Cigány Néprajzi Tanulmányok 1995

A hazai cigányság iránti tudományos érdeklődés kezdetét a 18. század végére datálhatjuk. A 19. század végére az eredet és a nyelv feltárása mellett a cigányság kutatói a lehetséges kutatási területek (életmód, foglalkozás, építészet, szokás, hitvilág, mese, népzene) szinte mindegyikével foglalkoztak, s e témákról kisebb-nagyobb terjedelmű cikkeket, tanulmányokat közöltek. A különböző napi- és hetilapok, a tudományos és népszerű kiadványok rendszeres témájává vált a cigányság életének és szokásainak leírása. Olyannyira, hogy a múlt század utolsó évtizedeiben Magyarország olyan helyet vívott ki magának a ciganisztikában, amelyhez hasonlóval azóta sem büszkélkedhet egyetlen ország sem.

Azonban sajnálatos tényként kell megállapítanunk, hogy ezekben a cikkekben, tanulmányokban a cigány táncra vonatkozó leírásokat hiába keresünk; ez a terület kívül esett a kutatók érdeklődési körén. Életmód- vagy szokásleírásokban található ugyan néhány értékes megjegyzés a romantikus ábrázolások mellett, de ezek semmiképpen sem foghatók fel tudományos igénnyel megírt leírásoknak.

Cigány néprajzi tanulmányok 3.

Szerkesztette: Bódi Zsuzsanna

Sorozatszerkesztő: Dr. Eperjessy Ernő a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának elnöke

Lektor: Felföldi László, Pesovár Ernő