Erdei számos-képes könyv
Paraméterek
| Szerző | Nádai Magda |
| Cím | Erdei számos-képes könyv |
| Alcím | Hasonlatokkal elképzeltető adattár (Erdészeti erdei iskolák programvezetőinek kézikönyve) |
| Kiadó | Flaccus Kiadó |
| Kiadás éve | 2004 |
| Terjedelem | 112 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9412 19 8 |
|
Dr. Nádai Magda „kisokosa” a tudomány legújabb eredményeinek szemléltető felhasználásával, adat- és ötlettárával könnyebben megérthetővé teszi az erdő, mint bonyolult életközösség működését, fenntartásának fontosságát. |
|
|
|
Leírás
A Királyi Magyar Természettudományi Társaság felkérésére készített előadásában Kaán Károly már 1940-ben rámutatott: „Csak úgy érhetünk el eredményeket a természetvédelem terén, ha ifjúságunkkal megkedveltetjük a természetet. Ha arra neveljük a fiatalságot, hogy szeresse a természet alkotásait. Ha kifejlesztjük érzékét a természeti táj szépsége iránt és a természet megbecsülésére tanítjuk a fiatal nemzedéket.” Szükségesnek tartotta, hogy „az ifjúságot a természet kultuszára neveljük. Alkalmas ismeretek az olvasókönyvekbe az eszmét megkedveltető és kellő magyarázatokkal fűszerezett kirándulások a természet ölébe mellőzhetetlenek.” Ennek a régen felismert és követendő célnak a megvalósítását segíti a Nádai Magda „kisokos”-a, ami a tudomány legújabb eredményeinek szemléltető felhasználásával, adat- és ötlettárával könnyebben megérthetővé teszi az erdő, mint bonyolult életközösség működését, fenntartásának fontosságát. A „kisokos” nagyszerűen szemlélteti, hogy a fás és lágy szárú növények sokasága, a talaj ásványi anyagaival és víztartalmával, a talajban élő parányi élőlények milliói, a gombák, rovarok, madarak, a vadon élő állatok és az erdő levegője együtt alkotják azt a bonyolult életközösséget, amit erdőnek nevezünk. A felsorolt példák mennyiségi kapcsolataival jól szemlélteti a szerző, hogy az erdei életközösségek elemei milyen sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, milyen hatással vannak egymásra és mit kell tennünk, hogy emberi beavatkozás következtében a legkevésbé sérüljön ez a bonyolult életközösség. Ajánlom e könyvet minden erdőjárónak, és kérem őket, segítsenek az erdőnek, mint unokáink örökségének a természetszerű fenntartásában.
Cserép János, az ÉSZAKERDŐ Rt. vezérigazgatója
Flaccus Kiadó, 2004.
Írta: Dr. Nádai Magda
Szaklektor: dr. Madas Katalin, Rencsiné Ágh Márta
Illusztrálta: Kovács Andrea
Dr. Nádai Magda további könyvei:
Tartalom
Előszó
A fák „személyi adatai” (ábrák)
Hogyan ismerjük meg a fát?
A lombkorona terjedelmének hasonlítása (ábrák)
Mennyi levele van a fának, mekkora a koronája?
Egy lombköbméterben hány levél? (ábrák)
Egy hektár erdőben hány fa áll és mennyi az élőfakészlet?
Fiatal és idős fa fotoszintetizáló felülete (ábrák)
Mekkora zöldfelületen zajlik az erdei fotoszintézis?
A levegő szén-dioxid koncentrációi (ábrák)
Szén-dioxid a légkörben
1 négyzetméter levél és 1 ha erdő CO2-elvonó teljesítménye (ábrák)
Mennyi CO2-t vonnak el a növények a levegőből?
Ha a napi és az éves oxigéntermelést összesűríthetnénk, mennyi babszemet egyenlítene ki a mérlegen?(ábrák)
Mennyi oxigént termelnek a növények?
Egy facsoport 3,5 t/év-nyi oxigén feleslegét mi hasznosítja inkább? (ábrák)
A személygépkocsi és az ember oxigénfogyasztása
A levelek napi CO2-O2 forgalmának hasonlítása (ábrák)
Egyetlen levél CO2-elvonó és O2-termelő teljesítménye
Részecskék a levegőben (ábrák)
A levegő porai
A légutak csodái (ábrák)
A belélegzett por sorsa
Porhullás és a fák porfelfogó képessége (ábrák)
A természet porernyői
Talajféleségtől függő víztárolás 10 cm vastag rétegben (ábrák)
Vízigény 11 szerves anyag előállításához (ábrák)
Az erdő vízgazdálkodása
Az erdőben hűvösebb, párásabb a levegő, mint a mezőn (ábrák)
Mennyi vizet párologtatnak a fák?
