Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Fejezetek a világ regionális földtanából

Paraméterek

Szerző Molnár Béla
Cím Fejezetek a világ regionális földtanából
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2004
Terjedelem 390 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 482 669 5
Ár:
3.150 Ft
2.992 Ft
Kedvezmény: 5%

A kötetet az érdeklődő geológus és földrajz szakos hallgatók hasznosan forgathatják, de a gyakorlati geológus szakemberek és a földrajztanárok is ilyen célból olvashatják.

Leírás

A JATE (SZTE) Földtani és Őslénytani Tanszéke 1988-ban meghirdette a Világ regionális földtana c. kollégiumot, amelyet az előadók két féléven át tartottak. Az előadásokat elsősorban a JATE Földtani és Őslénytani Tanszék oktatói végezték, de meghívást kaptak egy-egy előadás tartására azok a magyar geológusok, akik rövidebb vagy hosszabb időt külföldi földtani kutatómunkával töltöttek el. A cél az volt, hogy az előadások egyéni tapasztalatokra épüljenek, és az eredeti országok magyarra még nem fordított szakirodalma alapján mutassák be a területek földtani felépítését és fejlődését. Különösen fontos volt ez azért, mert helyi földtani képződményekkel foglalkozó szakemberek a területek földtani felépítését és fejlődéstörténetét a lemeztektonikai fejlődési modellbe jobban el tudták helyezni. Ilyen módon az előadások egyéniek és igen színvonalasak voltak. A kollégiumi előadások ugyan változó meghívott előadókkal, de azóta is tartanak. Sőt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány- Kőzettani Tanszéke is részben ugyanazon előadók meghívásával hasonló módon cselekedett. Úgy gondoltuk, hogy a legjobb előadások anyagát időszerű könyv formájában közreadni. Az így megjelenő tanulmánykötet a magyar szakirodalomban hiánypótló. Az anyagot az érdeklődő geológus és földrajz szakos hallgatók hasznosan forgathatják, de a gyakorlati geológus szakemberek és a földrajztanárok is ilyen célból olvashatják. A több szerzőből adódik, hogy az egyes fejezetek tartalmukban, stílusukban eltérnek egymástól. Ugyancsak különbségeket okoz az, hogy egy-egy fejezet mekkora területet fog át, és azoknak milyen az ismeretségi szintje. Mindezek ellenére biztosak vagyunk benne, hogy a könyvünk az oktatásban és az ismeretszerzésben hasznos szerepet tölt be.
 
