Hangoskönyvek
Álmos Palkó, Fületlen Bögre, Hétfejű Tündér, Szeplő Szepi, Rettenetes Háromkerekű Pakuk madár – különös mesék különleges alakjai szólalnak meg a lemezekről.
Fésűs Éva meséi a népmesei hagyományokból kiindulva egy olyan világban játszódnak, ahol eldönthető mi a jó és a rossz, és közben finoman egy biztos értékrendet is közvetítenek.
A kétbalkezes varázsló Békés Pál egyik legnépszerűbb meseregénye. A humoros és kalandos történet főhőse Fitzhuber Dongó, a pályakezdő varázsló, aki összebarátkozik az első osztályos Éliás Tóbiással. Együtt indulnak el, hogy felkutassák egyirdatlan lakótelepen Első Badar király egykori birodalmának szétszórt udvartartását és a király legkisebb lányát, a szépséges Lanolint.
A kis herceg egyszerre szól a gyerekekhez és a felnőttekhez, egyszerre tündérmese, filozófiai bölcselet, érzelmek iskolája és visszaemlékezés. Milliók sűrűn idézett olvasmánya, nem egy mondata mára már szállóigévé vált, még az is tud róla valamit, aki történetesen sohasem olvasta.
A kirchbergi gimnázium diákjai karácsonyi színdarabot próbálnak. A próbán minden remekül megy, de az előadásig történik egy és más előre nem látott esemény... Erich Kästnernek A repülő osztály az egyik legjobb ifjúsági regénye, a lemezen Fesztbaum Béla felolvasásában hallgathatjuk meg.
Varró „Dani” a szülők mindennapi örömeit énekli meg a tőle megszokott tréfás, finom eleganciával. Galambos Péter (Galamb) előadásában.
Pilinszky János verses meséi a magyar mesevilág páratlan darabjai. A költő verselése zene, a mesék olyan szálkahasadások, melyeket a költő lelkivilága hangszerelt. Pilinszky János minden meséjében visszacseng sajátos ívű filozófiája. Meseírása ezért nem is annyira a gyermeki kíváncsiság csillapítására irányul.
Ezek a varázslatos történetek olyan alapvető emberi tulajdonságokról szólnak, mint a barátság, önzetlenség, jószívűség. Fésűs Éva könnyedén, humorosan, a magyar nyelv szépségét és sokszínűségét felhasználva mesél, gondolkodtat és nevel mindannyiunkat.
Salten költői prózája egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez – mindannyiunk okulására és gyönyörűségére. Felix Salten népszerű meseregényét Kubik Anna színművész olvassa föl.
A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc „bégetése”, azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér.
Bors nénit mindenki ismeri. Fent lakik a hetedik emeleten is túl, egy harminchárom ablakú padláson. Ha épp otthon van, mályvát öntöz, és futóbabot futtat a kertjében. Néha háztetőkön lépked Titilla nevű macskájával, máskor pedig elbeszélget a nappal meg a holddal. De a két kíváncsi gyerek, Lackó és Évi is mindig számíthat Bors nénire, ha valami galibába keverednek, vagy ha éjszakai kalandokra vágynak.
Brumi és barátai ezúttal nagy útra indulnak, valamennyien a Balaton mellett töltik a vakációt. A Brumi Mackóvárosban folytatásaként ezt a történetet is Rudolf Péter meséli el.
A hangoskönyv-sorozat első kötetében bemutatkozik Brumi, aki hamar a gyerekek kedvence lett. Izgalmas utazása, kalandjai során felfedezi Mackóvárost, valamint megismerhetjük családját és barátait Rudolf Péter előadásában.
Aki szép, élvezetes, könnyre, mosolyra egyaránt fakasztó, jóságra és hazafiságra vezérlő kalauzt kíván gyermekei, unokái kezébe adni, az jobbat nem is választhatna, ebben a műben, amelyet a mellékelt lemezen Hirtling István tolmácsol, mindent megtalálhat.
Emil élete nagy kalandjára készül: teljesen egyedül Berlinbe utazik, hogy meglátogassa a nagymamáját. Hatalmas kofferrel száll fel a vonatra, zsebében pedig ott lapul száznegyven ropogós márka, melyet anyukája bízott rá. Mire Berlinbe ér, már megtapasztalja, hogy a felnőttek néha nagyon gonoszak tudnak lenni...
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép kis kertes ház. Abban lakott két kövér macska. Rajtuk kívül ott lakott még Károly bácsi és Irma néni is. A kövér macskák boldogan éltek a szép kertes házban, igaz, hogy Irma néni nagyon elkényeztette őket. Ebből lett a baj.
Válogatás Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című kötetéből. Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és – gyakran csak e tájakon értett – szavait.
Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná.
Egyetlen nap történetét mondja el az ifjúságnak szánt, de felnőtt olvasóknak is rendkívül szórakoztató kisregény. Május 35-én minden lehetséges. Kästner szinte mindent a képzelet játékára bíz, meglepőbbnél meglepőbb ötletekkel kápráztatja el az olvasót.
Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy szép napon födél nélkül maradt. Szerencsére talált a mezőn egy jókora sütőtököt, aminek a cinkék már kivájták a belét. Csinosan berendezte, dundi szalmazsákot készített magának, jó kis karosszéket, és lámpagyújtás után vidáman olvasott újságot. Egyszer csak csámcsogást hallott kintről...