Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Fejezetek az értelmifogyatékosság-kép történetéből

Paraméterek

Szerző Magyar Adél
Cím Fejezetek az értelmifogyatékosság-kép történetéből
Alcím Elzárás, gyógyítás, fejlesztés a kezdetektől a 19. század végéig
Kiadó Gondolat Kiadó
Kiadás éve 2018
Terjedelem 244 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 693 803 1
Ár:
3.000 Ft
2.700 Ft
Kedvezmény: 10%

Milyennek látták régen az emberek az értelmi fogyatékos személyeket, milyen volt a korabeli társadalomban betöltött helyzetük, státuszuk? Hogyan alakult sorsuk a társadalmi többség által már nem tolerált viselkedésű és ezért kirekesztett „bolondok” helyzetéhez képest az elzáró, majd gyógyító, fejlesztő, nevelő intézményekben? Bekerültek-e egyáltalán az értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek ezekbe az „asylumokba”?

Leírás

Milyennek látták régen az emberek az értelmi fogyatékos személyeket, milyen volt a korabeli társadalomban betöltött helyzetük, státuszuk? Hogyan alakult sorsuk a társadalmi többség által már nem tolerált viselkedésű és ezért kirekesztett „bolondok” helyzetéhez képest az elzáró, majd gyógyító, fejlesztő, nevelő intézményekben? Bekerültek-e egyáltalán az értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek ezekbe az „asylumokba”? A kötet szerzője ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben az egymást követő történeti koroknak és kultúráknak az értelmi fogyatékos emberekről, a „bolondokról” és a pszichiátriai betegekről alkotott társadalmi-mentális képét rekonstruálja a kezdetektől a 19. század végéig.
A kötetet megalapozó kutatás „interdiszciplináris megközelítésmódjából adódóan a szűkebb szaktudományos nézőponton túllépve a magyar neveléstudomány, illetve annak részeként a mentalitástörténeti alapokon nyugvó antropológiai nézőpontot is felvállaló történeti gyermek-, illetve felnőttkorkutatás – tartalmi és formai szempontból egyaránt igényes – nézőpontjait is megjeleníti. A munka új tudományos eredményei nem csupán az értelmi fogyatékos gyermekről és felnőttről alkotott kép kialakulása történeti folyamatainak árnyalt bemutatását használni kívánó pedagógiai, gyógypedagógiai szakemberek, továbbá az orvostudomány és a különböző humán tudományok összefüggéseire is fogékony tudósai számára nyújt jól használható adatbázist, hanem igényes, leíró stílusából adódóan és nem utolsósorban számos érdekes képzőművészeti alkotást is felvonultató esztétikus szemléltetőanyag folytán a téma iránt érdeklődő laikus olvasó számára is tartogat érdekes információkat.

