Művészet
A sajnos már megszűnt Mágus Kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának – amelynek Berlász Melinda zenetudós, zenetörténész volt a szerkesztője – szerzői zenetudósok, fiatal zenetörténészek és neves kutatók. A sorozat füzeteinek óriási értéke a teljesség igényével összeállított műjegyzék és bibliográfia.
A modern architektúra születése a 20. század hajnalára datálható, így Gerlóczy Gedeon (1895–1975) szerencsés módon e szemléletváltás idején válhatott építésszé. Gerlóczy a két világháború közötti formavilág egyik meghatározó alakjaként, a modern kórháztervezés szakértőjeként jelentős életművet hagyott hátra, emellett a Magyar Képzőművészeti Főiskola építészettörténet- és városesztétika-tanáraként is tevékenykedett.
2016. június 4-én lenne hetvenéves Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik alapítója. A három évvel ezelőtt elhunyt, sokszorosan kitüntetett prímás és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a fotókkal gazdagon illusztrált monográfia.
Hild József a 19. századi építészettörténet kiemelkedő alakja. A reformkorban fejlődésnek induló Pest klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Több mint kilencszáz olyan pest-budai építési kérvényről tudunk, amely a nevéhez köthető.
Békés Itala, vérbeli színésznő, aki 75 éves pályafutása során a színpadon és a filmvásznon nyújtott emlékezetes alakításai mellett csaknem húszféle műfajban alkotott. Ez a könyv egy örökmozgó színésznő mozgalmas életének foglalata, tele képekkel és fordulatos történetekkel.
120 éve született Holló László, kiskunfélegyházi származású festőművész, aki a huszadik századi Debrecen egyik legkiemelkedőbb művészegyénisége volt.
A sajnos már megszűnt Mágus Kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának – amelynek Berlász Melinda zenetudós, zenetörténész volt a szerkesztője – szerzői zenetudósok, fiatal zenetörténészek és neves kutatók. A sorozat füzeteinek óriási értéke a teljesség igényével összeállított műjegyzék és bibliográfia.
E kötetet egy rádióelőadás-sorozat inspirálta. 1977 októbere és 1978 áprilisa között huszonhat emlékezés hangzott el Kodályról vasárnap délutánonként a Magyar Rádió műsorában, e sorok írójának szerkesztésében.
A mindenkor elbűvölő operaénekes, a nagy erejű drámai mélységeket és a gyengéd líraiságot egyaránt megszólaltató Ilosfalvy Róbert életpályáját és művészetét mutatja be z. Tóth Antal monográfiája.
A sajnos már megszűnt Mágus Kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának – amelynek Berlász Melinda zenetudós, zenetörténész volt a szerkesztője – szerzői zenetudósok, fiatal zenetörténészek és neves kutatók. A sorozat füzeteinek óriási értéke a teljesség igényével összeállított műjegyzék és bibliográfia.
A kritikus, esztéta Marx József részletekben gazdag portrét ad egy olyan személyről, aki meghatározta filmművészetünk arculatát.
Johannes Brahms vokális kompozícióinak, dalainak, kórusainak és oratorikus műveinek többsége ismeretlen a nagyközönség előtt. Dietrich Fischer-Dieskau, a 2012 májusában elhunyt német operaénekes, lírai bariton, a 20. század legkiemelkedőbb dalénekese ebben a könyvben elsősorban ezeket a Brahms-műveket mutatja be alapos kutatások és saját élményei alapján.
Az elmúlt évtizedekben a Mezőség piros színnel került fel a magyar kultúra térképére, s ebben Kallós Zoltánnak elévülhetetlen érdemei vannak.Kallós Zoltán 2016-ban volt kilencven éves. E kötet a páratlan és csodálatra méltó munkásság képes levonata. Ahogy Korniss Péter megőrizte.
Mohayné Katanics Mária a magyar zenei és kórusélet legendás alakja, a nagy karvezető- és tanárgeneráció talán egyik legkülönlegesebb egyénisége volt. 1959 és 1972 között énektanár volt a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, itt alapította meg 1959 őszén a későbbi legendás Szilágyi Erzsébet Női Kart, amely fennállása öt évtizede alatt itthon és Európa számos országában aratott sikereket és nyert díjakat. Kórusának tagjait nem csupán zenére nevelte; a „Szilágyi”-ból mintegy hatvanan lettek hivatásos muzsikusok, köztük Eckhardt Mária, a Liszt Múzeum igazgatója, Csengery Adrienne operaénekes és az ELTE Zenei Tanszék egykori tanszékvezetője, Kollár Éva is.
Az Oscar-díjas Kertész Mihály (1886–1962), akinek legismertebb filmjei közé tartozik a Casablanca (1942), a Yankee Doodle Dandy (1942), a Mildred Pierce (1945) és a Fehér karácsony (1954), a filmtörténet egyik legikonikusabb rendezője. A ragyogó pályát befutó, ösztönös művész életrajzában a szerző, Alan K. Rode filmtörténész a filmipar egyik legizgalmasabb alkotójának életét és munkásságát mutatja be.
A könyv húszéves gyűjtőmunka eredménye. Solymosi Tari Emőke zenetörténész 1988-ban került kapcsolatba a Lajtha-családdal, akkor még zeneakadémistaként...
A könyv alcímében szereplő „másként” a kontextus iránti igényt mutatja: a tanulmányok szűkebb vagy tágabb környezetében és összefüggéseiben kívánják bemutatni Vajda Lajos alkotói személyiségét és munkáját.
Egy ma már ismeretlen színészi életpályának állít emléket e könyv. Önvallomása és pályájának dokumentumai segítségével Kiss Ferenc, a színész mutatkozik be lapjain. Bemutatkozik, hiszen több mint negyven évvel a halála után szinte feledés borítja mindazt, ami életének lényege volt.
Szarvas József rövid „novellákban” felvillanó visszatekintését, amelyet Bérczes Lászlóval közösen írtak-szerkesztettek kötetbe, a családi fényképek mellett a színházi és filmes pálya kiemelkedő pontjait megidéző fotók teszik teljessé.
Lengyel György, Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató a magyar színházművészet jeles szereplőinek, azoknak a kiválóságoknak pályafutását, munkásságát mutatja be, akik megújították, megalapozták, tehetségük révén sikerre vitték hazai színjátszásunk ügyét a XX. század kezdeti évtizedeitől napjainkig.
Aligha van olyan magyar építész, aki Kós Károlyhoz hasonló mértékben élte volna meg, élte volna át a huszadik század viszontagságait. Az aranykor kellős közepén született, egy soha nem látott fejlődés lázában égő országban nyílt ki szeme a világra, és adatott még neki idő alkotásra az első világháború előtti boldog békeidőkben. Szolgált királynak és főhercegnek, fővárosnak és városnak, egyetemnek; de háborúk, katasztrófák, eget-földet rengető változások között is leginkább szolgálta az Embert.