Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Emlékeim

Emlékeim Katt rá a felnagyításhoz

Paraméterek

Sorozat Sorsok és életek
Szerző Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona
Cím Emlékeim
Alcím Deák Ferenc politikai és magánéletéből
Kiadó Szépmíves Könyvek
Kiadás éve 2017
Terjedelem 144 oldal
Formátum A/5, keménytáblás
ISBN 978 615 5662 27 0
Ár:
2.990 Ft
2.691 Ft
Kedvezmény: 10%

Vörösmarty Mihály leánya, Vörösmarty Ilona 1867-ben feleségül ment Széll Kálmánhoz, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt. Édesapja halála után Deák Ferenc, a haza bölcse lett a gyámapja, aki Vörösmarty Mihály legjobb barátja volt.

Leírás

A magyar „first lady” emlékei, a századforduló nagyasszonyának vallomása.
„A költő látnok is, apám oly igaz költő volt. Mert borzasztó azt hinni, hogy annyi szenvedés után remény nélkül kelljen meghalnia. Deák eljött ismételve, de akkor már, midőn másodszor jött, nem ismert meg apám senkit, s mind aggasztóbb lett a baj. Elköltözött ama hazába, hol megszűnik a gond. Nagyon szerettem őt, és elszorult szívem elgondolva: hogy most fagyos hideg borult szerető szívére, mély álmaira.”
Vörösmarty Mihály leánya, Vörösmarty Ilona (1846-1910), a legkiválóbb, legelőkelőbb magyar hölgyek egyike, ahogy írták róla 1900-ban, 1867-ben feleségül ment Széll Kálmánhoz, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt, Bánffy Dezső utódja. A „first lady” emlékirata nem elsősorban politikai visszaemlékezés, még csak nem is családi krónika elsőrenden, hanem az „apátlanság” története. Édesapja halála után ugyanis Deák Ferenc, a haza bölcse lett a gyámapja, aki Vörösmarty Mihály legjobb barátja volt. Az ő pályafutásának háttértörténete erősen felsejlik a sorok között, ezáltal a visszaemlékezés remek társadalmi tabló Magyarország történetéről, a kiegyezés és a monarchia időszakáról, miközben részletes beszámoló egy tehetséges ifjú hölgy mindennapjairól, aki Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Tisza Kálmán, Apponyi György társaságában élte hétköznapjait, és akinek Deák Ferenc volt a példakép, a mentor, az „apakép”.
 
„Esküvőm szeptember közepén volt, s december elején, kérelmemre, fölmentünk Pestre. Hat hétig maradtunk, s gyámapám naponként eljött hozzánk több órára, kik anyámnál és bátyámnál laktunk, de az estéket többször a Körben tölté. Deák Ferenc 1868-ban jött először Rátótra, s ezentúl ott tölte az országgyűlési szünidőket, hetvenhárom nyarán volt ott utoljára.”