Egy bükk gally 30 levelének napi és havi szennylekötési, párakibocsátási teljesítménye (ábrák)
Mennyit párologtat és mennyi port köt meg egy levél?
Egy 20 éves fa aktív környezetvédő hatása tavasztól őszig (ábrák)
Példa egy húszéves fa teljesítményére
Egy 40 éves fa aktív környezetvédő hatása reggeltől estig (ábrák)
Példa egy negyvenéves fa teljesítményére
Egy 60 éves fa aktív környezetvédő hatása egy nyári hét alatt (ábrák)
Példa egy hatvanéves fa teljesítményére
Hazánk legöregebb fái
Méretes fáink
Híres-nevezetes fáink
Kellemes neszektől a „fülsértő” zajokig (ábrák)
Zajnyelő erdősávok
Plusz adatok fákról, erdőről
„Leg”-ek a fák birodalmában
A termőtalaj alkotói %-os arányokban (ábrák)
Miből áll az erdei talaj?
Egy tonna talaj tápanyag-tömegének szemléletes hasonlítása (ábrák)
Bioelemek az „égből” ha/év (ábrák)
A talaj ásványi anyagának tápelemtartalma
Levélavar a fák alatt kg/10m2/év (ábrák)
Amit az avarról tudni illik
A tápelemek aránya egy bükkös lombjában és levélavarjában (ábrák)
Növényi élethez szükséges tápelemek a levelekben, az aljnövényzetben és az avarban
Példák a gyermeki test ásványi anyag tömegére. Hasonlítás a talajéhoz (ábrák)
A talaj ásványi anyagai és az emberi szervezet kapcsolata
A mikrobák méreteinek hasonlítása (ábrák)
Egy fonálféreg „pech”-je (ábrák)
A talajban élő szervezetek fontosabb csoportjainak egyedszáma és testtömege 1 m2-en
„Mikrobák és más apróságok” (ábrák)
A talaj mikrovilága
A legtöbb talajlakó „apróság” 5-10 cm mélységben él (ábrák)
Apró állatok a talajban
A „feneketlen bendőjűek” étvágya (ábrák)
Ötmillió giliszta vízilovat egyenlítene ki a mérlegen (ábrák)
Giliszta – a természet kertésze
Ha az állatok sort alkotnának (ábrák)
Talpalatti erdő
Élet fenyveseink avarjában (ábrák)
Talajlakó rovarok kapcsolata élőhelyükkel (ábrák)
A csapadék sorsa (ábrák)
Erdő és a talajerózió
Néhány hazai fán és cserjén hányféle rovar él? (ábrák)
Fontosabb fáinkon élő növényevő rovarfajok száma
Lombok és a növényevő rovarok érdekes kapcsolatai
Gubacsok, fürkészek, rejtőszín (ábrák)
Élősködő rovarok jelentősége a lomb védelemben
Erdei állatok táplálkozásával kapcsolatos megfigyelések
A cserjeszintből felvehető téli vadtáplálék 20%-ának dinamikája
A holt fa élőhely, táplálék, zsákmányterület (ábrák)
Az erdő lebontó szervezetei
Hogyan oszlik meg a gyertyános-tölgyesek biomassza tömege? (ábrák)
Biomassza
Energiaáramlás a táplálkozási szinteken (ábrák)
Hogyan hasznosul a Nap sugárzó energiája?
A magyar erdészet újkori történetének legfontosabb dátumai
Az ország földterülete művelési ágak szerint (ábrák)
A fajok megoszlása az élőfakészletben (ábrák)
Jellegzetesebb természetes erdőtársulásaink
A biomassza és produktivitás arányai (ábrák)
Erdőink biomasszája és termelékenysége
Hazai erdőink szervesanyag-gyarapodásának üteme (ábrák)
Élőfakészletünk és gyarapodása. Erdősítések
Erdőterületeink változásai (grafikon)
Erdeink rendeltetése az Erdőtörvény szerint (grafikon)
Erdők a védett természeti területeken. Erdőrezervátumok (ábrák)
Az erdészeti politika főbb célkitűzései
Erdős területeink megoszlása tengerszint feletti magasság szerint (ábrák)
Napjaink erdőgazdálkodása számképekben
Amikben a fa „tovább él” (ábrák)
Az erdő fohásza
Gyakori ábráink, hasonlataink (ábrák)
Tevékenység-javaslatok gyermekcsoportok számára
Amiért ez a könyvecske megszületett
Felhasznált és ajánlott irodalom