Művészet

Többféle iskolai végzettséggel, diplomával rendelkező zenész, zeneszerző, zenei vezető, színész, rendező, színházalapító, színigazgató. Az ország egyetlen hivatásos, izgalmas repertoárú gyermek- és ifjúsági színházának, a Kolibrinek alapítója és igazgatója. Ezt mindenki tudhatja. De magáról, Novák Jánosról a fentieken kívül alig lehet tudni valamit...

Liszt Ferenc szerteágazó életútjának és életművének számos mozzanata jól ismert: az Európát beutazó zongoravirtuóz rendkívüli sikerei köztudomásúak, a Weimarban letelepedett progresszív komponista legfontosabb művei a koncertrepertoár alapját képezik, tudjuk, hogy Liszt volt a 19. század egyik legjelentősebb egyházi zenésze, s hogy kései korszakának letisztult, szikár művei a 20. századba mutatnak előre. E sokarcú életművön belül többnyire árnyékban marad a romantika korának egyik legfontosabb, s legbensőségesebb műfaja, a dal.

Koltai ​Lajos Európa-díjas filmoperatőr, a magyar filmművészet világszerte ismert személyisége. Kötetünk, amely elsőként mutatja be egy magyar filmoperatőr munkásságát, végigvezeti olvasóját izgalmas, fordulatokban, művészi feladatokban egyaránt gazdag s még sok titkot rejtő életútján.

Gulyás Gyula és Gulyás János a magyar dokumentumfilm meghatározó alakjai. Könyvünk áttekinti az alkotópáros pályafutásának legfontosabb csomópontjait, megidézi a kort, amelyben ezek a művek megszülettek, és kísérletet tesz annak a kérdésnek egyáltalán nem magától értetődő megválaszolására, hogy mi is a dokumentumfilm voltaképpen. (DVD-melléklettel)

Jordán-sztorik, kitárulkozó vallomások egy kötetben. Több mint egy tucat interjúban Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgató-választás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok vallanak. Megszólal többek között Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert és Bálint András. A kötet kuriózuma, hogy Tamás életének három legfontosabb nőalakja is interjút adott a szerzőnek.

A könyv egyszerre napló és riport, izgalmas olvasmány és zenetudományi forrásmunka, rendkívül értékes adatokkal szolgál a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és népzenekutatója, Lajtha László életének, műveinek és gondolkodásmódjának megismeréséhez és mélyebb megértéséhez.

Székely Gábor első, színházrendezői életműve ismert. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy színházi pályájához szorosan kötődve, azzal összefonódva, majd azt folytatva huszonöt éve a magyar színházi rendezőképzés vezető tanára a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

2007-ben a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja fotó- és dokumentumkiállítással emlékezett a népzenekutató Kodály Zoltánra. Jelen kiadvány a kiállítás anyagának szerkesztett változata.

Hideg napok, Falak, Nehéz emberek. Csupán néhány cím a hatvanas évekből, amikor a filmművészet viharos gyorsasággal és sikerrel közügy lett Magyarországon. Mindhárom az 1925-ben Erdélyben született Kovács András filmje, aki egy nagy filmes nemzedék egyik „motorjaként” remekművek egész sorának volt bábája.

Rajk Lászlóval, aki a könyv megjelenésének évében töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András – ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya tárul elénk a második világháború utáni magyar történelem prizmáján keresztül.

2017. október 15-én lett volna 100 éves Fábri Zoltán, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, Az ötödik pecsét és sok más emlékezetes film rendezője. Egy termékeny életpálya számokban: 22 film, mintegy 60 színházi rendezés és díszletterv, 47 fennmaradt festmény, legalább 8 betiltott forgatókönyv – és 77 év. A magyar és az egyetemes filmművészet nagy formátumú alakjának legjobb alkotásai a huszadik század jelentős kordokumentumai. (DVD-melléklettel)

A hetvenes évek derekára nekilendült népzenei revival – élén a Sebő együttessel és a Muzsikással – nemcsak a magyar parasztzene, hanem a magyarországi délszláv zenei hagyományok reneszánszát is meghozta. Ennek legrégebbi és egyben legfontosabb képviselője a Vujicsics együttes.

Mensáros László 1965-ben lépett először színpadra A XX. század címmel összeállított, hatalmas sikert arató műsorával, mely túlzás nélkül fordulópontot jelentett a magyar pódiumművészet történetében. Kötetünk visszaemlékezések és tanulmányok segítségével idézi fel a legendás előadás kulisszatitkait. Könyvünk CD-mellékletén a legendás est meg is hallgatható.

Sándor Judit operaénekesnő szerkesztői segítség nélkül, saját emlékeire visszaemlékezve, valamint hosszú és tartalmas élete dokumentumai alapján írta meg könyvét. Művészi pályájának bemutatása egyben színes és érdekes korrajz is a 20. század második feléről.

Ditrói Mór a naturalista és realista színjátszás magyar meghonosítójaként, illetve a 19. század romantikus színházeszménye és a 20. század polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős.

Mensáros László a magyar színművészet kimagasló alakja. Színpadi alakításai, filmes szerepei mellett versek előadójaként is maradandót alkotott. Arany-estje az 1983-as bemutatóval indult útjára, melynek az Egyetemi Színpad adott otthont. Kötetünkben személyes hangú visszaemlékezések, valamint a témát alaposan körbejáró esszék segítségével kerülhet közelebb az olvasó Mensáros László Arany-élményéhez, továbbá a kivételes színészegyéniség életrajzi adatai mögött rejtőző magánembert is alaposabban megismerhetjük. Könyvünk CD-melléklete tartalmazza a Hungaroton kiadásában 1989-ben megjelentetett, ma már ritkaságnak számító Mensáros László Arany János verseit mondja című lemez hanganyagát.

1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. A könyv nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.

Bárdos Artúr 1882. április 2-án Budapesten született. Jogot végzett, újságíróként kezdte pályáját. 1908-tól Berlinben Max Reinhardt asszisztense, majd Hamburgban és Lipcsében rendező és dramaturg volt...

Az utolsó dudás, aki mégiscsak a zenei hagyományt, pásztorcsaládba született, egész életében pásztorkodott, a furulya- és a dudazenét apjától és a pásztortársaitól tanulta el. A 20-as években, kisgyerekként még látta, hallotta apja nemzedékét lakodalomban dudálni, a fonókról, disznótorokról, fosztókról nem is beszélve...