Népmesék
Impozáns eredményt hozott Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert recens terepkutatása: „felfedezték” a Barkóság, Palócföld és a Kárpát-medence egyik utolsó kiemelkedő mesemondó egyéniségét, a legkülönfélébb kalandokat kiálló hősök csodás világát megjelenítő tündérmesék előadóját, Csipkés Vilmost, az arlói mesemondót.
A Hétlábú paripák és jó boszorkányok Csíkszentdomokos mesevilágába nyújt betekintést. Zalka Csenge válogatása a szélesebb kortárs közönségnek szól: a kötet mai nyelven megfogalmazott, de az eredeti mesék ívét és zamatát híven őrző darabjait bárki örömmel mesélheti vagy olvashatja.
A mai törökség több mint harminc beszélt nyelvet használ, melyek közül számos a kihalás szélére sodródott. Részben ezeknek is emléket kíván állítani ez a könyv. Olyan archaikus műfajokhoz folyamodtunk, melyek a korai magyar–török kapcsolatokra is rávilágítanak. Azok a tematikus és szerkezeti párhuzamok, melyekre felfigyelhetünk az itt közlésre kerülő mesékben, mind a kutatók, mind a laikus olvasók körében érdeklődésre tartanak számot.
Az 1905-ben megjelent könyv családom három nemzedékének jelentett felejthetetlen olvasmányélményt. (a kiadó)
Köztudomású, milyen nagy szerepe van az óvodás korú gyerekek anyanyelvi nevelésében, szépérzékének fejlesztésében a versnek és a mesének. Az Icinke-picinke óvodásoknak való magyar népmeséket tartalmaz.
Messze-messze tengeren túlra kalauzolnak el bennünket ezek az eredeti ősi japán népmesék, oda, ahol a Fudzsi szent hegye magasodik az ég felé. E hajdan szájról szára terjedő rövid tanító történetekben csodás módon életre kelnek a virágok, az állatok beszélnek, és mind-mind alapvető emberi tulajdonságokat hordoznak...
A Hagyományok Háza új, hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatot indított a mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás népszerűsítésének együttes szándékával. A Hallgasd – Olvasd – Mondd! sorozat első kötete a Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című, 21 mesét tartalmazó hangzómellékletes kiadvány. Válogatásunkban bemutatjuk a kibédi népmesekincs nyelvi és tartalmi szépségei mellett műfaji gazdagságát is: tündérmeséket, hazugságmeséket, állatmesét, tréfás mesét, formulamesét és rászedettördög-mesét is közlünk.
Balassa M. Iván 1960-ban mindössze 17 éves gimnazistaként találkozott először Széphalomban Koleszár Ferenccel, az egykori pásztoremberrel, aki ekkor már nem volt aktív mesemondó, kizárólag az unokái szórakoztatására mesélt. A fővárosi fiatalember érdeklődött az idős ember mesemondó múltja felől, és érdeklődése nyomán Koleszár egyre többet idézett fel az emlékezete mélyén szunnyadó történetekből.
A tizenhat magyar monda és Ámi Lajos különleges cigány meséinek feldolgozása Lázár Ervin késői alkotói korszakának két gyöngyszeme, amelyek ezúttal egy kötetben jelennek meg Herbszt László összetéveszthetetlen stílusú rajzaival.
Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban.
Minden napra egy mese, s egyik érdekesebb, mint a másik. Az év minden egyes napjára jut belőlük felolvasni-, mesélnivaló, még február 29-ére is, ha szökőév van. A 366 mesét tartalmazó kötetben a magyar mesekincsnek és a világ meseirodalmának színe-javát gyűjtötte egybe a válogató, legjobb íróink és műfordítóink feldolgozásában.
A gyűjtemény olyan népmeséket tartalmaz, amelyek a városi gyerekek számára felismerhető, mindennapi dolgokhoz kötődnek: a játszóterekhez, a parkok fáihoz, vagy épp a szobrok fején gubbasztó madarakhoz. Zalka Csenge Virág több kontinens mesekincséből válogatta ezeket a történeteket, amelynek olvasói friss szemmel csodálkozhatnak rá megszokott környezetükre.
Ebben a hiánypótló kötetben Pál István (1919–2015) Madách-díjas nógrádi pásztor, dudás, a Népművészet Mestere mesekincse tárul az érdeklődők elé univerzális módon: a mesék szöveghű lejegyzésén túl a kiadvány érdekessége, hogy audio- és videomelléklet is tartozik hozzá.
A mesélést nem lehet elég korán kezdeni. Ma már mindannyian tisztában vagyunk azzal, mennyire fontos szerepet játszik a gyermek korai fejlődésében a mesélés, az odafigyelés, a közvetlen fizikai kontaktus. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a televízió, a számítógép vagy más gépi hang és kép éppúgy nem tudja pótolni az emberi szót, mint ahogyan az elektromos hinta az érintést.
A magyar népmesék királylányai többet tudnak annál, hogy csak a herceget várják. Ribizli és társai csupa rendhagyó hős és hősnő népmesekincsünk rejtett zugaiból: némelyikük most először nyomtatásban. A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.
Izlandtól Szudánig a világ megannyi országából kerültek ebbe a kötetbe különleges mesék. Olvashatunk jóságos mostoháról, emberré vált oroszlánról, kisfiút örökbefogadó méhecskéről, egy lányról, akinek három férje volt, meg egy királyról, akinek hét felesége.
A könyv, amelyen a székelykevei (Szerbia) Szőcs Boldizsár (1911-2001) mondja el nyolc meséjét, a „Népmesetár” első darabja, Beszédes Valéria szabadkai népmesekutató gyűjtése.
A kötet egy kiemelkedően nagy folklórrepertoárral rendelkező, számos tekintetben különleges népi elbeszélőt mutat be. A gyűjteményben olvasható 420 szöveg huszonhét évet átfogó néprajzi terepmunka eredménye: felöleli a gyimesi prózaepika teljes választékát, a meséktől az igaz történetekig. A közreadott folklórszövegekből a megőrzött népköltészeti örökségen kívül a mesemondó mély természetismerete és ökológiai érzékenysége is feltárul, a gyimesi tájnyelv ízességével.
Simonyi Zsigmond (1853–1919) neves nyelvész egy csokorra való tréfás mesét és anekdotát tett közzé – a nyelvjárásias kiejtést is jelölve – 1902-ben. A kötetben hosszabb-rövidebb történetek, mesék, adomák, beszélgetések, lakodalmi mondókák, találós kérdések, helységnevekkel kapcsolatos találós kérdések követik egymást, csábítva az olvasót arra, hogy ne tegye le a könyvet, élvezze a népi gondolkodásmód szellemes, humoros megnyilvánulásait.