Lektor: Szöőr Gyula

Tartalom

ELŐSZÓ
1. BEVEZETŐ GONDOLATOK: A LEMEZTEKTONIKAI ELMÉLET ÉS A GEOSZINKLINÁLISOK TANA (Balla Zoltán)
2. A PREKAMBRIUMI KONTINENTÁLIS KÉREG KIALAKULÁSA (Gaál Gábor)
2.1 Összefoglalás
2.2 Mélyköpeny-konvekció és tektonikai ciklusok
2.3 A proterozóos főkontinensek rekonstrukciója
2.4 Ó-proterozóos tektonika
2.5 Következtetések
3. EURÓPA (Gaál Gábor)
3.1 Európa magja: a Balti-pajzs fejlődése
3.11 A 2,5-2,0 milliárd éves Archaikumi-provincia proterozóos fejlődéstörténete és metallogéniája
3.12 Szvekofenniai-provincia
3.13 Ó-proterozóos varratövek és az Archaikumi-provincia szvekofenniai deformációja
3.2 Finnország (Suomi, Suomen, Tasavalta) (Molnár Béla)
3.3 Izland gejzírjei és egyes hidrotermális területei (Scheuer Gyula)
3.31 Földtani áttekintés
3.32 Hidrogeológiai viszonyok
3.33 Egyes hidroterma előfordulások ismertetése
3.4 Belgium földtana (Molnár Béla)
3.5 Németország földtana (Molnár Béla)
3.6 Lengyelország földtani felépítése és fejlődése (Molnár Béla – Müller Pál)
3.7 Spanyolország földtana (Korpás László)
3.8 Szigetív vulkánosság a Földközi-tenger térségében (Gyarmati Pál)
3.9 Az Észak-Erdélyi szigethegységek és a Pannon-medence alaphegysége (Kalmár János)
3.91 Az Erdélyi-középhegység (Muntii Apuseni) északi területe
3.92 A Szamos-platform metamorf szigethegységei
3.93 A Szilágy-medence szigethegységei
3.94 Szerkezeti megfigyelések
3.10 Az Erdélyi-középhegység földtani felépítése és fejlődéstörténete (Molnár Béla)
3.101 Észak-Erdélyi-középhegység
3.102 Dél-Erdélyi-középhegység
3.103 Az Erdélyi-középhegység fejlődéstörténete
3.104 A hegység morfológiai fejlődéstörténete
3.11 A Romániai K-i Kárpátok földtani felépítése és fejlődéstörténete (a K-i Kárpátok tektonikája és kőzetrétegtana) (Molnár Béla)
3.111 Vázlat
3.112 A Közép-Kelet-Kárpáti takarórendszer
3.113 A Kelet-európai-platform
3.114 Románia további platformjai
3.115 A K-i Kárpátok olaj és gáz területei. A szénhidrogének felhalmozódásának általános feltételei
3.12 A Déli-Kárpátok földtani felépítése és fejlődéstörténete (Molnár Béla)
3.121 Földtani felépítés
3.122 Dunai nagyszerkezeti egység (Danubikum)
3.123 A Szörényi (Severin) nagyszerkezeti egység
3.124 Géta nagyszerkezeti egység (Getikum)
3.125 Banatitos magmatizmus
3.126 Harmadidőszaki poszttektonikus képződmények
3.127 A Déli-Kárpátok fejlődéstörténete
3.13 Bulgária földtani felépítése (Szónoky Miklós)
3.14 Korzika földtana (Csuták Máté)
3.15 Délkelet-Európa (Keleti Alp-Kárpát-Balkán-Dinarid) érclelőhelyei és metallogéniája (Zelenka Tibor)
3.151 A fő lemeztektonikai egységek metallogéniai jellemzése
3.152 Délkelet-Európa érctelepei
4. ÁZSIA
4.1 A Kaukázus földtani felépítése és metallogéniája (Zelenka Tibor)
4.2 A Földközi-tenger keleti térségének földtana, Izrael (Zelenka Tibor)
4.21 Izrael földtana
4.3 Irán földtana (Komlóssy György)
4.31 Irán földtanának rövid összefoglalása
4.32 Irán földtani fejlődéstörténete
4.33 Irán endogén metallogenezise (Gyarmati Pál)
4.4 Törökország földtana (Molnár Béla)
4.5 A Bajkál-tó kialakulása és jellemzése (Balla Zoltán)
5. AFRIKA
5.1 Egyiptom földtana (Molnár Béla)
5.11 Az ország morfológiai helyzete
5.12 Egyiptom földtani képződményei (rétegtana)
5.13 Egyiptom vízföldtani viszonyai
5.14 A vízkutatás és -feltárás eddigi eredményei
5.2 Tunézia föltanának rövid áttekintése szénhidrogén-földtani szempontok kiemelésével (Csicsely György)
5.21 Tunézia jelenleg ismert fontosabb szénhidrogén tárolói
5.22 Perspektivikusnak ítélt területek, képződmények
5.3 Líbia földtanának vázlata (Dudich Endre)
