Hangoskönyvek
Fésűs Éva meséi a népmesei hagyományokból kiindulva egy olyan világban játszódnak, ahol eldönthető mi a jó és a rossz, és közben finoman egy biztos értékrendet is közvetítenek.
Az ország kétharmadán a török szedi a harácsot, tizedet, dézsmát és minden elképzelhető adót, míg Rudolf, a habsburg király a messzi prágai várban retteg és hagyja, hogy spanyol meg vallon zsoldosai szipolyozzák a népet.
Szabó Gyula Kossuth-díjas Érdemes és Kiváló Művész második önálló mesealbuma gyerekeknek.
A regény szereplői, akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei, ma már valamennyien az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál utcai fiúk a grundon.
Fésűs Évának ez a meséje is rengeteg derűvel és tisztasággal segíti a gyerekeket abban, hogyan is lehet és kell az élet dolgaiban eligazodniuk.
Varró „Dani” a szülők mindennapi örömeit énekli meg a tőle megszokott tréfás, finom eleganciával. Galambos Péter (Galamb) előadásában.
Ezek a varázslatos történetek olyan alapvető emberi tulajdonságokról szólnak, mint a barátság, önzetlenség, jószívűség. Fésűs Éva könnyedén, humorosan, a magyar nyelv szépségét és sokszínűségét felhasználva mesél, gondolkodtat és nevel mindannyiunkat.
Bab Berci „savanyú” kedélye oly mértékű, hogy már a nézésétől is megsavanyodik az eltevésre váró uborka – ecetre költeni felesleges. Berci tisztában van kedélye fogyatékosságával, ám ez kevés ahhoz, hogy elkerülhesse a bonyodalmakat.
A könyvet ezúttal CD-melléklet is kíséri, amelyen a történetet Rudolf Péter színművész előadásában hallgathatjuk meg.
Aki szép, élvezetes, könnyre, mosolyra egyaránt fakasztó, jóságra és hazafiságra vezérlő kalauzt kíván gyermekei, unokái kezébe adni, az jobbat nem is választhatna, ebben a műben, amelyet a mellékelt lemezen Hirtling István tolmácsol, mindent megtalálhat.
Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi a lutrin az öreg által megálmodott számokat...
Egyetlen nap történetét mondja el az ifjúságnak szánt, de felnőtt olvasóknak is rendkívül szórakoztató kisregény. Május 35-én minden lehetséges. Kästner szinte mindent a képzelet játékára bíz, meglepőbbnél meglepőbb ötletekkel kápráztatja el az olvasót.
A türelmes, találékony nagymama cserfes unokájával együtt mesehallgatóját is eligazgatja a hétköznapokban: s mire eljutnak az óvodáig, már sok-sok dolgot megtanulnak a világról. Venczel Vera előadásában.
Lázár Ervin meséit színpadra alkalmazta, a dalszövegeket írta és rendezte: Balla Margit. A felvétel a Kolibri Színház előadásán készült.
Az öreg téli szél még egyszer maga köré gyűjtötte fütyörésző fiacskáit, mielőtt neki engedte volna őket a világnak. Ám boldog sóhajtása hirtelen megakadt a legkisebbik szélfiúcskán, aki vékonyan és szelíden lengedezett a sor végén...
A születés motívuma az életemben, a munkámban és a meséimben is hangsúlyos szerepet játszik. Sokszor megtapasztalom, hogy egy-egy határhelyzet átlépése vagy egy új élethelyzet megnyitása pontosan úgy történik, ahogyan megszületünk: a kihordás és a vajúdás hosszú, olykor meglehetősen nehéz időszaka előzi meg. Ebből a tapasztalatból születtek meg az itt hallható mesék.
A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Ezen a dupla CD-n Szacsvay László brilliáns előadásában hallható.
Tutajos és elválaszthatatlan barátja, Bütyök ezúttal a télen is eleven Kis-Balaton világában töltik a szünidőt. Itt ünneplik a karácsonyt és az újévet, megtanulnak rókát lőni, csukát fogni. A két kamasz, átesve az első szerelem válságain, már szinte érett férfiként éli meg a természetes életmód szépségét.
Írta: Fekete István
A Túl a Maszat-hegyen verses meseregény az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, kicsik-nagyok kedvenc olvasmánya. A siker titka Varró Dániel különös költői tehetségében rejlik. Egyfelől, gyermeki énjének köszönhetően, gyermekmódon láttatja hőseit, nem felejtve el a gyermeknyelv és humor sajátosságait sem. Másfelől, a felnőtt olvasók örömére, irodalmi allúziókból építi, alakítja költői szövegét.
El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani – vallja a szerző; az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, amint a Tüskevár is örök olvasmány marad minden korosztály számára.