Devianciák
Paraméterek
Szerző | Rácz József |
Cím | Devianciák |
Alcím | Bevezetés a devianciák szociológiájába / Szabálykövet(el)ők és bajkeverők |
Kiadó | Új Mandátum Könyvkiadó |
Kiadás éve | 2001 |
Terjedelem | 264 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 963 9336 23 8 |
A mai, deviánsnak tűnő vagy deviánsként definiált jelenségekkel foglalkozó szociológia változatlanul éles társadalmi kihívásokra válaszol: a társadalmi rend mibenlétére, a társadalmi, hatalmi viszonyokban részt vevő szereplők bűnözőként, betegként, másként, kívülállóként, kirekesztettként történő definiálására, és szimbolikus, vagy éppen nagyon is valóságos társadalmi kezelésére. |
|
|
Leírás
Az 1980-as években Magyarországon az úgynevezett társadalmi beilleszkedési zavarok (ahogyan akkoriban a devianciák egy részét szemérmesen nevezték) tanulmányozása rendkívül sok tapasztalattal gazdagította a devianciákról szerzett tudásunkat. A ’90-es években azonban a devianciák kutatása háttérbe húzódott: a szociológusok figyelmét érdekesebb (?), aktuálisabb (?) témák kötötték le: a gazdaság, a politika, a média... A devianciák kutatásának háttérbe szorulása összefügghet a devianciaelméleteket övező szkepszissel, ami a nemzetközi szakirodalomban is tetten érhető: leglátványosabban a deviancia címszó alatt szereplő könyvek és egyéb publikációk számának csökkenésében (lásd pl. az internetes könyvkereskedések kínálatát, vagy az elektronikus adatbázisokban a „deviancia” címszó alatt fellelhető szakcikkeket: a kínálat igencsak szegényes, azok között is sok az évtizedekkel korábbi kiadás újbóli megjelentetése). Ugyanakkor, ha nem konkrétan a deviancia címszóra keresünk, a kutatások és a teoretikus írások bőségével találkozunk. A látszólagos ellentmondás oka, hogy a deviancia kifejezés – mivel alapvetően negatívnak tételezett társadalmi folyamatokat jelöl, és éppen a negatív előfeltételezés és a minősítés kerülése miatt – nemkívánatosnak tűnik a szakirodalomban. A „politikailag korrekt” beszédmód is mellőzi a „deviáns” kifejezést – éppen a „címkézéselméletek” hatására. Maga a fogalom túlzottan felhígult az elmúlt időszakban: egyre több társadalmi jelenséget, egyre szélesebb megközelítésben neveztek „devianciának”, egészen odáig, hogy a fogalom szinte értelmezhetetlenné vált. A mai – elsősorban angol és amerikai – szakirodalom tehát vagy nem használja, vagy ha igen, akkor elsősorban a bűnözés értelmezésére tartja fenn a fogalmat... A mai, deviánsnak tűnő vagy deviánsként definiált jelenségekkel foglalkozó szociológia (és társtudományok: kulturális antropológia, politológia, média- és gender tanulmányok, szociálpszichológia, kriminológia, nyelvészet stb.) változatlanul éles társadalmi kihívásokra válaszol: a társadalmi rend mibenlétére, a társadalmi, hatalmi viszonyokban részt vevő szereplők bűnözőként, betegként, másként, kívülállóként, kirekesztettként történő definiálására, és szimbolikus, vagy éppen nagyon is valóságos társadalmi kezelésére.
Új Mandátum Könyvkiadó, 2001.
Szerkesztette: Rácz József
Tartalom
Bevezetés
I. A szociális dezorganizáció (a chicagói iskola)
Clifford R. Show – Henry D. McKay: A fiatalkori bűnözés és a városi körzetek
II. A differenciális asszociáció elmélete
Edwin H. Sutherland: „Fehérgalléros” bűnözés
III. Funkcionalizmus
Kai T. Erikson: Önfejű puritánok (A deviancia szociológiájának tanulmányozása)
Kingsley Davis: A prostitúció
IV. Kultúra- és szubkultúra elméletek
Thorsten Sellin: Magatartási normák konfliktusai
Gresham M. Sykes – David Matza: Neutralizációs módszerek (A normasértés elmélete)
David Matza: A normasértő elköteleződés természetéről
V. Az angol „újhullám” kutatások
Jock Young: A hippi megoldás (Esszé a kikapcsolódás doktrinájáról)
Phil Cohen: Szubkulturális konfliktusok és külvárosi lakóhelyi közösségek
VI. Szimbolikus interakció
Frank Tannenbaum: A „rosszaság” dramatizálása
Howard S. Becker: Újragondolt címkézéselmélet
Harold Garfinkel: A sikeres lefokozási szertartások feltételei
Howart S. Becker: Hogyan lesz valakiből marihuána-fogyasztó
M. Spector – J. I. Kisuse: A társadalmi problémák természettörténete (A probléma újrafogalmazása)
VII. Fenomenológia
Jack D. Douglas: Bevezetés a devinacia interakcionista elméletébe
Jack D. Douglas: Az öngyilkosság jelentése az egyes társadalmakban
Jack D. Douglas: Hogyan váljunk büszke kurvává?
VIII. Radikális kriminológia
Alex Thio: Egy egységes devianciaelmélet felé
IX. Posztmodern töredékek
Bryan S. Turner: A beszédes betegség (Hilda Bruch és az anorexia nervosa)
Peter K. Manning: Reflexiók (A vizuális mint a társadalmi ellenőrzés egy módja)