Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Gondolatok az irodalom tanításáról és a műelemzés lehetőségeiről a középiskolában

Paraméterek

Szerző Cserjés Katalin
Cím Gondolatok az irodalom tanításáról és a műelemzés lehetőségeiről a középiskolában
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 1998
Terjedelem 186 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN JATE06
Ár:
1.260 Ft
1.197 Ft
Kedvezmény: 5%

A jegyzet célja a szituáció- és problémafelvetés, gondolatébresztés, valamint annak tudatosítása, hogy az irodalomtanítás igen nehéz dolog, és nagy önállóságot igényel.

Leírás

A jegyzet célja a szituáció- és problémafelvetés, gondolatébresztés, valamint annak tudatosítása, hogy az irodalomtanítás igen nehéz dolog, és nagy önállóságot igényel.

Írta: Cserjés Katalin

Lektor: Bicskei Dezsőné, Fábián Györgyné

Tartalom

Németh László: Óraadók királysága
Biológia
Filozófia
Irodalomtörténet
Csábítás munkára
BEVEZETÉS
I. AZ IRODALOMTANÍTÁS RÉSZPROBLÉMÁI, TEVÉKENYSÉGI TÍPUSAI
1. „Olvasóvá nevelés”. A diákok olvasmányai
2. Szempontok a tanári kérdezés problémájához
3. A tankönyvhasználat problémái
4. Klasszikusok vagy kortárs művészet?
5. Magyar irodalom-világirodalom
6. Kötelező olvasmányok elemzése
7. Írásbeli (házi) feladatok
8. Kapcsolat a társművészetekkel
9. Referátumok az irodalomórán
10. Csoportmunka az irodalomórán
11. A fakultáció problémái
12. Érettségi irodalomból: érettségi tételek
13. Átfogó bevezető irodalomóra: a kor általános jellemzése
14. „Találkozás az íróval” – a bevezető óra
15. A pályakép fontosságáról. Az író életútját bemutató óra
16. Irodalmi hatás-viszonyok. A szerző és a mű utóélete
17. Az összefoglaló óra
18. Irodalmi játékok
II. A MŰELEMZÉS MÓDSZEREI MAGYARÓRÁN
1. Kiindulás a vers címéből
2. A mű szerkezete mint elemzési kiindulópont
3. Tér- és időviszonyok a versben
4. Kiindulás a vers alapszituációjából, illetve a verscselekményből
5. A költői képek okozta hatás tudatosítása, fény-árnyék, csend és hangok, színek és mozgások a versben
6. Kiindulás a vers visszatérő elemeiből (keret, refrén, ismétlődések)
7. Verset szervező képek, vezérmotívumok, vándormotívumok
8. A költő viszonya saját verséhez, önmagához és az olvasóhoz
III. MEGKÖZELÍTÉSI KÍSÉRLETEK
1. Dante: Isteni Színjáték; Pokol. A bevezető ének szöveggyűjteményben lévő részletének elemzése (I. osztály)
2. Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Az Előhang elemzése (II. osztály)
3. Petőfi Sándor: Mögöttem a múlt... A Felhők-ciklus egy versének elemzése (III. osztály)
4. Rimbaud: Gyerekkor - III. A prózavers elemzése (III. osztály)
5. Ady Endre: Ésaiás könyvének margójára. Verselemzési terv (III. osztály)
6. Franz Kafka: Testvérgyilkosság. A novella megközelítési lehetőségei (lV. osztály)
7. Antun Branko Šimič: Fülledt levegő. Kísérlet a vers megközelítésére (lV. osztály)
IV. NÉGY MŰ – NÉGY KÍSÉRLET. MŰELEMZÉSEK
Ryunoszuke Akutagawa: A cserjésben (Halász László)
Pilinszky János: Négysoros (Ódor József)
Pilinszky János: Életfogytiglan (Szilasi László)
Menj, s légy magad levél!
Tandori Dezső: 1976823/a2 – Előszó Paul Klee-hez
199033/ax - Miről „mesél” az anyag, avagy: A nézés erejéig menjünk el labirintusnak? (Kurdi Fehér János)
V. SZÖVEGEK
Viktor Hugo: Stella
Arany János: Bor vitéz
Arthur Rimbaud: Gyerekkor – III.
Franz Kafka: Testvérgyilkosság
Paul Éluard: A férfi elfut
Antun Branko Šimič: Fülledt levegő
Pilinszky János: Félmúlt