Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Dysarthria

Paraméterek

Szerző Vecsey Katalin
Cím Dysarthria
Alcím Szöveggyűjtemény
Kiadó ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Kiadás éve 1995
Terjedelem 131 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN BGGYFK09
Ár:
2.160 Ft
2.052 Ft
Kedvezmény: 5%

A dysarthria a beszédnek, a verbális kommunikáció motoros részének, a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének zavara.

Leírás

A dysarthria a beszédnek, a verbális kommunikáció motoros részének, a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének zavara.
A dysarthria polietiologiájú kórkép. Okai között cortikális, subcortikális, cerebrális vagy bulbáris betegségek találhatók, amelyek fejlődési, illetve genetikai rendellenességek, szülési sérülések, gyulladásos vagy érrendszeri megbetegedések, tumor, anyagcserezavarok következményei lehetnek.
Ammon már 1700-ban ír a dysarthriáról, mint beszédproblémáról. Gutzman a dysarthriát 1911-ben mint az artikuláció zavarát írja le. Böhme (1963) a dysarthriát az artikuláció és a hangadás zavarának tekintette. Arnold (1965) szerint a dysarthria a beszédfolyamatban résztvevő agyi központoknak, pályáknak, magvaknak a károsodása következtében lép fel. Brain (1965) szerint a dysarthria olyan artikulációs zavar, amelyben a beszédhangok kiejtési mechanizmusa hibás. A szavak konstrukciója és használata érintetlen.
A dysarthriát sokan és sokféleképpen próbálták nemcsak meghatározni, hanem felosztani is. Grewel (1957) szerint a dysarthriákat neurológiai tünetek alapján kell meghatározni, és ezért a felosztásnak is neurológiai vonalat kell követnie.
A dysarthria fő tüneteit a sérülés helye és kiterjedése határozza meg, és nem a megbetegedés okai, tehát különböző kórképeket azonos tünetek kísérhetnek. Klinikailag a dysarthriánál az artikuláció zavart, elmosódott, rosszul érthető, részben orrhangú, csaknem teljesen érthetetlen beszéd jellemzi. Egyidejűleg megváltoznak a hangadás és a beszéd zenei elemei, a beszéddallam és a hangerősség. Járulékos tünetként jellemző lehet az állandó nyálfolyás. Gyakran tapasztalható a légzés és a beszéd koordinációjának zavara is.
A dysarthria kezelése neurológus, foniáter valamint logopédus együttműködése nélkül lehetetlen. A neurológiai és logopédiai vizsgálatok célja megtalálni annak a sérülésnek a helyét az idegrendszerben, amely a beszéd- és a hozzá kapcsolódó neurológia tüneteket okozza.
A logopédiai terápia megtervezésekor a légzés, a fonáció, az artikuláció zavarait kell felderíteni, továbbá vizsgálni kell az arc és a nyak izomműködésének koordinációját, az arc reflextevékenységét. A dysarthria vizsgálatához tartozik a beszéd részletesebb vizsgálata, különös tekintettel a hangsúlyozásra, a beszéd funkciójának betöltésére. A terápia során a sérült beszédmotorika mellett a kommunikációs zavar kiküszöbölésére és a szókincs bővítésére is gondot kell fordítani. 
 
Szerkesztette: Vecsey Katalin
Lektor: Fehérné Kovács Zsuzsanna

Tartalom

Dr. Vecsey Katalin: Bevezetés
Arnold, G. E.: A beszéd központi idegrendszeri eredetű zavarai: a dysarthria
(fordította: dr. Miskolczi László)
Darley, F. L. - Aronson, A. E. - Brown, J. R.: A dysarthriák felosztása
(fordította: dr. Kurucz József)
Darley, F. L. - Aronson, A. E. - Brown, J. R.: A motoros beszédzavarok vizsgálata
(fordította: dr. Kurucz József)
Darley, F. L. - Aronson, A. E. - Brown, J. R.: A motoros beszédhibák terápiája
(fordította: dr. Kurucz József)
Grohnfeld, M.: A pedagógiai beszédterápia jegyei afázia és dysarthria esetén
(fordította: Mérei Vera)
Haupt, U.: Cerebrális eredetű mozgászavaros gyermekek beszédterápiája
(fordította: Mérei Vera)
Förster, U.: Dysarthria felnőtteknél. A felosztás, a logopédiai szempontú differenciáldiagnosztika és a terápia szempontjai
(fordította: Mérei Vera)
Oskamp, U.: Kommunikációs segédeszközök, helyettesítő jelrendszerek súlyos dysarthriák, illetve anarthriák kezelésére
(fordította: Mérei Vera)
Vannay Aladárné: A felnőttkori dysarthria tünetei, felosztása, kezelése
Kiegészítő irodalom