Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Clio bűvöletében

Clio bűvöletében Katt rá a felnagyításhoz

Paraméterek

Szerző Romsics Ignác
Cím Clio bűvöletében
Alcím Magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel
Kiadó Osiris Kiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 628 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 276 206 7
Ár:
4.480 Ft
4.032 Ft
Kedvezmény: 10%

A munka nemcsak a felsőfokú történelemoktatás szakirodalmi feltételeit javítja, hanem a magyar történetírás és történetpolitikai gondolkodás múltja iránt érdeklődő értelmiségiek figyelmére is méltán számíthat.

Leírás

A magyar történetírás közel ezeréves múltra tekinthet vissza. A magyar ősgeszta vagy őskrónika – amely nem maradt fenn – a 11. század második felében, Anonymus Gesta Hungarorum című műve pedig a 12. és a 13. század fordulóján keletkezett. A múlt különböző fejleményeiről és aspektusairól azóta egyre többen és egyre szakszerűbben számoltak be könyvek, tanulmányok és nem utolsósorban forráskiadványok formájában. Romsics Ignác új könyve e gazdag hagyomány utolsó, ún. szaktudományos fázisáról nyújt sokoldalú áttekintést. A különböző 19. és 20. századi irányzatok, iskolák és egyéni teljesítmények bemutatása mellett részletesen foglalkozik a történetírás intézményi hátterével, időről időre megújuló fórumaival és persze vitáival. A magyar történetírás fejlődésének háttereként a nemzetközi, elsősorban az európai történetírás főbb irányzatait, alkotóit és fontos műveit is tárgyalja. A szerző elemzését hasznosan egészítik ki az 1867-es kiegyezés és az 1989-90-es rendszerváltás közötti időszakban keletkezett legfontosabb történetírói programok, hitvallások, nyilatkozatok és beszámolók, valamint a 18. század vége óta élt legjelesebb és/vagy legbefolyásosabb magyar történészek lexikonszerű életrajzai. A munka nemcsak a felsőfokú történelemoktatás szakirodalmi feltételeit javítja, hanem a magyar történetírás és történetpolitikai gondolkodás múltja iránt érdeklődő értelmiségiek figyelmére is méltán számíthat.
 
Lektor: Katus László 

Tartalom

ELŐSZÓ
I. BEVEZETÉS: A TUDOMÁNYOS TÖRTÉNETÍRÁS ALAPJAINAK KIALAKULÁSA A 15-18. SZÁZADBAN
1. Európa: a reneszánsztól a felvilágosodásig
2. Magyarország: Thuróczytól Virág Benedekig
II. AZ EURÓPAI TÖRTÉNETÍRÁS A 19. SZÁZADBAN
1. A romantika
2. A historizmus
3. A pozitivizmus
4. A történelmi materializmus
5. A tudományos történetírás és kihívói
III. A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A 19. SZÁZADBAN
1. A reformkor
2. A neoabszolutizmus kora
3. A kiegyezéstől a századfordulóig
a) A történészek nemzedékei és a történetírás intézményei
b) Ideológiai és módszertani irányzatok
c) Millenniumi kiadványok
IV. AZ EURÓPAI TÖRTÉNETÍRÁS A 20. SZÁZADBAN
1. Általános tendenciák
2. Egyetemes történeti kézikönyvek és szintézisek
3. Ismeretelméleti irányzatok
4. A szellemtörténet és a német történetírás
5. A marxista és a marxizáló történetírás nyugati és keleti változatai
6. Az Annales
7. A posztmodern és az „új történetírás”
V. A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
1. Intézményi keretek, forráskiadás, személyi feltételek
2. A századelő irányzatai és vitái
3. A Horthy-korszak történetírása
a) Kézikönyvek és módszertanok
b) Szekfű, Hóman és a szellemtörténet
c) Domanovszky és a művelődéstörténet
d) Mályusz, Hajnal és Szabó: utak a társadalomtörténethez
e) Málnási és Baráth: a magyar történelem szélsőjobboldali olvasatai
f) Molnár, Révai és Mód: a magyar történelem marxista interpretációi
VI. A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
1. A történetírás gleichschaltolása az átmenet éveiben
2. A magyar történelem nemzeti kommunista interpretációjának kanonizálása az 1950-es években
3. Liberalizálódás és reprofesszionalizálódás a Kádár-korszakban
a) Intézményi és ideológiai keretek
b) Korszakok és kutatások
c) Szintézisek: a „hat”-, a két-, a „tíz”- és a „négy”-kötetes magyar
VII. KITEKINTÉS: RENDSZERVÁLTÁS A TÖRTÉNETÍRÁSBAN
VIII. FELHASZNÁLT IRODALOM
FÜGGELÉK
PROGRAMOK, NYILATKOZATOK, BESZÁMOLÓK 1867-1984
1. Gróf Mikó Imre elnöki beszéde a Magyar Történelmi Társulat 1867. július 2-i választmányi ülésén
2. Horváth Mihály elnöki beszéde a Magyar Történelmi Társulat Leleszen, 1871. szeptember 12-én tartott záróülésen [részlet]
3. Salamon Ferenc: A történelmi vizsgálatról (1873) [részletek]
4. Ipolyi Arnold A történelem s a magyar történeti szellem című elnöki megnyitó előadása a Magyar Történelmi Társulat 1885. július 3-6-i budapesti kongresszusán [részletek]
5. Acsády Ignác: A magyar gazdaságtörténet feladatai (1895) [részletek]
6. Marczali Henrik: Előszó a világtörténethez (1898)
7. Gróf Klebelsberg Kunó elnöki megnyitó beszéde a Magyar Történelmi Társulat 1920. május 14-i közgyűlésén [részlet]
8. Hóman Bálint és Szekfű Gyula előszava a Magyar Történethez (1929) [részlet]
9. Mályusz Elemér: A népiség története (1931) [részletek]
10. Domanovszky Sándor: Előszó a Magyar művelődéstörténethez (1939) [részlet]
11. Hajnal István: Történelem és szociológia (1939) [részlet]
12. Andics Erzsébet elnöki székfoglaló előadása a Magyar Történelmi Társulat 1949. március 27-i közgyűlésén [részletek]
13. Molnár Erik A magyar történetírás fejlődése az elmúlt évtizedben című előadása a Magyar Tudományos Akadémia 1960. április 12-i közgyűlésén [részletek]
14. Pach Zsigmond Pál és Ránki György beszámolója a Történettudományi Intézet 25 éves munkájáról (1974) [részletek]
15. Kosáry Domokos: A magyar történettudomány teendői és szervezeti kérdései (1984) [részlet]
KISLEXIKON
NÉVMUTATÓ