Művészet
Többféle iskolai végzettséggel, diplomával rendelkező zenész, zeneszerző, zenei vezető, színész, rendező, színházalapító, színigazgató. Az ország egyetlen hivatásos, izgalmas repertoárú gyermek- és ifjúsági színházának, a Kolibrinek alapítója és igazgatója. Ezt mindenki tudhatja. De magáról, Novák Jánosról a fentieken kívül alig lehet tudni valamit...
Gulyás Gyula és Gulyás János a magyar dokumentumfilm meghatározó alakjai. Könyvünk áttekinti az alkotópáros pályafutásának legfontosabb csomópontjait, megidézi a kort, amelyben ezek a művek megszülettek, és kísérletet tesz annak a kérdésnek egyáltalán nem magától értetődő megválaszolására, hogy mi is a dokumentumfilm voltaképpen. (DVD-melléklettel)
Jordán-sztorik, kitárulkozó vallomások egy kötetben. Több mint egy tucat interjúban Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgató-választás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok vallanak. Megszólal többek között Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert és Bálint András. A kötet kuriózuma, hogy Tamás életének három legfontosabb nőalakja is interjút adott a szerzőnek.
A könyv egyszerre napló és riport, izgalmas olvasmány és zenetudományi forrásmunka, rendkívül értékes adatokkal szolgál a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és népzenekutatója, Lajtha László életének, műveinek és gondolkodásmódjának megismeréséhez és mélyebb megértéséhez.
Székely Gábor első, színházrendezői életműve ismert. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy színházi pályájához szorosan kötődve, azzal összefonódva, majd azt folytatva huszonöt éve a magyar színházi rendezőképzés vezető tanára a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
2007-ben a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja fotó- és dokumentumkiállítással emlékezett a népzenekutató Kodály Zoltánra. Jelen kiadvány a kiállítás anyagának szerkesztett változata.
Hideg napok, Falak, Nehéz emberek. Csupán néhány cím a hatvanas évekből, amikor a filmművészet viharos gyorsasággal és sikerrel közügy lett Magyarországon. Mindhárom az 1925-ben Erdélyben született Kovács András filmje, aki egy nagy filmes nemzedék egyik „motorjaként” remekművek egész sorának volt bábája.
2017. október 15-én lett volna 100 éves Fábri Zoltán, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, Az ötödik pecsét és sok más emlékezetes film rendezője. Egy termékeny életpálya számokban: 22 film, mintegy 60 színházi rendezés és díszletterv, 47 fennmaradt festmény, legalább 8 betiltott forgatókönyv – és 77 év. A magyar és az egyetemes filmművészet nagy formátumú alakjának legjobb alkotásai a huszadik század jelentős kordokumentumai. (DVD-melléklettel)
Sándor Judit operaénekesnő szerkesztői segítség nélkül, saját emlékeire visszaemlékezve, valamint hosszú és tartalmas élete dokumentumai alapján írta meg könyvét. Művészi pályájának bemutatása egyben színes és érdekes korrajz is a 20. század második feléről.
Ditrói Mór a naturalista és realista színjátszás magyar meghonosítójaként, illetve a 19. század romantikus színházeszménye és a 20. század polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős.
Bárdos Artúr 1882. április 2-án Budapesten született. Jogot végzett, újságíróként kezdte pályáját. 1908-tól Berlinben Max Reinhardt asszisztense, majd Hamburgban és Lipcsében rendező és dramaturg volt...
Az utolsó dudás, aki mégiscsak a zenei hagyományt, pásztorcsaládba született, egész életében pásztorkodott, a furulya- és a dudazenét apjától és a pásztortársaitól tanulta el. A 20-as években, kisgyerekként még látta, hallotta apja nemzedékét lakodalomban dudálni, a fonókról, disznótorokról, fosztókról nem is beszélve...
A Bach-szenvedély életre kelti Bachot és korát: Gilles Cantagrel több mint háromszáz korabeli dokumentum segítségével mutatja be a kivételes alkotó pályáját. A könyvet olyan, alig ismert vázlatok és piszkozatok reprodukciói is illusztrálják, amelyek az alkotás lázáról, a zene születésének pillanatáról tanúskodnak.
Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a – jelen kiadvánnyal azonos című – kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását.
A rocktörténelem aranykorának meghatározó, iskolateremtő hardrock-gitárosa, zeneszerzője könyvünk főszereplője, akit a sors különleges képességeket áldott meg, s aki mindehhez hozzátéve szorgalmát, folytonos megújulásra való törekvését a rock halhatatlanjai közé emelkedett.
Húsz beszélgetés, amelyben Cseh Tamás elmeséli az életét. Mit csinált a tordasi kisgyerek az ötvenes években, hogyan történt meg az első fellépés a Kex együttes koncertjén, hogyan született meg az Indián ötlete…
A Downtown Blues két hasonló sorsú művész, Halász Péter és a szerző közösen átélt idejéről szól. A kommunista diktatúra ragacsos pokláról, az emigráció tudatállapotáról, New York sötét oldaláról, majd az újrakezdésről a rendszerváltozás utáni Magyarország izgága káoszában.
Morsányi Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is.
Blaha Lujza az a magyar színésznő, akinek alakját már saját kora is a legendák égboltozatába emelte – s hírnevének ragyogásán a közben elmúlt idő sem haloványított szinte semmit, írta róla Csillag Ilona színház- és drámatörténész. Naplójában életének és mesés pályafutásának történetét írja meg.