Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Cigány Néprajzi Tanulmányok 1997

Paraméterek

Cím Cigány Néprajzi Tanulmányok 1997
Kiadó Magyar Néprajzi Társaság
Kiadás éve 1997
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN CNT1997
Ár:
1.500 Ft

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a cigány gyermekek oktatása sokkal hatékonyabb azokon a településeken, ahol a helyi cigányság/cigány csoportok történetének, nyelvének, hagyományainak ismeretében alakították ki a pedagógusok a cigány gyermekekkel való foglalkozás kereteit. A hazai cigányság történetének, önálló belső fejlődésének útját és törvényszerűségeit, hagyományait, szokásait nem ismerve, igen nehéz helyzetben vannak azok, akiknek ezekre az ismeretekre munkájuk során szükségük van.

Leírás

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a cigány gyermekek oktatása sokkal hatékonyabb azokon a településeken, ahol a helyi cigányság/cigány csoportok történetének, nyelvének, hagyományainak ismeretében alakították ki a pedagógusok a cigány gyermekekkel való foglalkozás kereteit. A hazai cigányság történetének, önálló belső fejlődésének útját és törvényszerűségeit, hagyományait, szokásait nem ismerve, igen nehéz helyzetben vannak azok, akiknek ezekre az ismeretekre munkájuk során szükségük van. Sorozatunk célja, hogy segítsen a tájékozódásban. Hazánkban a múlt század vége óta folynak, elsősorban nyelvészeti és folklór kutatások a cigányság körében. Máig nem rendelkezünk azonban ezen a területen rendszerezett ismeretanyaggal. Első lépés az eddigi kutatások számbavétele. A magyarországi beásokról készült jelenlegi válogatásunk a múlt század végétől – a lábjegyzetben felsorolt publikációk kivételével – szinte valamennyi, beásokról szóló munkát, ill. bibliográfiai adataikat tartalmazza, a cikkek irodalomjegyzékeiben. A kötet számára készült tanulmányok mutatják, hogy a cigány értelmiségiek fontos feladatuknak tartják a cigány közösségek történetében, munkakultúrájában, közösségi viselkedésmódjában, nyelvi gyakorlatában mutatkozó értékek rendszerének feltárását, amelyek megismerése nagyban elősegítené a cigányokról kialakult kép differenciálódását, a cigányság önmagában is rétegződött etnikai csoportként való elfogadását, másságának tiszteletét.

Kötetünk címlapján a magyarországi beás cigányok egyik korai ábrázolása látható. BRIGHT, Richárd könyvében részletesen ír a Dráva mentén látott cifra bundáról: „...Ezt a fajta bundát másvalaki alig vásárolja, kivéve cigány és ’valach’ főnököket, mivel e bundák nagyon is túlzottan virágokkal és különböző színű bőrfoltokkal díszítettek ahhoz, hogy közönséges használatúak legyenek. A szőrt befelé fordították; a külső oldal díszítményekkel volt tele és prém cifrázata is volt, valamint finom gyapjúból való, két farokkal ellátott galléra, amely hátul függött le.”

Összeállításunk a múlt század végén készült országos cigány összeírás faárukészítőkről szóló részletével kezdődik. A beások települési viszonyaival, lakásépítési módjával foglalkozó tanulmányok századunk elejétől az ötvenes évekig terjedő időszakban keletkeztek. Változást tapasztalhatunk a településszerkezetben. A század elején még körben, a védett tartózkodási hely felé nyíló bejáratokkal épített kunyhókat a 40-es években már a sorban vagy utcaszerűen építettek váltják fel. Mindhárom cikk foglalkozik a házépítés leírásával. IGNÁCZ János már a ház alkotóelemeinek beás neveit is feljegyzi, és tőle értesülünk először a lakótér használatának módjáról. ORSÓS Jakab írásából a II. világháború előtti időszak teknővájó csoportjainak életéről, a fával dolgozók mesterségükhöz fűződő kapcsolatáról kapunk szemléletes képet. GUNDA Béla és PETERCSÁK Tivadar teknővájó mesterségről szóló tanulmányai mintául szolgálhatnak a helyi gyűjtésekhez, egyben felhívják a figyelmet a mesterséghez kapcsolódó szakmai kifejezések lejegyzésének fontosságára – tekintettel a beás csoportok eltérő nyelvhasználatára. HAVAS Gábor tanulmánya módszertani segítséget ad a folyamatosan változó települési és foglalkozási viszonyok kölcsönhatásának helyi féltárásához. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokásokról KALÁNYOSNÉ LÁSZLÓ Julianna írásait olvashatjuk. K0VALCSIK Katalin a karácsonyi köszöntés beás hagyományaival ismertet meg bennünket, sok szövegközléssel és kottaanyaggal. Lankó Józseffel készített interjújának központi kérdésköre az egyház és a cigányság kapcsolata. A beás mesével foglalkozó tanulmányokból a mesemondás alkalmaival, funkcióival, a mesekincs átadásának, továbbélésének folyamatával ismerkedhetünk meg. A magyarországi cigányok nyelvi csoportjairól ORSÓS Anna cikkét olvashatjuk, majd egy eddig még nem kutatóit területtel, a beások gesztuskommunikációjával foglalkozó tanulmánnyal zárul kötetünk. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok ne csak a cigánysággal általánosságban foglalkozó munkákat ismerjék, hanem a helyi történeti és néprajzi adatok összegyűjtésével, az adott csoport történetére, hagyományaira vonatkozó ismeretekkel is bővítsék a tananyagot. Válogatásunk ezt a munkát kívánja segíteni.

Bódi Zsuzsanna

Cigány néprajzi tanulmányok 6.

Szerkesztette: Bódi Zsuzsanna

Sorozatszerkesztő: Dr. Eperjessy Ernő a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának elnöke

Tartalom

BÓDI ZSUZSANNA

Előszó

HERRMANN ANTAL

A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott Czigányösszeírás eredményei. Famunka

KOVÁCH ALADÁR

Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. Földházak

HEGYI IMRE

Adalékok a teknővájó cigányok megtelepedéséhez

IGNÁCZ JÁNOS

Beás szálláshelyek

ORSÓS JAKAB

Teknővájók

GUNDA BÉLA

Teknővájó cigány és munkája

PETERCSÁK TIVADAR

Adatok a teknővájó cigányok munkájához

HAVAS GÁBOR

A Baranya megyei teknővájó cigányok

KALÁNYOSNÉ LÁSZLÓ JULIANNA

Adatok az őcsényi cigányság szülés és csecsemőápolás körében kialakult szokásaihoz

KALÁNYOSNÉ LÁSZLÓ JULIANNA

A halálhoz kapcsolódó szokások az őcsényi beás cigányoknál

KOVALCSIK KATALIN

Karácsonyi köszöntés a beás cigányoknál

KOVALCSIK KATALIN

„Milyen jó, hogy együtt lehettünk” (Beszélgetés Lankó József katolikus lelkésszel)

EPERJESSY ERNŐ

Balogh Mátyás, a mesemondó

SZAPU MAGDA

A mesehagyományozás folyamatának törvényszerűségei Kaposszentjakabon

BÓDI ZSUZSANNA

„Hetven ága van egy mesének…”

ORSÓS ANNA

A magyarországi cigányok nyelvi csoportjai

EPERJESSY ERNŐ

A beás kézjelek néhány példája