Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Fito(bio)remediáció

Paraméterek

Szerző Erdei László
Cím Fito(bio)remediáció
Alcím A környezet megtisztítása növényekkel
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2015
Terjedelem 264 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 238 6
Ár:
3.780 Ft
3.591 Ft
Kedvezmény: 5%

A könyv a növényi biotechnológia alkalmazhatóságának a felismeréséről, a környezet fitoremediációjáról szól. A módszer sokirányú, speciális lehetőséget kínál, a szerves és szervetlen szennyezők talajból való eltávolítására, az ipari és kommunális szennyvizek megtisztítására természetbarát, „zöld” eljárásokkal aránylag kevés befektetés árán.

Leírás

Az emberi társadalmak kialakulásával elindult az ember és a természet közötti harmónia egyensúlyának felbomlása, amely a társadalmi-technikai fejlődéssel egyre fokozódott és fokozódik a jelenkorig. Már az ókorban elkezdődött bizonyos környezeti források intenzív felhasználása a hatalmas építkezésekhez, az érc- bányászat melléktermékeinek lerakása, a termőtalaj használata, csatornázás, a víz felhasználása. A középkorban a városi környezet biotikus szennyeződése népességeket kiirtó járványok keletkezéséhez vezetett. Az ember és a környezet egyen súlyának felbomlását mégis leginkább a 18. századi ipari forradalom megjelenésével állíthatjuk párhuzamba, amikor megkezdődött az energiaforrások intenzív felhasználása. Ez először a gőzgép megjelenésével kezdődött, amikor a szén felhasználásával nagy mennyiségű égéstermék szennyezte a levegőt, amely szmogot és betegségeket idézett elő az akkori ipari centrumokban. Az újabb energiaforrás, a kőolaj lehetővé tette a közlekedés könnyűvé tételét és elterjedését, amely most már a szárazföld lakott területein terítette szét légnemű és nehézfém melléktermékeit. De így van ez az ipari és mezőgazdasági tevékenységgel is. Mondhatjuk, hogy a 20. század végére globális hatások jelentek meg mind a környezetszennyezés, mind következményei, mint például az éghajlatváltozás tekintetében. Szükségszerűen felmerült a környezet rehabilitálásának, megtisztításának az igénye. Az akut szennyeződéseket költséges fizikai és kémiai módszerekkel lehet eltávolítani, de a diffúz módon, Szinte mindenütt jelenlévő szervetlen és szerves toxikus anyagok eltávolítására csak az utóbbi évtizedekben nyílik lehetőség. Erről szól ez a könyv: a növényi biotechnológia alkalmazhatóságának a felismeréséről, a környezet fitoremediációjáról. Látni fogjuk, hogy a módszer sokirányú, speciális lehetőséget kínál, a szerves és szervetlen szennyezők talajból való eltávolítására, az ipari és kommunális szennyvizek megtisztítására természetbarát, „zöld” eljárásokkal aránylag kevés befektetés árán. A növények és a velük élő mikrobiális közösségek ilyen irányú felhasználását a növénybiológiai tudomány rendkívül gyors fejlődése teszi lehetővé: ismertekké váltak a sejtszintű anyag-transzport mechanizmusok, a növényi szervezet védelmi és akklimatizációs funkcióinak molekuláris és genomiális szinten való szabályozási rendszerei. Kiterjedt tudásanyag gyűlt össze a növényfajok speciális tulajdonságait illetően, amelyek lehetővé teszik extrém környezetben való életmódjukat.
 
