Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Freud és a felkelő nap országa

Paraméterek

Sorozat Károli Könyvek
Szerző Indries Krisztián – Szummer Csaba
Cím Freud és a felkelő nap országa
Alcím A pszichoanalízis Japánban
Kiadó L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve 2018
Terjedelem 230 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9808 89 8
Eredeti ár:
2.700 Ft
2.430 Ft
Online kedvezmény: 10%

Freud és a felkelő nap országa az első magyar nyelvű könyv a pszichoanalízis és a japán kultúra rendkívüli találkozásáról. Multikulturalista nézőpontja segítségével […] lehetővé teszi, hogy saját kultúránk megkérdőjelezhetetlennek vélt axiómáit megfelelően kezeljük, és reflektálhassunk rájuk. A könyv a Nyugat emblematikus termékét, a pszichonalízist állítja középpontba. A modern nyugati gondolkodást megalapozó freudi életművet, a lélekelemzést mutatja be a bölcsőből, a közép-európai kulturális közegből kiszakítva.

Leírás

Freud és a felkelő nap országa az első magyar nyelvű könyv a pszichoanalízis és a japán kultúra rendkívüli találkozásáról. Multikulturalista nézőpontja segítségével […] lehetővé teszi, hogy saját kultúránk megkérdőjelezhetetlennek vélt axiómáit megfelelően kezeljük, és reflektálhassunk rájuk. Ahogyan a szerzők írják, „A Kelet éles fénybe állíthatja az individuális Nyugat megtévesztően magától értetődőnek tűnő alapfeltevéseit az egyén szabadságával kapcsolatban, és vice versa: a Nyugat rámutathat azokra a lehetőségekre, amelyeket a keleti társadalmak biztonságot adó, ám olykor fojtogató mátrixai zárnak el az individuumok elől.”

A könyv a Nyugat emblematikus termékét, a pszichonalízist állítja középpontba. A modern nyugati gondolkodást megalapozó freudi életművet, a lélekelemzést mutatja be a bölcsőből, a közép-európai kulturális közegből kiszakítva. Freud tudománya Észak-Amerikában sikerre vitte; kérdés azonban, hogy mi történik, ha még távolabb, a táptalaját adó nyugati, individualista világot hátrahagyva, egy kollektivista keleti társadalomban kerül alkalmazásra. Kétségtelen tény, hogy a pszichoanalízis eljutott egészen Japánig, de a tudományág vajon milyen változásokon ment keresztül ahhoz, hogy ott is alkalmazható és értelmezhető lehessen?

Freud és a felkelő nap országa nagy szakértelemmel mutatja be, hogy a pszichonalízis és az azt átvevő japán társadalomtudósok milyen hatással voltak a japán különlegességtudat kultuszára, a nihonjinron-ra. A könyvben a két szerző, Szummer Csaba és Indries Krisztián az eszmetörténeti hátteret, valamint a terepen folytatott kutatási eredményeket remekül ötvözve ábrázolja, hogy Nyugat és Kelet „egymás szemében tükröződve érthetik meg valójában önmagukat, míg ha saját értékrendjükhöz mérik a másik kultúráját, csupán görbetükröt tartanak egymásnak.”

Dr. Palanovics Norbert nagykövet
Magyarország Nagykövetsége, Tokió

 

L'Harmattan Kiadó, 2018.

Írta: Indries Krisztián – Szummer Csaba

 

Kapcsolódó témakör:

Szerzők – könyvek: Sigmund Freud

Tartalom

Köszönetnyilvánítás
Előszó
Bevezetés
Prológus
Kafka Tamura a tengerparton
Oidipusz király története
Ajase herceg története
A pszichoanalízis eszmetörténeti vonatkozásai
A modern nyugati én forrásai
Ismeretelméleti alapvetés: az én (a szelf) mint poétikai alkotás
Az én modernista és romantikus gyökerei
A redukált én: a modernitás emberképei
A német romantika víziója az énről
A modernitás és a romantika találkozása Freudnál
A pszichoanalízis apollóni arca
A freudi tudattalan előzményei Schopenhauernél és Nietzschénél
Freud pesszimista heroizmusa
Pszichoanalízis, modernitás, premodernitás
A freudi és a Freud előtti tudattalan kontinuitása
A tudattalan mint személy és tárgy közötti átmenet
Az ego cogito mint fundamentum absolutum inconcossum
Pszichoanalízis és modernitás
Freud útja a csábítási elmélettől az Ödipusz-komplexus megszületéséig
Freud elhagyja a naturalista tudomány földjét és megalapítja a mélyhermeneutika birodalmát
A csábítási elmélet
A fordulat: a csábítási teória elvetése
A pszichoanalízis mint a modernitás mítosza
Egy közös metafora-választás: Heidegger és Freud Oidipusz-a
A kollektivista szelf és a japán unikalitás öntudata
Individualista kontra kollektivista lélektanok
Szociális konstruktivizmus kontra univerzalizmus
Individualizmus kontra kollektivizmus
Bevezetés
A kritikai kultúrakutatás (Cultural Studies)
Az ázsiai etnopszichológia
Kollektivisztikus kontra individuális szelf
Az asszertív viselkedés és a naikan terápia
A sajátosságok megkérdőjelezése
A különbségeket alátámasztó empirikus vizsgálatok.
Kultúraközi pszichológia és kulturális hermeneutika
Pszichoanalitikus kulturális antropológia
Róheim, avagy a pszichoanalitikus kultúrantropológia megszületése
Univerzális-e az Ödipusz-komplexus? – A Jones–Malinowski–Róheim-vita
Róheim, a mérsékelt univerzalista
Van-e Ödipusz-komplexusa a vadaknak?
Kulturális komplexusok és mítoszok
Hatalom és fallocentrizmus
Ganesa mítosza
A nihonjinron, avagy a japán unikalitás öntudata
A nihonjinron fogalma
Nyelv, amae, közösség – a nihonjinron három oszlopa
Wa, azaz harmónia
Pszichoanalízis és kultúrpolitika: Hayao Kawai példája
A pszichoanalízis Japánban
A japán pszichoanalízis rövid története
A kezdetek 1910–1930
A második generációs pszichiáterek és a Kosawa Iskola (az 1950-es, 1960-as évek)
A harmadik generáció tagjai
A negyedik generáció: az erősödő nemzetközi kapcsolatok időszaka (az 1970-es évek vége és az 1980-as évek)
Az ezredforduló fejleményei: A Kritikai tér folyóirat és a Kritikai Elmélet recepciója Japánban
Az Ajase-komplexus és az amae-teória
Kosawa Ajase-komplexusa
Ajase története
A kétféle bűntudat
Az Idaike-komplexus és a mabiki motívumai Ajase történetében
Doi amae-elmélete
Az Ödipusz-komplexus jelentősége
Az amae avagy a(z) „(el)kényeztetett gyerekként létezni a kapcsolatban” vágya és biztonságtudata
Bálint Mihály, az amae és a Budapesti Iskola kapcsolata
Az amae és az iki (sikk, báj, kellem, kifinomultság) kapcsolata
Az amae és a mahleri fúzió
A japán kommunikáció és a strukturalista álomelemzés
Kommunikáció és kapcsolati harmónia
A japán nyelv állítólagos homályosságáról
Honne kontra tatemae, avagy a szelf anatómiája
Kommunikáció és kapcsolati harmónia
„Az udvariasság vallása”
A „barátságos tekintélyelvűség” és a tekintély kezdődő eróziója a nyolcvanas évek japán buborékgazdaságában
Lévi-Strauss és a freudi hermeneutika összekapcsolása:
Kazushige Shingu strukturalista álomelemzési módszere
Lacaniánusok a Kiotó Egyetemen
Lacan és a japánok
A pszichoanalízis mint ideológiakritika
A strukturalista álomelemzés módszere
Mitémák és oneirémák: a strukturalista mítoszelemzés és a freudi álomelemzés összekapcsolása
Gyászmunka a mítoszokban és az álmokban
Gyászmunka a sintoista teremtésmítoszban
Az Izanami-szindróma
Kulturális referenciák: vetélés, halvaszülés és csecsemőhalál
Strukturális álomelemzés és ideológiakritika:
Shingu és a nihonjinron-diskurzus
Konklúziók
Glosszárium
Irodalomjegyzék