Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Beszédészlelés és beszédmegértés

Paraméterek

Szerző Simon Orsolya
Cím Beszédészlelés és beszédmegértés
Alcím Anyanyelvi és idegen nyelvi vonatkozások
Kiadó Pannon Egyetemi Kiadó
Kiadás éve 2009
Terjedelem 226 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9696 42 6
Ár:
2.500 Ft

A kötet a beszédpercepció mechanizmusa általános elméleti modelljét felhasználva empirikus adatok segítségével elemzi az anyanyelvi (magyar) és az idegen nyelvi (angol) dekódolási folyamatok közti kapcsolatot.

Leírás

A kötet a beszédpercepció mechanizmusa általános elméleti modelljét felhasználva empirikus adatok segítségével elemzi az anyanyelvi (magyar) és az idegen nyelvi (angol) dekódolási folyamatok közti kapcsolatot. Az eredmények az első és idegen nyelvi percepciós képességek szintjeinek szoros összefüggését igazolják. Mindezen eredményeknek több aspektusa nem csak pszicholingvisztikai szempontból, hanem az anyanyelvi nevelés és az idegennyelv-oktatás területén is nagy jelentőségű. A vizsgálat többek között rámutatott arra, hogy a beszédpercepciót olyan készség- és képességrendszerként értelmezzük, ami folyamatos fejlesztést igényel: az anyanyelvi beszédfeldolgozási képességek fejlesztése még az általános iskola felső tagozatában, ill. az idegennyelv-tanulás sikere érdekében is indokolt. Az idegennyelv-oktatásban pedig kiemelten fontos a célnyelvi beszédprodukció mellett a beszéd percepciós képességek (az észlelésé is) tudatos gyakoroltatása. A hatékony tanulásirányítás a tanár részéről abban áll, hogy a vizsgálatban feltárt tendenciákra, hibalehetőségekre, hibatípusokra és azok okaira tudatosan odafigyelve végzi ezt a fejlesztést. A könyv továbbá utat nyit afelé, hogy a modernkori tudás-alapú társadalomban, ahol a világról való tudásunk rendszerezésében és a világhoz való viszonyunk tisztázásában a verbalitásnak kitüntetett szerep jutott, az anya- és idegen nyelvi nevelés, elsajátítás és tanulás „autonóm” elméletei között közvetítés, átjárás jöhessen létre.
A könyv kettős célt valósít meg, egyaránt szól a beszédészlelés és a beszédmegértés általános törvényszerűségei iránt érdeklődőknek, valamint azoknak is, akik e témakör egy specifikus területének – anya- és idegen nyelvi vonatkozásainak – gyakorlati szempontú megközelítését, empirikus adatokon nyugvó elemzését részesítik előnyben.
Az első fejezet megismerteti az olvasót a mindennapi emberi kommunikációs körfolyamat egyik elemével: a verbális üzenetek észlelésének, megértésének és értelmezésének elméletével, azaz a beszédpercepció folyamatával. Áttekintést ad a beszédészlelés és beszédmegértés mechanizmusáról, az 1960-as évek óta született elméleti modelljeiről, illetve ezek megalkotóiról, a jelenséghez kapcsolódó főként alkalmazott nyelvészeti, pszicholingvisztikai alapfogalmakról, valamint nemzetközi és hazai kutatások eredményeiről.
A tankönyv további fejezetei egy a beszédészleléssel és beszédmegértéssel kapcsolatos pszicholingvisztikai szempontú kutatás részleteit tartalmazzák, melyet e kötet szerzője 200 magyar anyanyelvű 11-12 éves diák segítségével végzett el. Célja az általános iskolák felső tagozatába járó, kezdő idegennyelv-tanulók beszédészlelési és beszédmegértési képességének vizsgálata volt. A kutatás eredményei – az emberi beszéd dekódolásának általános elméleti keretébe ágyazva – rámutatnak számos olyan jelenségre, amely egyetemesnek minősül a beszédpercepció folyamatában, és számos olyan tulajdonságára is e mechanizmusnak, amelyet meghatároz, hogy a hallott üzenet az anyanyelvünkön vagy idegen nyelven hangzott-e el. Ezen hasonlóságok és különbségek azonosításával és feltárásával a kötet – a pszicholingvisztikai dimenzión túllépve – értékes adalékokkal szolgál mind az anyanyelv-elsajátítás és idegennyelv-tanulás, mind az anyanyelvi, idegen nyelvi nevelés, oktatás és tankönyvírás ügyének.
A könyvet tehát haszonnal forgathatják mindazok, akik alkalmazott nyelvészeti tanulmányokat folytatnak, pszicholingvisztikai kutatási eredmények vagy kutatás-módszertani eljárások és megoldások iránt érdeklődnek, valamint anyanyelvi neveléssel és idegennyelv-tanulással, -oktatással foglalkozó jelenlegi és majdani szakemberek.
 

