövőtől félő, kiterjedt jelenben élő – szakképzésre összpontosítók (1. altípus)
V.3.2. A jövőtől félő, kiterjedt jelenben élő – munkára összpontosítók (2. altípus)
V.3.3. A „Godot-ra váró” passzív résztvevők (3. altípus)
V.3.4. Visszatérés a hipotézishez
V.3.5. Az „élet a legnagyobb rendező” elvet vallók (4. altípusa)
V.4. A gyermekvédelmi rendszer megítélése és a „három T”—mentalitás
VI. fejezet: A kváziprofesszionális gyermekvédelem
VI.1. Szakemberek véleménye a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett fiatal felnőttek támogatásáról
VI.2. A kváziprofesszionalitás ismérvei
Diszkusszió
Irodalomjegyzék