Fogyatékosságtudomány
Paraméterek
| Szerző | Goodley, Dan |
| Cím | Fogyatékosságtudomány |
| Alcím | Interdiszciplináris bevezető (2. kiadás) |
| Kiadó | ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar |
| Kiadás éve | 2019 |
| Terjedelem | 304 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 7155 78 9 |
|
A fogyatékosság társadalmi-kulturális, személyes, megtestesült fiziológiai vagy pszichológiai jelenség. A fogyatékosságtudomány arra serkent, hogy elgondolkozzunk rajta: normálisan – vagy ha tetszik, normatívan – miként értelmezzük testünket, elménket, kapcsolatainkat, a közösségeket és a gazdasági prioritásokat. És arra is ösztönöz, hogy elgondolkozzunk, lehet-e nem normatívan is élni. |
|
|
|
Leírás
Dan Goodley a fogyatékosságtudomány és a pedagógia professzora a Sheffield Egyetemen, számos könyv és tanulmány szerzője a kritikai fogyatékosságtudomány témakörében. Érdeklődése kiterjed a posztkolonializmus, a queer elmélet és a feminizmus kritikai feldolgozására is. Ruby és Rosa édesapja, lelkes szurkolója a Nottingham Forest futballcsapatnak, imádja a Beatlest, a The Libertinest és a Sleaford Modsot. Jelen kötetünkben Disability Studies című könyvének második, átdolgozott kiadása válik magyar fordításban is hozzáférhetővé.
Könyvét így ajánlja a magyar olvasóknak:
„A fogyatékosság társadalmi-kulturális, személyes, megtestesült fiziológiai vagy pszichológiai jelenség. A fogyatékosságtudomány arra serkent, hogy elgondolkozzunk rajta: normálisan – vagy ha tetszik, normatívan – miként értelmezzük testünket, elménket, kapcsolatainkat, a közösségeket és a gazdasági prioritásokat. És arra is ösztönöz, hogy elgondolkozzunk, lehet-e nem normatívan is élni. A fogyatékosság a reflektív rácsodálkozás pillanatait kínálja, mert megzavarja a hétköznapok normatív, mindennapi, mondén mintáit. A fogyatékosságtudomány újra megerősíti az arra vonatkozó tudásunkat, hogy mit is jelent napjainkban embernek lenni. De egyben túl is mutat a kiüresedett, hagyományos és normatív elveken, és az emberről izgalmas, megújító elképzeléseket kínál.
Remélem, hogy a könyvem összhangban áll azoknak a fogyatékossággal élő aktivistáknak és tudósoknak a törekvéseivel, akik a világ minden táján azért küzdenek, hogy felszámolják marginalizált helyzetüket.
Könyvem igyekszik a maga szerény módján hozzájárulni a virágzó fogyatékosság-tudományhoz, és várom, hogy a jövőben is együttműködhessek és kapcsolatban lehessek magyar kollégáimmal.”
Írta: Dan Goodley
Fordította: Vándor Judit
Szakmai lektor: Könczei György
Tartalom
A SZERZŐRŐL
DAN GOODLEY ELŐSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ
Ajánlott irodalom
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ
1. A terület és Goodley
2. Az elemzési eszköztár
3. A kötet
Hivatkozások
ELŐSZÓ
Megjegyzések a második kiadáshoz
A második kiadás fejezetei
Jegyzetek
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
ENGEDÉLYEK
1. KEZDETEK
A FOGYATÉKOSSÁGFELFOGÁS GLOBÁLIS VILÁGUNKBAN
A fogyatékosság mint globális jelenség
A fogyatékosság politizálása
A fogyatékossággal kapcsolatos négyféle értelmezés
Fogyatékosságtudományi mátrix
A társadalmi modell: a fogyatékosság mint társadalmi korlát
A kisebbségi modell: a fogyatékosság mint polgárjogi mozgalom
A kulturális modell: a fogyatékosság mint a kultúra jele
A relációs modell: a fogyatékosság mint a károsodás és a környezet közötti kölcsönhatás
Az angol észak-európai/észak-amerikai ortodoxiában és azon kívül
Következtetések
Önreflektív kérdések
Kérdések a csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
2. POLITIKA
A LEGFONTOSABB VITÁK ÉS ÉRVEK A FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYBAN
Kutatási megközelítések és tulajdonlás a fogyatékosságtudományban
Ki a fogyatékosságtudomány kutatásának tulajdonosa?
Mennyire fontos a társadalomelmélet a fogyatékosságtudományi kutatásban?
Milyen paradigmákat, lehetőségeket és módszereket alkalmazzon a kutató?
Fogyatékossággal élőnek kell-e lenni ahhoz, hogy fogyatékosságtudományi kutatást végezzünk?
A fogyatékosságtudomány kutatásai, prezentáció és a károsodás
Valódi a károsodás?
A károsodás és a kultúra viszonya
Mik a károsodás következményei?
Mi van azokkal, akik nem tartják magukat fogyatékossággal élőnek?
