Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete

Paraméterek

Sorozat Szóhagyomány
Szerző Görög-Karády Veronika
Cím Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete
Alcím Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa)
Kiadó L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve 2006
Terjedelem 430 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 9683 46 9
Ár:
3.300 Ft

A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban.

Leírás

A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok – folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához. Kutatásai feltárták, hogy a misszionáriusok által terjesztett bibliai történetek fontos epizódjai, mint az első pár bűnbeesése, erős hatást gyakoroltak a Szaharától délre fekvő fekete-afrikai népek körében összegyűjtött eredetmondákra. Görög Veronika feldolgozta azokat az európai népi apokrif eredetmondákat is, amelyek a gazdagok és a szegények, illetve a férfiak és a nők közti hierarchiát magyarázzák. Jelentős korpuszt állított össze a cigányok teremtéséről és a környező „befogadó” népek által nekik tulajdonított attribútumokról szóló elemzésekben is. Néhány fejezet pedig a családon belüli egyenlőtlenségeket, a nemzedékek és a nemek közti hatalmi viszonyokat mutatja be a nyugat-afrikai (bambara-malinké) és a magyar mesék világában.
Görög-Karády Veronika 1956-ban hagyta el Magyarországot. Etnológiai tanulmányait a párizsi egyetemen (az akkori Sorbonne-on) és a Keleti Nyelvek Főiskoláján (Institut National des Langues et Civilisations Orientales) végezte. Kutatói és tanári pályáját szintén Párizsban folytatta az Országos Tudományos Központ (Centre National de la Recherche Scientifique – CNRS) keretében. Görög Veronika 1980-tól rendszeresen járt Magyarországra, állandó kapcsolatban állt a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetével és az ELTE Folklore Tanszékével, több ízben vendégtanárként. Több alkalommal végzett terepmunkát a Maliban és Szenegálban élő bambarák közt. Egy magyar válogatás a Népek meséi sorozatban is olvasható. A családi univerzum az afrikai mesékben. Vérrokonok és házassági rokonok című munka a franciaországi L’Harmattan kiadónál jelent meg. Másik főtémája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása és az etnikai sztereotípiák szerepe különböző folklór műfajokban. Magyarországon legfőbbképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány francia, illetve angol nyelven) foglalkozott. Tanulmányokat írt a másik belső idegennek tekintett csoport, azaz a zsidók ábrázolásáról is a magyar és egyéb kelet-közép-európai folklórműfajokban.
 
Sorozatszerkesztő: Nagy Ilona