Leírás
A könyv fő tartalmi területei felölelik a földrajztanítás dokumentumait, a földrajz sajátos oktatási, képzési feladatait, folyamatait, a földrajztanítás módszereit és a tanári kompetenciákat. Az egyes fejezetek a „klasszikus ismereteket” napjaink követelményeihez igazítva mutatják be, újfajta felfogásuk szükségességét mérési eredményekkel támasztják alá, mint például a tanulóink tudását PISA-mérések tükrében bemutató fejezet. Újszerű tartalmi elemként – a térbeli tájékozódási képesség fejlesztésével foglakozó részben – a mentális és a kognitív térképekkel, a térbeli gondolkodás fejlődésével földrajzi szemszögből is megismerkedhetünk. Az ismeretek tartósságát befolyásoló tényezők című fejezet a gyakorló tanár számára ugyanúgy nélkülözhetetlen ismeretet nyújt, mint Az osztályozás pszichológiai hibaforrásai című. A szerző pedagógiai felfogása szerint a tanulót tanítjuk, fejlesztjük a földrajz szaktárgy tanulásán keresztül. A könyv egyik fontos fejezete Az információs–kommunikációs technológiák (IKT) és a földrajzoktatás, amely az „interaktív táblát tanulók” és az azt már magabiztosan használók számára egyaránt a gondolati segítségen túl számos tartalmi útmutatót is nyújt, honlapok címeit, azok alkalmazhatósági területeit is bemutatja. Ehhez hasonlóan a könyv valamennyi tartalmi egysége számos, a tanórán alkalmazható megoldást mutat, mintát ad, a kezdőt az indulásban segíti, a haladót pedig a megújulásban.
SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2011.
Írta: Farsang Andrea
Lektor: Lakotár Katalin
Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér
Paraméterek
| Sorozat | GeoLitera |
| Szerző | Farsang Andrea |
| Cím | Földrajztanítás korszerűen |
| Kiadó | SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport |
| Kiadás éve | 2011 |
| Terjedelem | 196 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 306 125 1 |
Tartalom
1. Bevezetés
2. A földrajz, mint tantárgy
3. A magyar földrajzoktatás története
4. A földrajztanítás sajátos nevelési feladatai
4.1. A földrajz lehetőségei a környezeti nevelésben
4.2. A környezeti nevelés hatékony módszerei
4.3. A földrajz tantárgy egyes témaköreihez kapcsolódó környezeti nevelési lehetőségek
5. A földrajztanítás dokumentumai: a tantervek. A közoktatás szabályozásának típusai
5.1. A NAT, a kerettanterv és a helyi tantervek
5.2. A tananyag elrendezése a tantervekben
5.3. A közoktatás kimeneti szabályozója: a kétszintű érettségi vizsga földrajzból
5.4. Tanulóink tudása a nemzetközi mérések tükrében: PISA
6. Tanári kompetenciák
7. A földrajzi ismeretek
7.1. A földrajzi fogalmak kialakítása, tanításuk – tanulásuk
7.2. A földrajzi fogalmak csoportosítása
8. Képességfejlesztés a földrajzórán, jártasságok, készségek
8.1. A térbeli tájékozódási képesség fejlesztése
8.1.1. A topográfiai ismeretek tanításának és megszilárdításának módszerei
8.1.2. A térkép szerepe a földrajzoktatásban. Mentális és kognitív térképek
8.1.3. A térbeli gondolkodás fejlődése
8.1.4. Műholdfelvételek a földrajzórán
8.2. Az időbeli tájékozódási képességek fejlesztése
8.3. A gondolkodási képességek fejlesztése
8.4. A kommunikációs képességek fejlesztése
8.5. Az információszerzés és feldolgozás képessége
8.5.1. Az aktualizmus megjelenése a földrajzórán: újságcikkek, sajtótermékek földrajzórai alkalmazása
9. Az oktatási folyamat
9.1. A motiváció szerepe a földrajzórán
9.2. A koncentráció a földrajzórán
9.2.1. A belső koncentráció
9.2.2. A külső koncentráció
9.3. Az ismeretek rögzítése. Az ismeretek tartósságát befolyásoló tényezők
9.3.1. A rendszerezési képesség műveletei
9.3.2. Az ismeretek rögzítésének lehetőségei
9.3.3. Házi feladat a földrajzórán, a házi feladat típusai
9.4. Ellenőrzés és értékelés a földrajzoktatás folyamatában. Az ellenőrzés módszerei
9.4.1. Szóbeli ellenőrzés
9.4.2. Írásbeli ellenőrzés
9.4.3. A földrajzi feladatlapok tervezése
9.4.4. Az írásbeli ellenőrzésnél leggyakrabban alkalmazott feladattípusok
9.5. Értékelés és osztályozás a földrajzórán
9.5.1. Az értékelés formái
9.5.2. Az érdemjegy kialakítása. Az osztályozás pszichológiai hibaforrásai
9.5.3. Az értékelés javasolt normái
10. A földrajzoktatás munkaformái
10.1. Frontális osztálymunka
10.2. Egyéni munka
10.3. Páros munka
10.4. Kooperatív tanulási módszerek és a csoportmunka
11. A földrajztanítás módszerei
12. A földrajzi ismeretek szóbeli feldolgozása
12.1. Monologikus szóbeli módszerek
12.1.1. Tanári előadás
12.1.2. Magyarázat
12.1.3. Leírás
12.1.4. Elbeszélés
12.1.5. Tanulói „kiselőadás”
12.2. Dialogikus módszerek
12.2.1. Beszélgetés
12.2.2. Vita
12.3 Kérdések a földrajzórán
13. „Diák-domináns” módszerek a földrajzórán
13.1. Helyzetgyakorlatok
13.2. Szerepjáték
13.3. Egyéb „játékok”
13.4. Projekt munka
14. Szemléltetés a földrajzórán
14.1. A valóság bemutatása földrajzi kísérletekkel
14.2. A tanítás-tanulás infrastruktúrája, a szemléltetés eszközei
14.2.1. Képek, vetített képek alkalmazása
14.2.2. Karikatúrák alkalmazása a földrajzórán
14.2.3. Animációk, oktatófilmek a szemléltetésben
14.2.4. Az órai munka rögzítése. Táblai vázlat, táblakép
14.2.5. Írásvetítő, számítógépes kivetítő földrajzórai alkalmazása. „Táblai vázlat vagy kivetítő?!”
15. Az Információs–Kommunikációs Technológiák (IKT) és a földrajzoktatás
15.1. Az interaktív tábla földrajzórai alkalmazása
15.2. Az internet nyújtotta lehetőségek a földrajztanításban
15.3. A multimédiás eszközök alkalmazása a földrajzoktatásban
16. A tankönyv funkciói, típusai
17. A földrajzóra tervezése
17.1. A tanár egyéni tervei: a tanmenet, a tematikus terv és az óravázlat
17.2. Óratípusok a földrajztanításban
17.3. Az óra időbeosztása
18. A földrajzóra megfigyelése
18.1. A földrajzóra elemzésének szempontrendszere
19. Bilingvális oktatás: Földrajzoktatás a két tanítási nyelvű középiskolákban
20. Zárszó
Irodalomjegyzék
Tárgymutató
A szerzőről
Kapcsolódó kiadványok
