Leírás
Ez a tankönyv a Nemzeti alaptanterv 2020. évi átdolgozása során megalkotott dráma és színház tantárgy foglalkozásaihoz készült; használható az általános iskolák felső tagozatán, a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban és a művészeti iskolai képzésekben egyaránt. A teljes tankönyv két, egymástól jól elkülönülő részből áll, többféle felhasználási lehetőséget és képzési irányt biztosítva a feldolgozás során a 10−14 éves korosztály számára. A kiadvány első felében drámajátékokból álló gyűjtemény található. Ez a válogatás hatékonyan szolgálja a készségfejlesztést, a személyiségfejlesztést és a csoportépítést. A gyakorlatok célja továbbá, hogy a diákok közvetlen tapasztalatokra tegyenek szert az együttműködés és a dramatikus feldolgozás területén. A tankönyv második része a színház világába vezeti be a tanulókat a Rómeó és Júlia, valamint egy mai iskolában játszódó, ezzel párhuzamos történet segítségével. A cél nem csupán Shakespeare klasszikusának minél mélyebb megértése, hanem az érdeklődés felkeltése a színháztörténeti, színházelméleti ismeretek iránt is. A történet kibontása a diákok kreatív közreműködésére épít, ennek érdekében − a vizualitás mellett − kitüntetett szerephez jutnak a korosztályhoz közel álló szövegtípusok: a telefonos cset, a naplóbejegyzés és a képregény. A tankönyvi feladatok tematikus tagolását színek és ikonok jelzik. A könyv két része egymással párhuzamosan is használható: egyes játékok előkerülhetnek a színházi témakörök tanításánál, bizonyos színházi ismeretek pedig a drámajátékokhoz kapcsolódóan is.
Oktatási Hivatal, 2025.
OH-DSZ58TA
Tananyagfejlesztők: Almássy Bettina, Bujtor Anna, Eck Júlia, Golden Dániel, Kaposi József, Körömi Gábor, Perényi Balázs, Szabó Zsófia, Uray Péter
Kerettantervi szakértő: Eck Júlia
Tudományos szakmai lektor: Gabnai Katalin
Paraméterek
| Cím | Dráma és színház tankönyv 10-14 éveseknek |
| Kiadó | Oktatási Hivatal |
| Kiadás éve | 2025 |
| Terjedelem | 216 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 6178 83 1 |
Tartalom
I. Játékok és gyakorlatok
Ajánlás diákoknak
1. Játék és szerep
2. Együttműködés a térben
3. Ritmus és figyelem
4. Egyezzetek meg!
5. Fantázia és történetalkotás
6. Közös célok érdekében
7. Kezdeményezés és elfogadás
8. Légy érthető, légy hallható!
9. A kifejezés eszközei – a beszéd
10. Utánzás, figyelem a mozgásban
11. Helyzetfelismerés
12. A reklámok világa
13. Bizalom és irányítás
14. Mozgás és egyensúly
15. Tárgyak lelkesítése
16. Együttműködés, közös tervezés
17. Belső és külső figyelem
18. Kalandok és hősök
19. A színész eszközei I. A kifejező beszéd
20. A színész eszközei II. Gesztus és mimika
21. Figyelj a változásra!
22. Lucázás
23. Farsangi szokások
24. János vitéz és a színházi formák
25. Éljen a Grund!
26. Toldi Miklós a színpadon
27. Végvári hősök
28. A történet, avagy a sztori
29. A jelenet, mint egység
II. Történet, dráma, színház
I. felvonás, melyben a két egymással szemben álló osztály a közös drámaóráról csetel, erről a Yulee csetnevű sportoló lány a naplójában számol be, az O’More csetnevet használó rajzos fiú pedig a drámaterem falára szánt drámaíróportrékon dolgozik. Végül Szophoklész, Shakespeare és Molière életre is kelnek
II. felvonás, melyben drámacsoportunk színházba indul. Yulee a megfelelő öltözéken gondolkodik, míg a három drámaíró saját kora viseleteit mutatja be. Egy váratlan találkozást követően megismerjük a színházépületet belülről, a színházi szakmákat, valamint a színházi próba folyamatát régen és most
III. felvonás, melyben Herczeg tanárnő páros feladatot ad, ezért Yulee és O’More a színház előtt találkoznak, de ezzel az osztálytársak körében nem aratnak osztatlan sikert. Drámaíróink fokozódó izgalommal latolgatják főhőseink esélyeit, és elemzik a kibontakozó dráma szerkezetében rejlő lehetőségeket
IV. felvonás, melyben egy színházi foglalkozás teremt jó alkalmat a folytatásra. Ezt követően elkalandozunk kissé a történetben, hogy aztán eljussunk annak tetőpontjára is, és beavatást kapjunk a drámai feszültség műhelytitkaiba
V. felvonás, melyben a két osztály az előző este eseményeiről csetel, úgy tűnik, hogy valaki eltűnik, a drámaírók pedig előadják saját változataikat a történet befejezésére
Epilógus, melyben a Rómeó és Júlia alapján készült színházi előadásokkal, az elemzés szempontjaival ismerkedünk meg, valamint szó esik még bábokról, zenéről, táncról, filmről és egyéb érdekességekről
Szöveggyűjtemény
Kislexikon
Kapcsolódó kiadványok
