Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Erec és Enide

Paraméterek

Sorozat Eötvös Klasszikusok
Szerző Troyes, Chrétien de
Cím Erec és Enide
Kiadó Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 165 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9955 26 4
Ár:
2.175 Ft
2.066 Ft
Kedvezmény: 5%

Az udvari regény megteremtője, a champagne-i Chrétien de Troyes utolérhetetlen művészi tehetséggel ötvözte egybe az udvari szerelmet és az ún. „matiére de Bretagne”-t, az ősi kelta mítoszokra és folklórra visszanyúló breton és walesi legendákat, történeteket és meséket.

Leírás

Chrétien de Troyes (cc1140 – cc1190) francia költő, a középkori regény (roman) műfajának egyik legjelentősebb alakja, a Grál-költészet egyik képviselője. Erec et Enide című műve szolgált később Hartmann von Aue Erec című regényének mintájául.
Az udvari regény megteremtője, a champagne-i Chrétien de Troyes utolérhetetlen művészi tehetséggel ötvözte egybe az udvari szerelmet és az ún. „matiére de Bretagne”-t, az ősi kelta mítoszokra és folklórra visszanyúló breton és walesi legendákat, történeteket és meséket. A Kerek Asztal kiválasztott lovagjai által teljesített, s az udvari szerelemtől ihletett különös kalandok motívumait és helyszíneit Chrétien kétféle forrásból merítette. Az egyiket, az ún. „tudós” hagyományt walesi és breton krónikások latin nyelvű, az ősi mítoszok és a fantázia elemeivel erősen feldúsított „történetírásai” alkotják, amelyek a normandiai-anjoui eredetű angol uralkodóház megrendelésére az angolszász hódítás előtti időkből fennmaradt kora középkori walesi és brit mondákat dolgozták fel. Az írott források közül a legjelentősebbek a Plantagenét uralkodók udvari krónikásának, Geoffroy de Monmouth-nak Historia Regum Britanni című „történetírása” (1136) és annak ófrancia változata, Wace bayeux-i kanonok Roman de Brut című verses adaptációja (1155). Chrétien regényeinek – az Oroszlános Lovagnak (Chevalter au Lion), a Kordé Lovagjának (Chevalier de la Charrette) és a Grál történetének (Conte du Graal) – íratlan forrásait pedig azok a breton, walesi és brit mondák, történetek és mesék alkotják, amelyek a normann hódítás után breton és walesi vándor énekmondók közvetítésével kerültek át a brit szigetekről Franciaországba, és terjedtek el az angol királyság kontinentális hűbérbirtokain, elsősorban Bretagne-ban, Normandiában, Anjouban és Poitouban.
Chrétien de Troyes elsó regénye, az Erec és Entde úgy kezdődik, mint egy igazi tündérmese...
Artúr király elhatározza, hogy felújítja a Fehér Szarvas vadászatának szokását, amelynek végkifejlete az, hogy az a lovag, akinek sikerül elejtenie a vadat, megcsókolhatja az udvar legszebb kisasszonyát. A Kerek Asztal egyik lovagja, Erec nem vesz részt a vadászaton, mivel Guinevra királyné kísérőjéül szegődik, akit megsért egy váratlanul felbukkanó idegen lovag. A fegyvertelen Erec távoli váráig üldözi az arrogáns lovagot, s a városban megszállva, szerelemre lobban házigazdája, egy elszegényedett nemesúr szépséges leánya iránt. A nemesúr vértjében és fegyvereivel sorompóba lép egy lovagi tornán, melynek a díja egy értékes karvaly. Miután a tornán legyőzi a királynét megsértő lovagot, elnyeri a karvalyt szerelmese, Enide számára, akinek ezután megkéri a kezét, s akit Artúr udvarába visz. Az ifjú hajadon kivételes szépségét Artúr király, a Fehér Szarvas elejtője csókjával „ismeri el”, Guinevra királyné pedig ragyogó ruhákba öltözteti...
A Fehér Szarvas vadászatának szokása, amely a kelta folklórból átvett mitikus és szimbolikus motívum, közvetve juttatja a szerelmet és a lovagi dicsőséget még nem ismerő ifjú hőst első és sorsdöntő kalandjához, amelyből kiemelkedő lovagi képességeinek és feddhetetlen udvari magatartásának köszönhetően győztesen kerül ki. Míg azonban a mesék többségében a szegény ember legkisebb fia vagy egy nincstelen lovag próbál szerencsét, hogy elnyerje a királykisasszony kezét vagy a tündér szerelmét, Chrétien de Troyes verses regényének első harmada egy előkelő származású ifjú lovagnak, Lac király fiának és egy elszegényedett kurtanemes leányának találkozásáról és szerelembe eséséről szól...
 
Fordította: Rajnavölgyi Géza