Következtetések
Önreflektív kérdések
Kérdések a csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
3. KÜLÖNBÖZŐSÉG
FOGYATÉKOSSÁG, TÁRSADALMI NEM, FAJ, SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI OSZTÁLY
Fogyatékosság és különbözőség
Feminizmus és társadalmi nem
A faji és posztkoloniális elmélet
A szex-, queer és cripelméletek
Társadalmi osztály és szegénység
Következtetés: a kritikai épségista tudományon keresztül ragadjuk meg a sokféleséget
Önreflektív kérdések
Kérdések csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
4. TÁRSADALOM
A FOGYATÉKOSSÁG EGY LEHETSÉGES SZOCIOLÓGIÁJA FELÉ
Ismeret és tudás
A szociológiai elméletek feltérképezése
Szubjektivitás és objektivitás
Radikális változás (konfliktus) és szabályozás (konszenzus)
A fogyatékosság négy szociológiai megközelítése
Funkcionalizmus és a deficiens egyének
Interpretivizmus és a „mentális retardáció” mítosza
Radikális humanizmus és a fogyatékosság kulturális politikája
A radikális strukturalizmus és a materialista szociális modell
Egy posztkonvencionális szociológia felé
Következtetések
Önreflektív kérdések
Kérdések csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
5. INDIVIDUUMOK
A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EGYÉN PSZICHOLÓGIAI LÉTREHOZÁSA
Az individuum pszichológiai létrehozása
Az átlagos individuum
A független individuum
A kognitív individuum
A magányos individuum
A fejlődő individuum
A normális individuum
A pszichologizált individuum
Az ép individuum megteremtése
A vágyott individuum kibontása
Az épségizmus internalizálása
Következtetések
Önreflektív kérdések
Kérdések csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
6. SZUBJEKTIVITÁS
A FOGYATÉKOSSÁG ÉS A KRITIKAI PSZICHOLÓGIÁK
A kritikai pszichologiai szubjektum
A pszichoemocionális szubjektum
Homo sacer
Érzelmi munka és a követelőző nyilvánosság
A pszichoanalitikus szubjektum
Szétválás
Félelem és gyűlölet
Fantázia, vallomás és fétis
A kulturálisan konstruált szubjektum
Következtetések
Önreflektív kérdések
Kérdések csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
7. DISKURZUS
AZ ÉP/SÉG/TELENSÉG ÉS A KÁROSODÁS KIALAKULÁSÁNAK LELEPLEZÉSE
Bevezetés a fogyatékosság és az ép/ség/telenség világába
Diskurzus és ép/ség/telenség
Diskurzuselemző károsodás
Realizmus versus relativizmus: de mi a helyzet a biológiával?
Következtetések: a diskurzus védelmében
Önreflektív kérdések
Kérdések csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
8. KÖZÖSSÉG
AZ ÉLET, A MUNKA ÉS AZ AKTIVIZMUS DISZHUMÁN ELEMZÉSE
Közösség
A diszhumán manifesztum
Közösségkutatási projekt és négy diszhumán válasz
(i) Diszhumán kapcsolatok
(ii) Diszhumán élet
(ui) Diszhumán munka
(iv) Diszhumán aktivizmus
Következtetések
Önreflektív kérdések
Kérdések csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
9. OKTATÁS
A NEOLIBERÁLIS-ÉPSÉGISTA OKTATÁS MEGKÉRDŐJELEZÉSE A KRITIKAI PEDAGÓGIA SEGTSÉGÉVEL
Az inkluzív oktatás bevezetése
Mit jelent az inklúzió (és mi a helyzet a speciális oktatással)?
Kötelező inkiúzió
Neoliberális-épségista oktatás
Új fogyatékosságok, új képességek
Inklúzió – de hova?
A neoliberális-épségista oktatás megkérdőjelezése: a kritikai pedagógia
Az oktatás jelentésének átalakítása
Változtassuk meg az iskolakultúrát
Tágítsuk a tantervet
A tanár-diák kapcsolat felülvizsgálata
A kritikai gondolkodóvá válás támogatása
Következtetések
Önreflektív kérdések
Kérdések csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
10. JÖVŐK
NÉGY MEGKÖZELÍTÉS ÉS HÁROM KULCSTÉMA A KRITIKAI FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYBAN
Mi is az a kritikai fogyatékosságtudomány?
Négy újonnan alakuló kritikai fogyatékosságtudományi megközelítés
A crip-tudomány és a kritikai fogyatékosságtudomány
A Globális Dél fogyatékosságtudománya és az ép/ség/telenség-tudomány
A kritikai fogyatékosságtudomány három kulcstémája
1. Az ember kérdése
2. A testek, amelyek számítanak
3. Az ép/ség/telenség globális biopolitikája
Következtetések
Önreflektív kérdések
Kérdések csoportmunkához
További olvasmányok
Jegyzetek
GLOSSZÁRIUM A MAGYAR KIADÁSHOZ
IRODALOM
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