Tartalom

Bevezetés
1. A beszédtevékenység
2. A beszédpercepció és a beszédprodukció viszonya
3. A beszédpercepció folyamata
3.1 A beszédpercepciós folyamat általános sajátosságai
4. A beszédpercepció modelljei
4.1 A beszédészlelés elméletei
4.2 A szófelismerés, szóértés elméletei
4.3 A beszédmegértés elméletei
4.4 A teljes beszédpercepciós folyamatot leíró modellek
5. A beszédpercepció interaktív, hierarchikus felépítésű modellje
5.1 A hallás
5.2 A beszédészlelés szintjei
5.3 A beszédészlelés további részfolyamatai
5.4 A beszédmegértés szintjei
5.4.1 A lexikális hozzáférés szintje
5.4.2 Mondatszintű értési folyamatok
5.4.3 Szövegszintű értési folyamatok
6. A beszédpercepció és az anyanyelv-elsajátítás kapcsolatáról
6.1 A beszédpercepció fejlődése az anyanyelv-elsajátítás során – különös tekintettel az iskoláskorra
6.2 A beszédpercepció szerepe az olvasás- és az írástanulásban
7. A beszédpercepció idegen nyelven
Problémafelvetés és hipotézisek
Anyag és módszer
1. A kísérlet résztvevői
2. A kísérleti módszer
3. A tárgyalás menete
Az eredmények bemutatása és értelmezése
1. Az észlelés, az értés és a szóaktiválás kategóriái szerinti összevetés
2. Percepciós szintenkénti részletező elemzés
2.1 Az észlelés szintjei
2.1.1 Akusztikai szint – mondat- és szóazonosítás zajban
2.1.2 Fonetikai szint – szűk frekvenciás / szűrt mondatok azonosítása
2.1.3 Fonológiai szint – gyorsított mondatok azonosítása
2.1.4 Az észlelési szintek együttes működésének részfolyamata – a szeriális észlelés vizsgálata
2.2 Az értés szintjei
2.2.1 A szemantika szintje – a szövegértés vizsgálata
2.2.2 A szintaxis szintje – a mondatértés vizsgálata
2.3 A beszédészlelés és a beszédmegértés közti közvetítő állomás – a szóaktiválás vizsgálata
2.4 Az egyéb mért tényezők hatása az anya- és idegen nyelvi beszédpercepciós folyamatra
2.4.1 Az anya- és idegen nyelvi beszédpercepciós folyamat és az olvasási, helyesírási teljesítmény kapcsolatáról
2.4.2 Az anya- és idegen nyelvi percepciós folyamat és a tanulmányi teljesítmény kapcsolatáról
2.4.3 Az idegen nyelvi beszédpercepció és a nyelvtanulással töltött idő kapcsolatáról
2.4.4 A lányok és a fiúk teljesítményének alakulása az anya- és az idegen nyelvi percepciós folyamatban
3. A beszédpercepciós folyamatban tapasztalható összefüggések rendszere az egyes szinteken és nyelveken a vizsgált csoportokban
3.1 A magyar nyelvi beszédpercepciós folyamat egyes szintjeinek összefüggésrendszere
3.2 Az angol nyelvi beszédpercepciós folyamat egyes szintjeinek összefüggésrendszere
3.3 A beszédpercepció és az életkor kapcsolatáról
4. A vizsgálat során kirajzolódott általános beszédpercepciós tendenciák
4.1 Anya- és idegen nyelvi nehézségek a vizsgált magyar mintában
4.2 Az angol nyelvi teljesítmények és nehézségek anyanyelvként és idegen nyelvként való összevetése
4.3 A vizsgált magyar csoport és az angol kontrollcsoport anyanyelvi (GMP magyar és GMPeng) teljesítményeinek összehasonlítása
4.4 Tendenciák
Következtetések
Kitekintés
Irodalom
Függelék
I. A vizsgálathoz használt GMP tesztfeladatsor
II. A vizsgálathoz használt GMPeng tesztfeladatsor
III. Az olvasás-felméréshez használt magyar és angol szövegrészletek
Tárgymutató