Németh András, egyetemi tanár, ELTE

Írta: Magyar Adél

Lektor: Mikonya György, Németh András

Tartalom

ELŐSZÓ
1. ELMÉLETI ÉS KUTATÁSMÓDSZERTANI ALAPOK
1.1. Új irányzatok és módszerek a nemzetközi és hazai (gyógy)pedagógiatörténet- és fogyatékosságtörténet-írásban
1.2. Az értelmifogyatékosság-kép rekonstrukciója során alkalmazott kutatásmetodológia
1.2.1. Az értelmifogyatékosság-kép mint társadalmi közegben létrejövő mentális konstruktum
1.2.2. Az értelmi fogyatékos gyermekről és felnőttről alkotott kép rekonstrukciója során alkalmazott kutatásmetodikai eljárások
1.2.3. A rekonstrukció és értelmezés metodikai nehézségei
1.3. Az elméleti modell mint értelmezési keret
1.3.1. A fejlődésmodell egy példája: Lloyd deMause pszichogenikus elmélete
1.3.2. Ulrich Bleidick klasszikus fogyatékosságelméleti modellje (1977)
1.3.3. A Könczei György és Hernádi Ilona által bemutatott fogyatékosságtudományi modellrendszer
1.3.4. Kísérlet a morális és a medikális modell mentalitástörténeti újraértelmezésére
2. AZ ÓKORI KELET ÉS AZ ANTIKVITÁS EMBERÉNEK KÉPE AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKRŐL ÉS FELNŐTTRŐL
2.1. Mezopotámia
2.2. Hellén kultúrák
2.3. Róma
2.4. Zsidó társadalom, korai kereszténység, vándorló barbár törzsek
3. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKRŐL ÉS FELNŐTTRŐL ALKOTOTT MENTÁLIS KÉP A KÖZÉPKORBAN
3.1. Szent Ágoston felfogása a fogyatékos személyekről
3.2. Kolostorok, asylumok, árvaházak – a fogyatékos személyek megsegítésére irányuló karitatív gondoskodás első intézményei
3.3. Stigmatizált társadalmi csoportok és a kirekesztés szimbóluma: a „Bolondok Hajója”
4. A RENESZÁNSZ, A HUMANIZMUS ÉS A REFORMÁCIÓ-ELLENREFORMÁCIÓ KORÁNAK KÉPE AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS EMBERRŐL
4.1. Boszorkányüldözés
4.2. „Torzszülöttek”
4.3. Az értelmi fogyatékos gyermekről alkotott kép Luther szövegeiben
4.4. Udvari bolondok
4.5. Diskurzus a Down-szindróma lehetséges képi ábrázolásáról a reneszánsz festészetben
4.6. Az értelmi fogyatékosság ikonológiai ábrázolása a reneszánsz festészetben: a „bolondkő” eltávolítása
5. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKRŐL ÉS FELNŐTTRŐL ALKOTOTT KÉP VÁLTOZÁSA AZ ÚJKORBAN
5.1. Az új „társadalmi érzékenység” és a kirekesztés intézményeinek kiépülése
5.2. A „Közkórház”
5.3. Az elzáró intézmények további alakulása
5.4. A „Bethlem”
5.5. A „bolondsággal” kapcsolatos társadalmi érzékenység alakulása az újkorban
5.6. Egy extrém tervezet a „bolondok” elzárásáról
5.7. A rács mögötti élet láthatóvá tétele: a vásári mutatványtól a nyilvános leleplezésig
5.8. A nevelés és a felügyelet szerepének felértékelődése az újkor századaiban
5.9. Egy lezáró-szintetizáló és új utakat kereső reformer: Philippe Pinel (1745-1826)
5.9.1. Korai évek, párizsi pártfogók
5.9.2. A Bicétre élén: egy mítosz születése
5.9.3. Egy elfelejtett előfutár: Vincenzo Chiarugi (1759-1820)
5.9.4. Munkatárs és barát: Jean-Babtiste Pussin
5.9.5. Az új gyógyító-pedagógiai eljárás: az „erkölcsi kezelés” (le traitement morál)
5.9.6. Pinel reformjai a Salpétriére-ben és szakirodalmi munkássága
5.9.7. Pinel-kultusz és támadások: a reformok jelentősége
5.9.8. Olvasatok és értelmezések: Michel Foucault Pinelről
5.9.9. Egy érdekes párhuzam: a „Retreat”
5.9.10. A „mediko-pedagógia” kezdetei
6. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEKRŐL, FELNŐTTEKRŐL ÉS A PSZICHIÁTRIAI BETEGEKRŐL ALKOTOTT TÁRSADALMI-MENTÁLIS KÉP ALAKULÁSA A 19. SZÁZADBAN
6.1. Tudományos diskurzusok kibontakozása az értelmi fogyatékosságról, az „idióciáról”
6.1.1. A kezdetek: kísérlet az értelem zavarainak osztályozására
6.1.2. A francia pszichiátriai iskola képviselőinek bekapcsolódása az „idiócia-vitába”
6.1.3. A német „romantikus”pszichiátriai irányzat és a „szomatikus” iskola képviselőinek diskurzusa a mentális rendellenességgel élő emberekről
6.2. A gyógyító asylumok kora
6.2.1. Sonnenstein
6.2.2. Siegburg
6.2.3. A gyógyító asylumok funkciózavarai
6.2.4. Asylumok és „elmebetegügy” – helyzetkép Magyarországon a 19. században
6.3. Egy új korszak kezdete: a kretinizmus-diskurzus és az értelmi fogyatékos személyek speciális nevelőintézeteinek megjelenése
7. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
8. ENGLISH SUMMARY
1. The subject of the thesis and the research on which it is based
2. The interpretation of the representation ofpeople with mental disability in historical context
3. The interdisciplinary nature of the research
4. Methods used during the research and modeis aiding the interpretation of results
5. Research questions
6. Reconstruction ofthe „mental reatardation image” of different historical periods
7. Response to the research questions
8. Further research perspectives
IRODALOM
1. Elsődleges források
2. Másodlagos források
A FELHASZNÁLT KÉPEK JEGYZÉKE
NÉVMUTATÓ