Írta: Erdei László
 

Tartalom

Előszó
Első rész: NÖVÉNYBIOLÓGIA (1–4. fejezetek)
1. fejezet. A növények védőmechanizmusai, stresszválaszok
1.1. Stresszfiziológiai alapfogalmak
1.2. Jelátvitel
1.3. Jelátvitel környezeti stressz alatt
2. fejezet. A növényi membrán-transzport mechanizmusok
2.1. A növényi ATP SZINTÁZ és ATPáz mechanizmusok. Az elsődleges, elektrogén proton pumpa
2.1.1. A növényi H+-ATPáz típusai
2.1.2. A tp-pirofoszfatáz (H+-PPáz)
2.2. A másodlagos transzport
2.2.1. Diffúzió, transzporterek, csatornák
2.2.2. A gyökér kortex K+ transzport mechanizmusa
2.2.3. Redox rendszer(ek)
2.3. A fémion akkumuláció mechanizmusa
2.3.1. A CPx-ATPáz mechanizmusok
2.3.2. ABC és egyéb transzporterek
2.4. Hosszú távú transzport és anyagmegosztás a növényben
Irodalom
3. fejezet. A glutation és a kapcsolódó rendszerek szerepe abiotikus és biotikus stressz alatt. Metallotioneinek
3.1. A glutation-függő detoxifikálás
3.2. A glutation bioszintézise, szabályozása és a kapcsolódó rendszerek
3.3. A nehézfémek detoxifikálása: Fitokelatinok és metallotioneinek
3.3.1. A fitokelatinok
3.3.2. Metallotioneinek
3.4. A szerves szennyezőanyagok lebontása: a három-fázis modell
3.4.1. Transzformáció (I. fázis): a citokróm P450-dependens monooxigenázok
3.4.2. Konjugáció (II. fázis): a glutation S-transzferáz
3.4.3. Kompartmentáció (III. fázis)
Irodalom
4. fejezet. Kelátképző komponensek. Fitosziderofórok. A vas és alumínium mobilizálása és felvétele
4.1. természetes és mesterséges komplexképzők
4.2. A vas (Fe3+/Fe2+) felvételi mechanizmusai
4.2.1. Az I-es vasfelvételi mechanizmus (stratégia)
4.2.2. A II-es vasfelvételi stratégia
4.2.3. A vas homeosztázisa a sejtben
4.3. A fitosziderofórok szerepe más nehézfémek felvételében és transzlokációjában
4.4. Kelátképzők a gyakorlatban
4.5. Az alumínium tolerancia mechanizmusai növényekben
Irodalom
Második rész: TECHNOLÓGIA (5–15. fejezetek)
5. fejezet. A fito(bio)remediáció mint biotechnológia
5.1. A fito(bio)remediáció: környezetszennyező anyagok ártalmatlanítása növényekkel
5.2. A fitoremediáció technológiájának kiválasztása
5.2.1. A technológia fajtái
5.2.2. A technológia megválasztása
Irodalom
6. fejezet. Fitoextrakció, indukált fitoextrakció, fitobányászat
6.1. Kizáró, indikátor, hiperakkumulátor növények
6.2. A folyamatos fitoextrakció
6.3. Az indukált fitoextrakció
6.4. „Fitobányászat” (Phytomining)
6.4.1. Nikkel és arany
6.4.2. Az arany természetes akkumulációja
6.4.3. Kémiailag indukált aranyfelvétel növényekben
6.4.4. Arany nanorészecskék a növényekben
6.5. A nanorészecskék, mint toxikus és környezetszennyező anyagok 
Irodalom
7. fejezet. A környezet szerves szennyezőanyagai és fito(bio)remediációjuk
7.1. Az összes kőolaj eredetű szénhidrogén (TPH) lebontása
7.2. Az aromás szénhidrogének lebontása
7.3. A policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)
7.4. Xenobiotikumok fitoremediációja
7.5. Gyógyszermaradványok: a felszíni vizek mikroszennyezése
Irodalom
8. fejezet. Fitovolatilizáció
8.1. Szelén a környezetben és a növényekben
8.2. Higanyszennyezés
8.3. Az arzén (As) szennyezés volatilizációja
8.4. Az illékony komponensek fitovolatizációja
Irodalom
9. fejezet. Rizoszféra bioremediáció
9.1. A rizoszféra
9.2. A rizoszféra mikrobiális flóráját befolyásoló tényezők
9.3. Mikroorganizmusok a szennyezett környezetben
9.4. Esettanulmány: a mártélyi Tisza-holtág iszapremediációja
9.4.1. Kísérleti területünk leírása
9.4.2. A rizoszféra
9.4.3. A pozitív rizoszféra effektus
9.4.4. A rizoszféra baktériumok szerepe terepi viszonyok között
9.4.5. A mártélyi kísérleti telep eredményei
9.4.6. A szennyezett növényanyagot égető technológiai rendszer
Irodalom
10. fejezet. Rizofiltráció (gyökérzónás szennyvíztisztítás)
10.1. Általános jellemzés
10.2. A rendszerek technikai leírása
10.2.1. Szabad vízfelszínű nedves élőhely
10.2.2. A felszín alatti horizontális átfolyású (gyökérzónás) nedves élőhely
10.2.3. A felszín alatti vertikális átfolyású rendszer és technikai jellemzői
10.2.4. Hibrid rendszer alkalmazása: a szennyvíztisztítás szakaszai
10.3. Esettanulmány képekben: Telepített nedves élőhely a Negev-sivatagban, Neot Smadar Kibbutz, Izrael (210 lakó)
Irodalom
11. fejezet. Élőgépek (Living Machines)
11.1. Általános fogalmak
11.2. Az élő technológia tervezése és komponensei
11.3. A nem élő technológia
11.4. Egyéb élőgép konstrukció
11.5. Egy kis vízanalitika
Irodalom
12. fejezet. Radionuklid szennyeződés fitoremediációs lehetőségei
12.1. bevezetés: fizikai, biológiai és effektív felezési idő
12.2. A 137C és 90Sr szennyeződés
12.3. Uránszennyeződés
Irodalom
13. fejezet. Környezet-helyreállítás, termővé tétel, fitostabilizáció
13.1. Alapfogalmak, mintavétel
13.2. Deponálás
13.3. Esettanulmány – meddőhányó rekultivációs fedőtakarója Oroszlányban
13.3.1. Alapfogalmak, mintavétel
13.3.2. Növénytelepítés
Irodalom
14. fejezet. Fitoremediáció és élelmiszerbiztonság
14.1. Bevezetés
14.2. Konkrét példák, mechanizmusok, biofortifikáció
Irodalom
15. fejezet. Melyik növény mit akkumulál?