Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Bevezetés a vallástudományba

Paraméterek

Sorozat Sapientia Könyvek
Szerző James C. Livingston
Cím Bevezetés a vallástudományba
Kiadó Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Kiadás éve 2021
Terjedelem 576 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN SAP01
Eredeti ár:
4.990 Ft
4.491 Ft
Online kedvezmény: 10%

Az angolszász tankönyvirodalom primernek nevezi az olyan bevezető jellegű, egy adott tudományágban első tájékozódást kínáló, alapozó műveket, amelyek egyszerre kívánnak megfelelni az igényes szakmaiság és az élményszerű feldolgozhatóság követelményeinek. Jelen tankönyv egyetemisták és főiskolások számára nyújt ilyen típusú, korszerű, didaktikailag jól felépített bevezetést a vallástudomány (religious studies) szerteágazó témáiba és módszertanába.

Leírás

Az angolszász tankönyvirodalom primernek nevezi az olyan bevezető jellegű, egy adott tudományágban első tájékozódást kínáló, alapozó műveket, amelyek egyszerre kívánnak megfelelni az igényes szakmaiság és az élményszerű feldolgozhatóság követelményeinek. Jelen tankönyv egyetemisták és főiskolások számára nyújt ilyen típusú, korszerű, didaktikailag jól felépített bevezetést a vallástudomány (religious studies) szerteágazó témáiba és módszertanába. Az Olvasó példákon keresztül találkozhat az emberiség történetében legfontosabb szerepet játszó vallási hagyományokkal, miközben megismerkedik az alapvető vallási jelenségekkel, valamint az azokat rendszerbe foglaló legbefolyásosabb elméletekkel. A vallástudományi bevezetők különösen nehéz feladata a társtudományok (vallásantropológia, vallásszociológia, valláspszichológia, vallásfenomenológia, vallásfilozófia, kognitív tudományok stb.) sajátos módszereinek és látásmódjainak integrálása, amely kihívásnak ez a tankönyv a vallási világképet meghatározó hét terület multidiszciplináris elemzésén keresztül felel meg. Ezek a megfontolások természetes módon vezetik el az Olvasót a késő modern világ és az ősi eredetű vallási hagyományok kölcsönhatásaihoz, amelyek vizsgálatában a vallástudomány különösen is aktualizálódik.

Miért tartjuk ma különösen fontosnak és aktuálisnak a vallástudomány tanulmányozását? James C. Livingston angolszász egyetemi világban méltán népszerű bevezető tankönyve öt pontban válaszol e kérdésre: 
•    Ahogy az embert biológiai szempontból, politikai szereplőként vagy esztétikai érzékkel megáldott teremtményként vizsgálat alá vesszük, olyan vallásos lényként is joggal érdeklődhetünk iránta, akinek természetéhez tartozik a sokféleképpen megnyilvánuló vallási tudat. 
•    Gyakran azért alakul ki bennünk szűklátókörű és etnocentrikus hozzáállás, mert a vallásosságot kizárólagosan azokkal a hagyományokkal azonosítjuk, amelyekbe beleszülettünk, és amelyekhez érzelmileg kötődünk. A vallástudomány olyan ismeretanyagot nyújt, amely által felülkerekedhetünk az emberiség történelmének vallástörténeti dimenzióját illető tájékozatlanságunkon. 
•    Könnyen elfeledkezünk arról, hogy csak az utóbbi időkben – és csak a világ szekularizálódott régióiban – törekszünk arra, hogy szétválasszuk egy társadalom vallását és kultúráját. Minden történelmileg jelentős kultúra eredetileg vallási eszméktől, kötődésektől és reményektől inspirálva öltött formát. A vallástudomány hozzásegít ahhoz, hogy megismerjük saját kulturális gyökereinket. 
•    Globalizálódott környezetünkben fontos, hogy megtanuljunk empátiával közeledni azon hitrendszerek felé, amelyektől első pillantásra idegenkedünk. A vallástudomány a vallási sokféleség analízisével hozzásegíthet minket ahhoz, hogy közelebb jussunk többpólusú, globális világunk összetett folyamatainak megértéséhez. 
•    Amennyiben emberhez méltón szeretnénk élni, minden erőfeszítést meg kell tennünk azért, hogy alapvető meggyőződéseinket felelős tudatossággal vegyük birtokba. A vallástudomány hozzásegíthet saját hitünk vagy életfilozófiánk tágabb összefüggésbe helyezéséhez, elmélyítéséhez. 

