Hangoskönyvek
Az ország kétharmadán a török szedi a harácsot, tizedet, dézsmát és minden elképzelhető adót, míg Rudolf, a habsburg király a messzi prágai várban retteg és hagyja, hogy spanyol meg vallon zsoldosai szipolyozzák a népet.
Fésűs Évának ez a meséje is rengeteg derűvel és tisztasággal segíti a gyerekeket abban, hogyan is lehet és kell az élet dolgaiban eligazodniuk.
Ezek a varázslatos történetek olyan alapvető emberi tulajdonságokról szólnak, mint a barátság, önzetlenség, jószívűség. Fésűs Éva könnyedén, humorosan, a magyar nyelv szépségét és sokszínűségét felhasználva mesél, gondolkodtat és nevel mindannyiunkat.
Bab Berci „savanyú” kedélye oly mértékű, hogy már a nézésétől is megsavanyodik az eltevésre váró uborka – ecetre költeni felesleges. Berci tisztában van kedélye fogyatékosságával, ám ez kevés ahhoz, hogy elkerülhesse a bonyodalmakat.
A könyvet ezúttal CD-melléklet is kíséri, amelyen a történetet Rudolf Péter színművész előadásában hallgathatjuk meg.
Aki szép, élvezetes, könnyre, mosolyra egyaránt fakasztó, jóságra és hazafiságra vezérlő kalauzt kíván gyermekei, unokái kezébe adni, az jobbat nem is választhatna, ebben a műben, amelyet a mellékelt lemezen Hirtling István tolmácsol, mindent megtalálhat.
Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi a lutrin az öreg által megálmodott számokat...
Egyetlen nap történetét mondja el az ifjúságnak szánt, de felnőtt olvasóknak is rendkívül szórakoztató kisregény. Május 35-én minden lehetséges. Kästner szinte mindent a képzelet játékára bíz, meglepőbbnél meglepőbb ötletekkel kápráztatja el az olvasót.
Lázár Ervin meséit színpadra alkalmazta, a dalszövegeket írta és rendezte: Balla Margit. A felvétel a Kolibri Színház előadásán készült.
Az öreg téli szél még egyszer maga köré gyűjtötte fütyörésző fiacskáit, mielőtt neki engedte volna őket a világnak. Ám boldog sóhajtása hirtelen megakadt a legkisebbik szélfiúcskán, aki vékonyan és szelíden lengedezett a sor végén...
A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Ezen a dupla CD-n Szacsvay László brilliáns előadásában hallható.
Tutajos és elválaszthatatlan barátja, Bütyök ezúttal a télen is eleven Kis-Balaton világában töltik a szünidőt. Itt ünneplik a karácsonyt és az újévet, megtanulnak rókát lőni, csukát fogni. A két kamasz, átesve az első szerelem válságain, már szinte érett férfiként éli meg a természetes életmód szépségét.
A Túl a Maszat-hegyen verses meseregény az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, kicsik-nagyok kedvenc olvasmánya. A siker titka Varró Dániel különös költői tehetségében rejlik. Egyfelől, gyermeki énjének köszönhetően, gyermekmódon láttatja hőseit, nem felejtve el a gyermeknyelv és humor sajátosságait sem. Másfelől, a felnőtt olvasók örömére, irodalmi allúziókból építi, alakítja költői szövegét.
El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani – vallja a szerző; az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, amint a Tüskevár is örök olvasmány marad minden korosztály számára.
Kormos István Vackor-meséit nem kell bemutatni. Gyerekeink számára az óvodai és az iskolai történetek éppúgy frissek, mint nekünk, mai felnőtteknek voltak évtizedekkel korábban. A Vackort ért meglepetések, csetlés-botlás az ismeretlen közegben, a csavargás-világlátás mind olyan téma, ami ma is foglalkoztatja a kicsiket.
A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe...Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul...