Művészet
A sajnos már megszűnt Mágus Kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának – amelynek Berlász Melinda zenetudós, zenetörténész volt a szerkesztője – szerzői zenetudósok, fiatal zenetörténészek és neves kutatók. A sorozat füzeteinek óriási értéke a teljesség igényével összeállított műjegyzék és bibliográfia.
A Köszönöm, Prospero! Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete. Ez alkalommal is a tőle megszokott pontos és szép szavakkal tárja elénk emberi és művészi tapasztalatainak kvintesszenciáját.
Kótai József Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész és szakíró 1940. február 13-án született Sopronban, 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskolán, ahol Borsos Miklós, Litkei József és Kopcsányi Ottó voltak a mesterei.
Kóti Árpád a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára.
Kovács Margit, a kerámia legismertebb magyar művésze szerencsés csillagzat alatt született. A siker gyorsan – már a pálya elején – mellé szegődött, és elkísérte 1977-ben bekövetkezett haláláig.
Lajtha László kutatói tevékenysége, a „folklorista mesterség” elsajátításától, a néptánc és népi játékok iránti érdeklődésen keresztül eljutott a hangszeres zenekarok repertoárjának partitúrában való rögzítéséig, az interetnikus hatások vizsgálatáig, a népzene társadalmi szerepének tanulmányozásáig.
A sajnos már megszűnt Mágus Kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának – amelynek Berlász Melinda zenetudós, zenetörténész volt a szerkesztője – szerzői zenetudósok, fiatal zenetörténészek és neves kutatók. A sorozat füzeteinek óriási értéke a teljesség igényével összeállított műjegyzék és bibliográfia.
Hannibál tanár úr, Édes Anna, Elveszett paradicsom, Hideg napok, Az életbe táncoltatott leány, Hogy szaladnak a fák… – a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásai, amelyek hatása igen nagy részben az operatőr: Szécsényi Ferenc egyedi látásmódján, fölényes mesterségbeli tudásán és művészi megjelenítő erején alapszik.
Richard Steinitz monográfiája a legteljesebb és legrészletesebb összefoglalás Ligeti György zenéjéről és életéről.
A kötet több évnyi kutatómunka gyümölcse. A szerzők arra törekedtek, hogy egyaránt szóljanak a témában járatlan érdeklődőkhöz és annak kutatóihoz. A választott szempontrendszerek alapján egy-egy pályaszakasz lehetőség szerinti legteljesebb tartalmú krónikájának megírását tűzték ki célul...
Elődeink életrajzi adatainak, portréinak összegyűjtésével, sírjaik felkutatásával és bemutatásával szeretnénk megelőzni a gyakran méltánytalan feledést. Ebben a könyvben azoknak a személyeknek az életrajzi adatait és síremlékeik fényképét gyűjtöttük össze, akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek a tágabban értelmezett numizmatika valamely ágával akár úgy, hogy gyűjtötték, tanulmányozták, feldolgozták, készítették, írásaikban ismertették vagy elemezték a numizmatikához köthető tárgyakat, és maradandót alkottak.
A sajnos már megszűnt Mágus Kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának – amelynek Berlász Melinda zenetudós, zenetörténész volt a szerkesztője – szerzői zenetudósok, fiatal zenetörténészek és neves kutatók. A sorozat füzeteinek óriási értéke a teljesség igényével összeállított műjegyzék és bibliográfia.
Marton Éva az utóbbi évtizedek világviszonylatban is egyik legjelentősebb operaénekesnője. Drámai szoprán hangfajának nehézsúlyú szerepeiben, többek között Turandotként, Brünnhildeként, Giocondaként, Elektraként nyújtott utolérhetetlen teljesítményt. Külföldi elismerései mellett Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas, a Corvin-lánc birtokosa, a Zeneakadémia professzor emeritája, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonics-palota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisztokrácia legkedveltebb tervezőművésze lett.
A kanadai zenetörténész-hegedűművész, Bruno Monsaingeon könyvében végigkísérhetjük, ahogy egy gazdag és kalandos életút során a mindenkit megbabonázó csodagyerekből humánus felnőtt, érzékeny művész érik, majd élete minden tapasztalatával és bölcsességével fordul az ifjú muzsikusnemzedékek tehetségeinek felfedezése, nevelése felé.
Roger Copeland könyve jóval többet kínál egy művész életrajzánál, mert végigkíséri ugyan Merce Cunningham (1919–2009) páratlanul gazdag, hat évtizedes koreográfusi pályáját az első szólóktól a digitális technikát is alkalmazó késői alkotásokig, de eközben felvázolja e hatvan év legfontosabb szellemi áramlatait, benne az amerikai képzőművészet, zene, színház és modern tánc történetét is.
Mészáros Éva textilművész, divattervező iparművész pályaképét a művészettörténész F. Dózsa Katalin tanulmánya és Simonovics Ildikó divattörténésznek a művésznővel készült interjúja mutatja be.
Mezei Gábor Makovecz Imre belső tereinek társalkotója, a magyar organikus belsőépítészet, bútortervezés különös, szürrealizmusba hajló, egyéni hangú mestere. Bútorlényeivel nem berendezi, hanem benépesíti, dramatizálja a belső tereket. Az ő ülőbútorai díszítik többek között Makovecz Imre templomait, a budapesti Farkasréti temető ravatalozóját, a magyar zenei oktatás egyik fellegvárát: a kecskeméti Kodály Intézetet, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületeit.
A sajnos már megszűnt Mágus Kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának – amelynek Berlász Melinda zenetudós, zenetörténész volt a szerkesztője – szerzői zenetudósok, fiatal zenetörténészek és neves kutatók. A sorozat füzeteinek óriási értéke a teljesség igényével összeállított műjegyzék és bibliográfia.
Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Zygmunt Molik (1930–2010) lengyel színész, rendező, színészpedagógus, a legendás Jerzy Grotowski által irányított, ma már az UNESCO kulturális világöröksége részeként számon tartott opolei, majd wrocławi székhelyű Laboratórium Színház alapító tagja és meghatározó művésze, illetve trénere volt huszonöt éven át, egészen annak 1984-es feloszlásáig.