Sapientia Könyvek–sorozat

Írta: James C. Livingston

Szerkesztette: Bagyinszki Péter Ágoston

Fordította: Lukácsy Dorottya

Tartalom

ELŐSZÓ

I. A VALLÁS TANULMÁNYOZÁSA

1. A VALLÁS ANATÓMIÁJA

A vallás fogalmi meghatározása

Az ember vallási irányultsága

Mivel gazdagíthat minket a vallástudomány tanulmányozása?

2. A VALLÁS VIZSGÁLATA INTERDISZCIPLINÁRIS FELADAT

A vallástudomány különböző irányú kapcsolatai

Vallástudomány és teológia

A filológia szempontja

A történettudomány szempontja

Az antropológia szempontja

A szociológia szempontja

A pszichológia szempontja

A filozófia szempontja

A fenomenológia szempontja

A belülről fakadó megértés és a külső nézőpontú magyarázat hamis dilemmája

Az „elkötelezett” és az „objektív” megismerés komplementaritása

II. A SZENT ANATÓMIÁJA

3. A „SZENT” ÉS MEGNYILATKOZÁSAI

A „szent” sajátos természete és megnyilatkozásai

A „szent” mint mysterium tremendum et fascinans

A „szent” átalakítja az ember világát

Szent tér

Szent idő

4. VALLÁSI SZIMBÓLUMOK, MÍTOSZOK, TANRENDSZEREK

Szimbólumok és emberi kommunikáció

Szakrális szimbólumok

Metafora, példázat, narratíva

Mítoszok

Elvont fogalmiság és tanrendszerek

5. VALLÁSI RÍTUSOK

A rituális cselekvés

A rítusok fajtái

Rítus és áldozat

A „szentség” (sacramentum)

6. KANONIZÁLT VALLÁSI IRODALOM

A szent szövegek jelentősége

A szent szövegek néhány megkülönböztető jegye

A szent szövegek tekintélye és kánonba foglalása

A szent szövegek vallási használata

A szent szövegek értelmezése

7. VALLÁSI CSOPORTOK

A vallási csoportok és társadalmi környezetük kölcsönhatásai

Példák a vallási közösségek különböző típusaira

Beleszületési alapon szerveződő vallási közösségek

Titkos társaságok

Önkéntes elköteleződés alapján szerveződő vallási közösségek

Alapított vallások

Vallási közösségek fejlődési krízisei

Belső reform az egyház típusú közösségben

Kiválás: a szektásodás lehetősége

A szekták

Új vallási mozgalmak

III. A VALLÁSI VILÁGKÉPET MEGHATÁROZÓ KULCSTERÜLETEK

8. TEOLÓGIA: AZ „ISTENI” VÉGSŐ VALÓSÁGOT LEÍRÓ TÁRSADALMI KÉPZETEK

Politeizmus és természetkultusz

Égistenek

Termékenységistenek

Dualizmus

Panteizmus és monizmus

Monoteizmus

Panenteizmus

9. KOZMOGÓNIA: A FIZIKAI VILÁG ÉS A TÁRSADALMI REND EREDETE

Az „őskezdetről” alkotott képek jelentősége és tipológiája

Az anyag ősállapotából kiemelkedő világ

Az archaikus nászból születő világrend

A rendbe szerveződő kaotikus feszültségek

A teremtett világ mint egy „isteni szobrászmester” műve

A semmiből létbe szólított világ

A kozmogóniai kérdés vallási elutasítása

Válaszolhat-e a modern tudomány a kozmogóniai kérdésre?