5.31 Líbia vízföldtana – és terve (Molnár Béla)
5.4 Nyugat-Afrika földtana és ásványvagyona (Vörös István)
5.41 Földtani felépítés
5.42 Ásványi nyersanyagok
5.43 Az egyes országok jelentősebb nyersanyag termelési adatai
5.5 Mozambik és a környező területekkel való kapcsolatainak földtana (Puskás Zuárd)
5.51 Általános földtani áttekintés
5.52 A Zimbabwe Kraton
5.53 A Mozambik övezet
5.6 Afrika déli részének földtana (Gaál Gábor)
6. AMERIKA
6.1 A Kanadai-pajzs földtani felépítése és fejlődéstörténete (Szederkényi Tibor)
6.11 A Kanadai-pajzs idős archai és proterozóos képződményei
6.12 A Kanadai-pajzs fiatalabb paleo-mezozóos képződményei
6.2 Szigetív vulkánosság a Karib régióban (Gyarmati Pál)
6.3 A Szent András-törés (Brezsnyánszky Károly)
6.4 Sziklás-hegység (Szentgyörgyi Károly)
6.41 A belső medencék Egyesült Államok-beli földtani vázlata
6.5 Mexikó földtana és fejlődéstörténete (Komlóssy György)
6.51 Sierra Madre Oriental (a Keleti Sierra Madre)
6.52 Sierra Madre Occidental (a Nyugati Sierra Madre)
6.53 Sonorai medencék és vonulatok
6.54 Kaliforniai-félsziget (Alsó-Kalifornia)
6.55 Sierra Madre del Sur (a Déli Sierra Madre)
6.56 A Mexikói-öböl parti síksága (Gulf of Mexico: Coastal Plain)
6.57 Yukatán-felsziget
6.58 Transzmexikói vulkáni öv (Trans-Mexico Volcanic Belt)
6.59 Mexikó szerkezetének kialakulása, a térség földtani fejlődés történetének legfontosabb mozzanatai
6.6 A permi Capitan zátony a Guadalupe-hegységben (Texas – Egyesült Államok) (Haas János)
6.61 Bevezetés
6.62 Földrajzi helyzet
6.63 Ősföldrajzi helyzet, földtani felépítés
6.64 A mai és az ősi zátonyok általános üledékképződési modellje
6.65 A Capitan zátonyrendszer fáciesegységei
6.7 Dél-Florida – Szedimentológiai laboratórium a természetben (Haas János)
6.71 Bevezetés
6.72 Földrajzi helyzet
6.73 Földtani felépítés
6.74 Környezeti egységek
6.75 Mangrove lápvidék az Everglades peremén
6.76 A Floridai-öböl szárazföldperemi lagúnája
6.77 Belső self
6.78 Part menti sekély, iszaplapályos öv
6.79 Foltzátonyok
6.710 Mészhomokos öv
6.711 Keményfelszínek
6.712 Selfperemi zátonyok
6.713 Gyakorlati jelentőség
6.8 Kuba fejlődéstörténeti és szerkezeti rekonstrukciója (Korpás László)
6.81 Kuba helyzete a Karib régióban
6.82 Kuba fejlődéstörténete és szerkezetalakulása
6.83 Összefoglalás
6.9 A Chilei és az Argentin Andok fejlődéstörténete (Molnár Béla)
6.91 Bevezetés
6.92 Felépítés – fejlődéstörténet
6.93 Az első a kambriumtól a felső-devonig tartó, Farmáciai tektonikai ciklushoz köthető szakasz
6.94 A felső-paleozóos Gondwana tektonikus ciklus
6.95 Mezo-kainozóos tektonikai ciklus
6.96 Összefoglalás
7. ÚJ-ZÉLAND (Szederkényi Tibor)
7.1 Új-Zéland regionális földtana
7.2 A vulkáni eredetű kőzetek eloszlása Új-Zéland északi-szigetén és a mai vulkanizmus
7.3 A Wairakei geotermikus mező és erőmű
7.4 Új-Zéland déli-szigetének vulkanizmusa
8. A VILÁG BAUXIT-POTENCIÁLJÁNAK KÉRDÉSEI (Vörös István)
8.1 Dél-Vietnam bauxit-potenciálja
8.11 Bauxitföldtani ismertetés
8.12 Az eddig elvégzett dél-vietnami bauxitkutatások
8.13 Felderítő fázisú kutatás
8.14 Előzetes fázisú kutatás
8.15 A Tan Raj-i kutatás újraértékelése
8.16 Az újraértékelés jelentősége
8.2 A világ alumíniumiparának fejlődése és nyersanyagbázisa
8.21 Az alumíniumipar nyersanyaga
8.3 Az alumíniumipar fő sajátosságai
8.31 Vertikális felépítésű
8.32 A nyersanyag és feldolgozásának területi kapcsolata
8.4 A bauxitbányászat és az elsődleges fémalumínium termelése az elmúlt 25 év alatt
8.5 Az alumíniumipar környezetszennyezése
IRODALOM