Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Édesvízi halak

Paraméterek

Sorozat Természetkalauz
Szerző Hecker, Frank
Cím Édesvízi halak
Alcím Közép-Európa édesvízi halai
Kiadó SAXUM Kiadó
Kiadás éve 2015
Terjedelem 144 oldal
Formátum A/6, ragasztókötött
ISBN 978 963 248 247 7
Ár:
2.280 Ft
2.052 Ft
Kedvezmény: 10%
Nagy és kis tavaink, folyóink felszíne alatt számunkra láthatatlan világ rejtőzik: csuka áll lesben a zsákmányára várva, szivárványos ökle ikráit kelti ki a tavikagyló, és angolnák indulnak vándorútra a tenger felé.

Leírás

Nagy és kis tavaink, folyóink felszíne alatt számunkra láthatatlan világ rejtőzik: csuka áll lesben a zsákmányára várva, szivárványos ökle ikráit kelti ki a tavikagyló, és angolnák indulnak vándorútra a tenger felé.
– Édesvizeink 86 leggyakrabban előforduló és legfontosabb halfajának ismertetése,
– 130 fotón láthatók a halfajok jellegzetességei,
– tippek a konyhai elkészítéshez,
– gyakorlati tanácsok horgászoknak, búvároknak, kerti tó- és akvárium-tulajdonosoknak. Zsebméretű határozó, akár utazáshoz is!
 
A halak lenyűgöző élőlények, egyben a legtitokzatosabbak is, hiszen ott élnek csendben és elrejtőzve, ahol mi, emberek csak ritkán tartózkodunk: a víz alatt. Akinek sikerül bepillantást nyerni ebbe az egyedülálló közegbe, teljesen új, hihetetlen világ tárul a szeme elé.
Az angolnát általában ízletes húsa miatt ismerjük, mint folyóink, tavaink lakóját. De azt vajon tudjuk-e, hogy a tányérunkon lévő hal hosszú, kalandos utat jár be: az angolnák 7 000 km-re tőlünk, az Atlanti-óceán közepén kelnek ki az ikrákból. Onnan az áttetsző, fűzfalevélhez hasonlító ivadékok 3 éven át sodródnak a tengeri áramlatokban Európa partjai felé, majd a folyókon úsznak fel egyenesen a tavakig. Azok a példányok, amelyek nem kerülnek a horgászbot végére vagy a varsába, a nemi érésükkel egy időben elindulnak újra a tenger felé, és visszatérnek születésük helyszínére, az Atlanti-óceán közepén elhelyezkedő Sargasso tengerbe. Így ez a halfaj életében kétszer szeli át az óceánt, miközben 14 000 km-t tesz meg. Hogy közben hogyan tájékozódik, az még a kutatók számára is rejtély – feltehetőleg a mágneses mezők segítségével.
A világon 25 000 különböző halfaj él, közülük hozzávetőleg 5 000 faj él édesvízben. Közép- Európában kb. 80–90 halfajt ismerünk, eltekintve attól, hogy az új tudományos rendszerezés miatt már meglévő fajokat több fajra osztunk szét. Könyvünk az összes közép-európai halfajt felsorolja, a honosított és bevándorló fajokat, illetve azokat is, amelyek nem számítanak halnak (ingolafélék).
Tájékozódás a könyvön belül
A könyvünk két részből áll: a bevezetőből, amely a halak testfelépítését, a különböző vizeket és egyéb szempontokat részletezi, valamint a fő fejezetből, ahol az egyes fajok kerülnek bemutatásra. A halfajok rendszerbeli és rokoni kapcsolat alapján követik egymást. Egy ismeretlen hal első besorolásához hívjuk segítségül a 24–25. oldalon található meghatározási táblázatot. „Az Európában előforduló édesvízi halak” c. fejezetben (a 26. oldaltól) minden fajról megtalál ható egy-két kép, a másodikon általában a kifejlett példányok és az ivadékok közti különbséget, a származási és tenyészalakot, vagy egy hasonló fajt figyelhetünk meg.
Számos halfajnak több, népies neve is van: a pontyot például egyes vidékeken potykaként ismerik, a vágó durbincs, a paptetű és a tövishal elnevezés ugyanazon fajt takar, és a márnának is több neve ismert, pl.: harcsaponty, rózsahal vagy zsidóhal. A népies neveken kívül természetesen minden halnak szerepel a tudományos neve is. Léteznek olyan halak is, amelyeket életterük szerint csoportosíthatunk, pl. mert kizárólag sebes folyású patakokban fordulnak elő – más fajok azonban szinte bár milyen vízben jól érzik magukat. Gyors meghatározást ad ilyenkor az élőhely szerinti besorolás: erősebb színnel emeltük ki azt az egy vagy több élőhelyet, ahol az érintett faj előfordulhat: patak, folyó, torkolat, tó vagy halastó.
Mindenesetre vegyük figyelembe azt is, hogy a halfajok mai tényleges előfordulása nem feltétlenül felel meg a természetesnek: az emberi beavatkozásnak köszönhetően például a sebes pisztráng már nemcsak a sebes folyású patakokban fordul elő, hanem tenyésztavakban is; az angolnát pedig olyan vizekben is honosították, ahová természetes körülmények között soha nem kerülhetne. Ha a halakkal közelebbről kezdünk el foglalkozni, hamar felülírjuk magunkban azt az előítéletet, miszerint ,,minden hal ugyanúgy néz ki”. Természetesen azért előfordulnak olyan fajok, amelyek többé-kevésbé hasonlóak. Az „összetéveszthető fajok” címszó alatt felsoroljuk ezeket, és feltüntetjük a különbségeket. A ,,horgász-, kerti tó- vagy akvárium-tippek” alatt igyekszünk hasznos szempontokat vagy ötletadó tanácsokat feltüntetni a horgászathoz vagy a halak otthoni tartásához. A könyv segítségével bepillantást nyerhetünk édesvízi halaink lenyűgöző világába.
 
Fordította: Jakab Judit

Tartalom

A könyvről
A halak testfelépítése
A halak életmódja
Táplálkozás
Ellenségek és élősködők
Szaporodás
A természetes vizek típusai
Állóvizek
Folyóvizek
Veszélyek és óvintézkedések
A halak és az ember
A hidegvízi akvárium
A halak meghatározása
Közép-Európa édesvízi halai
Ingolafélék
Tokfélék
Angolna
Heringfélék
Lazacfélék
Viaszlazac
Marénafélék
Pérfélék
Pontyfélék
Csíkfélék
Kövicsíkfélék
Sügérfélék
Naphal
Harcsafélék
Törpeharcsa
Pócfélék
Csukafélék
Tőkehalfélék
Kölöntefélék
Pikófélék
Lepényhalfélék
Tárgymutató
Ehető halak