Az antropikus elv mint a tudomány és a vallás találkozási pontja?

A „teremtéstudomány” mint kriptovallásos zsákutca

Az „intelligens tervezettség” mint áltudományos megközelítés

10. ANTROPOLÓGIA: AZ EMBER, AKI LÉTÉBEN PROBLÉMA ÖNMAGA SZÁMÁRA

Az emberi létezés problémájának régi-új tapasztalata

Sztoicizmus

Kereszténység

Théraváda buddhizmus

Konfucianizmus

11. TEODÍCEA: MAGYARÁZAT A ROSSZ JELENLÉTÉRE A VILÁGBAN

A teodícea időtlen aktualitása

A „részesedés” teodíceái

Az evilági igazságtétel jövőbe vetített teodíceái

A túlvilági igazságtétel teodíceái

Dualista teodíceák

A karma–szamszāra teodícea

Monoteista teodíceák

A szenvedés mint jóvátétel a bűnökért

A szenvedés mint üdvös megpróbáltatás és isteni pedagógia

A magasabbrendű isteni akarat átláthatatlanságának teodíceája

Az Istennel való pereskedés teodíceája

A világban tapasztalt szenvedés mint a szabad akarat ára

A folyamatteológia megközelítésmódja

12. ETIKA: AZ EMBERI CSELEKVÉS ERKÖLCSI NORMÁI

A deontologikus, a teleologikus és az erényetikák típusai

Kozmikus vagy természeti erkölcstan

A kozmikus törvény a konfucianizmusban

Természetes erkölcsi törvény (lex naturalis) a római katolicizmusban

Karizmatikus vezetők és próféták

A kinyilatkoztatott isteni törvény erkölcstana

Zsidó jog és etika

Iszlám jog és etika

13. SZÓTÉRIOLÓGIA: UTAK A MEGVÁLTÁSHOZ

A kegyelem és hit útja

Az „élményjámborság” útja

A cselekvés és kötelességteljesítés útja

A meditáció és a filozófiai belátás útja

14. ESZKATOLÓGIA: MEGSZABADULÁS ÉS ÜDVÖSSÉG

Spirituális teljesség, helyreállított társadalmi rend

Halhatatlanság, feltámadás és örök élet

Szamádhi, nirvána és súnjatá

IV. A SZAKRÁLIS ÉS SZEKULÁRIS EGYÜTTÉLÉSE A MODERN VILÁGBAN

15. IDENTITÁSKRÍZIS, FUNDAMENTALIZMUS, NŐI SZEREPEK VÁLTOZÁSAI

Fundamentalista tendenciák

A fundamentalizmus jellemzői

Az iszlám világ puritán tendenciái

A protestáns kereszténység és a fundamentalizmus

Fundamentalista tendenciák a katolikus kereszténység világában

Esettanulmány: A nők helyzetének és szerepének változása

Hinduizmus

Buddhizmus

Iszlám

Kereszténység

16. SZEKULARIZÁCIÓ, CIVIL TÁRSADALOM, EGYHÁZAK

Modernitás, szekularizáció, pluralitás

A vallás és az állam közötti kapcsolatok

A vallás és az állam közötti kapcsolatok néhány típusa

Teokrácia

Az újkori államvallások ellentmondásos helyzete

A „két birodalom” fogalma

A római katolikus álláspont

Szeparatista törekvések: a szabadegyházak

A szeparatizmus és a modern szekuláris állam

Esettanulmány: kultúrharc az Egyesült Államokban

Jogi szekularizmus

Az egyház−állam viszony és a „jogi szekularizmussal” szembeni reakciók

A vallás nyilvános térben való erőteljes megjelenésének védelme – korlátozások

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