Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Felnőttként az iskolapadban

Paraméterek

Sorozat Szocio-téka
Szerző Ábrahám Katalin
Cím Felnőttként az iskolapadban
Alcím A felnőttképzés szerepe az érettségivel nem rendelkező személyek munkaerő-piaci integrációjában
Kiadó L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve 2015
Terjedelem 190 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 236 985 3
Ár:
2.200 Ft
1.980 Ft
Kedvezmény: 10%

A modern világban a tudást gyakran az iskolázottság fogalmával azonosítják, és a megszerzett végbizonyítványok, végzettségek, diplomák, ritkábban az elvégzett iskolai osztályok számával mérik. Az iskolai végzettség, a szakképzettség az általános társadalmi státusz mellett a munkaerőpiaci esélyeket és pozíciókat is meghatározza...

Leírás

A modern világban a tudást gyakran az iskolázottság fogalmával azonosítják, és a megszerzett végbizonyítványok, végzettségek, diplomák, ritkábban az elvégzett iskolai osztályok számával mérik. Az iskolai végzettség, a szakképzettség az általános társadalmi státusz mellett a munkaerőpiaci esélyeket és pozíciókat is meghatározza. A képzettség azonban sok esetben nem egyenes ívű tanulói pálya eredménye, több töréspont, kisebb-nagyobb szünet iktatódik be e „karrierbe”. Az elmulasztott lehetőségek pótlására a felnőttképzésnek számos formája alakult ki, melyek lehetőséget biztosítanak a munkaerőpiaci és társadalmi integrációhoz szükséges „tőkeformák” megszerzésére.
A felnőttképzési formákba való bekapcsolódásnak különös jelentősége van az alacsony iskolai végzettségű, peremre sodródott fiatalok, felnőttek esetében. Az alacsony iskolázottság megértéséhez és a felnőttképzéssel kapcsolatos motiváltság elemzéséhez mind az egyéni, mind a társadalmi meghatározottságokat figyelembe kell venni. Olykor a felnőttképzésben való részvétel túl költséges, és túl kicsi haszonnal járó befektetésnek tűnik, másrészt az egyes programok választását nagyban befolyásolhatják divatok, az így megszerezhető tudáshoz és szakmákhoz tapadó pozitív vagy negatív értékek, létező vagy feltételezett előnyök.
A felnőttképzésben résztvevők tehát igen különböző motivációval kapcsolódnak be, s a választott képzési formák sem egységesen valószínűsítik a sikert, a magasabb társadalmi státusz elérését. Gyakran merül fel kritikaként, hogy egyes felnőttképzési programok minimális mértékben járulnak hozzá a munkaerő-piaci/társadalmi integrációhoz, fölösleges költség-, idő- és energia-befektetést jelentenek. De mi dönti el, hogy mitől lesz egy felnőttképzési forma sikeres, vagy marad csupán parkolópálya? Megfoghatók-e, mérhetők-e azok a kritériumok, amelyek a sikert valószínűsítik? Az univerzális felnőttképzés vagy a speciális szaktudást nyújtó tanfolyam garantálja-e inkább a sikeres elhelyezkedést? A kötet szerzője az érettségivel nem rendelkezők körében vizsgálja a felnőttképzés sajátosságait és munkaerőpiaci hatékonyságát.
 
Írta: Ábrahám Katalin
Lektor: Baranyi Béla 

Tartalom

1. Bevezetés
1.1. A felnőttképzés kérdőjelei napjainkban
1.2. A kutatás célja
1.3. Hipotézisek
2. Elméleti keretek
2.1. Regionális egyenlőtlenségek Magyarországon
2.1.1. A centrum-periféria viszonyrendszer
2.1.2. Területi különbségek és egyenlőtlenségek Magyarországon
2.2. Az Észak-Alföld régió foglalkoztatási helyzetének főbb jellemzői
2.2.1. A régió általános jellemzői
2.2.2. Iskolai végzettség
2.2.3. Munkaerő-piaci helyzet
2.3. A képzés szerepe a foglalkoztatási helyzet javításában
2.3.1. Versenyképesség
2.3.2. Az alacsony végzettséget valószínűsítő társadalmi meghatározottságok
2.3.3. Oktatási expanzió és alacsony végzettség
2.3.4. Iskolai végzettség és foglalkoztatás
2.3.5. Az iskolai végzettség „értéke”: a kompetenciák
2.4. A felnőttképzés jellemzői és dilemmái
2.4.1. A felnőttképzéssel kapcsolatos fogalmak értelmezése
2.4.2. Felnőttképzést érintő változások a ‘90-es évektől
2.4.3. A felnőttképzés formái, funkciói
2.4.4. Felnőttképzéssel kapcsolatos problémák
3. A kutatás metodológiája
3.1. Az empirikus vizsgálat kerete
3.2. A kutatási program részei, módszerei
3.2.1. A munkavállalók vizsgálata
3.2.2. Munkavállalók kérdőíves vizsgálata
3.2.3. Mintavételi eljárás
4. A kutatás eredményei
4.1. A felnőttképzésben résztvevők bemutatása
4.1.1. Szociodemográfiai, szociokulturális háttér
4.1.2. Iskolarendszerű képzés
4.1.3. Kompetenciák
4.1.4. Munkaerő-piaci státusz
4.1.5. Kapcsolatok
4.1.6. Felnőttképzésben való részvételt befolyásoló tényezők
4.2. A felnőttképzésben való részvétel jellemzői
4.2.1. Végzettség, képzési forma
4.2.2. Képzésbekerülés
4.2.3. Motiváció
4.2.4. A képzésben részt vevő személyek összetétele
4.3. A felnőttképzés eredményei
4.3.1. Szakmai kompetenciák
4.3.2. A képzések előnye a célcsoport megítélése szerint
4.3.3. A képzések hatékonysága az elhelyezkedés szempontjából
4.3.4. A képzettséggel elhelyezkedők csoportja
5. A kutatás eredményeinek összegzése
6. Summary
7. Irodalom
8. Melléklet
8.1. Melléklet: Az INNOTÁRS Kérdőív kutatásunk során elemzett kérdésblokkjai
8.2. Melléklet: Elvégzett képzések megnevezése
8.3. Melléklet: Logisztikus regresszió
8.4. Melléklet: Klaszterelemzés