Népmesék

„Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren innét” volt egy meseíró, Benedek Elek, a magyar meseirodalom nagy krónikása, akinek tengernyi meséjéből merítettünk mi is egy gyönyörűséges szeletet a gyerekek – és minden olvasónk örömére.

A könyv a hazai folklórkutatás legendás alakja, Istvánovits Márton hagyatékából előkerült, a kaukázusi népek körében gyűjtött mesék fordításaiból nyújt válogatást.

A kalóz királylány a díjnyertes Ribizli a világ végén című mesegyűjtemény párja. A kötet a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról.

A magyar népmesék csodálatos világa tárul elénk a nagy magyar meseíró és népmesegyűjtő, Benedek Elek feldolgozásában.

A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen jórészt a mesemondás hagyományos gyakorlatára és ma is hasznosítható technikájára koncentrál, nem kizárólag elméleti összefoglalás.

A Népmesekincstár Plusz soron következő, 70 zsidó mesét, legendát és történetet összegyűjtő válogatáskötete több évtizedes hiányt pótol. A csodákkal és hittel teli, ravasz és bölcs, olykor szívfacsaró, máskor humoros történetek az élet legfontosabb kérdéseit és a jellegzetes zsidó ünnepeket járják körül.

Kele Fodor Ákos több évnyi kutatás alapján – a Grimm fivérek nyomdokaiba lépve – újraalkotta a honi cigányság több mint száz évvel ezelőtti, mára már csak néprajzi közlések lapjain hozzáférhető mítoszait; valamint mesékké formálta az ugyancsak XIX-XX. századi cigány hiedelmek mögött húzódó történeteket is, így téve hozzáférhetővé elfeledett értelmüket.

Az európai mesekincs legarchaikusabb rétegéhez tartozó orosz mesék világa talán sötétebb tónusúnak tűnik a magyar népmeséknél, de a mesékbe rejtett jó tanácsok, próbatételek és megoldási technikák valódi bölcseleti anyaggá formálják a meseanyagot. Még vonzóbbá teszi a gyűjteményt, hogy Vlagyimir Propp, a híres mesekutató is erre építette meseelméletét, példát adva az európai mesék további kutatásához és értelmezéséhez. 

Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így – ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk –, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet? Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből. 

Kiadványunk válogatás a magyarfalusi származású költő, író, folklorista Iancu Laura több évtizednyi néprajzi gyűjtéséből. Az aranyréce e második, bővített kiadása a legkeletibb moldvai magyar település, Magyarfalu, valamint Lujzikalagor hét mesemondójának huszonkét hosszabb-rövidebb szövegét és helyszíni felvételeinek hanganyagát tartalmazza.

Kormos István sarkig tárja a mesevilág kapuját az olvasó előtt. Verseiből régi kedves ismerősök lépnek elő a hős kiskondástól a csángó Erőntúlvalóig. A magyar népmesekincs legjavából válogatott történetekből megtudjuk, hogyan mentette meg a királyfi a háromágú tölgyfa tündérének életét, miképp nevettette meg az aranyszőrű bárány az egész udvart, és milyen furfanggal segítette trónra a macskakisasszony a király legkisebb fiát. 

Hősök, árulók, pökhendi földesurak, vágyakozó szerelmesek és nagy bajuszú pandúrok – ők a szereplői ennek a könyvnek, amely a 19. századi betyárvilágról szól.

Bajzáth Mária mesepedagógus nagy sikerű Népmesekincstár-sorozata a várva várt, kiskamaszoknak szóló népmese-válogatással bővül. Az Én, senki, segítség című könyv – címében hordozva az erre az életkorra igencsak jellemző problémákat – meséivel a 9 éves és annál idősebb korosztályt szólítja meg, és nekik kínálja, ha nem is a megoldást, de a mese felszabadító erejét, legyen szó közös mesélésről vagy önálló olvasásról.

Éppen annyira sokszínű és változatos ez a gyűjtemény, mint maga az állatok világa – Boldizsár Ildikó író-mesekutató olyan kötetet állított össze, amelyben a leghíresebb európai, afrikai és ázsiai népmesék éppúgy megtalálhatók, mint a méltán ismert La Fontaine- vagy Grimm-történetek. Az óvodások élvezik a fordulatos történeteket, a nagyobbak pedig felismerik az állatok emberi jellemvonásait, a mese örök tanulságait.

Boldizsár Ildikó író-mesekutató ezúttal olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek hősei akkor is boldogok akarnak lenni, ha ehhez ezer akadályt kell legyőzniük: így kerülhettek egymás mellé európai és ázsiai népmesék, valamint híres írók klasszikus művei.

Boldizsár Ildikó író-mesekutató – az Esti mesék-sorozat záróköteteként – ezúttal olyan történeteket válogatott össze, amelyek mind a szeretetről szólnak, ám nemcsak annak hatalmáról mesélnek, hanem azokról a nehézségekről is, amelyek a szeretettel legyőzhetők. Az esti mesék között akad európai, ázsiai, dél-amerikai is, sőt: Oscar Wilde és Jókai Móra egy-egy klasszikus meséjével is megismerkedhetünk ebben a gyönyörű, színes kötetben.

A kötet történeteit Boldizsár Ildikó író-mesekutató válogatta össze négy kontinens mesekincséből, a legszebb európai, ázsiai, afrikai és amerikai mesékből. Bár a gyűjtemény fiúknak szól, apukák és nagyapák is forgathatják, sőt: a család lány tagjai is.

A meséket – tizenhat gyönyörű és tanulságos történetet – Boldizsár Ildikó író-mesekutató válogatta össze a különböző kontinensek mesekincseiből, európai, ázsiai, afrikai és amerikai mesékből. Ennek a könyvnek lányok a hősei: olyan lányok, akiknek sok-sok akadályt kell legyőzniük.

A népmese-válogatás néprajzi területek szerint gyűjti össze az adott helyre jellemző népmeséket. A népmese segít abban, hogy megismerjük a nép életmódját, szokásait.

A Gingalló című, magyar népmeséket egybegyűjtő kötetet jó szívvel ajánljuk nagyobb óvodásoknak éppúgy, mint alsó tagozatos iskolásoknak. A tíz téma köré csoportosított történeteket közmondások és szólások kísérik, ám az eddigiektől eltérően ezeket most elrejtettük két nagy képben is. Láng Anna szólás-mondásokat megjelenítő böngészője segít abban, hogy a népköltészeti alkotásoknak ez a különleges szelete se merüljön feledésbe, hanem beépüljön a gyerekek aktív szókincsébe.

Impozáns eredményt hozott Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert recens terepkutatása: „felfedezték” a Barkóság, Palócföld és a Kárpát-medence egyik utolsó kiemelkedő mesemondó egyéniségét, a legkülönfélébb kalandokat kiálló hősök csodás világát megjelenítő tündérmesék előadóját, Csipkés Vilmost, az arlói mesemondót.