Felsőoktatási tankönyvek
Kanizsai Dezső, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Logopédiai Tanszékének egykori vezetője, az e munkaterületen szerzett, négy évtizedet meghaladó tapasztalatait foglalta össze e könyvben, melyet a gyakorlati beszédnevelés, beszédművelés tankönyvének szánt.
A dyslexiás gyermek némely tulajdonságban más, mint a többi, mégis normális, nem tekintendő fogyatékosnak. Az olvasás-írás az emberiségnek csak igen késői vívmánya (több ezer éves), és mindenkire nézve csak a múlt század óta kötelező ismeret. A jelenlegi oktatási rendszer roppant beszédcentrikus s ezzel olvasáscentrikus is.
Reményeink szerint a könyv célközönségének, vagyis a gyermekekkel foglalkozó segítő szakmák bármelyikében dolgozó szakembereknek útmutatást és átfogó ismereteket nyújthat, és olyanok érdeklődését is a gyermekrehabilitáció felé fordíthatja, akik ezt a területet korábban kevésbé ismerték.
A kötet célja, hogy a hallássérült gyermekek integrált oktatás-nevelése területén megvalósuló hazai gyakorlatról általánosítható tapasztalatokat tegyen közzé, és ezek elemzésével hozzájáruljon a meglévő gyakorlat megváltoztatásához, a hallássérült gyermekek integrált nevelésének szélesebb körűvé válásához.
A Pető-módszer, a konduktív nevelés, a konduktív pedagógia fogalmak történeti fejlődést is mutathatnak, de egymás szinonimájaként is használják ezeket. A konduktív nevelést a neveléstudomány egyik ágaként gyakorlatközeli, praxisában élő humán tudományként definiáljuk. A petői megközelítés legkarakteresebb sajátossága a holisztikus látásmód, mely elvűséget, egészlegességet, komplex látásmódot jelent világról, emberről, gyakorlatról.
A szerző a korai kétnyelvű fejlesztést támogató pedagóguskompetenciákkal és pedagógusképzéssel foglalkozik. Munkájában – nemzetközi és hazai kutatásokra támaszkodva – evidenciának tekinti a kora gyermekkorban kezdett idegennyelv-tanulás hatékonyságát, a pedagógusok meghatározó szerepét a tanulási-tanítási folyamat sikerében. Ugyanakkor a kétnyelvű programokban részt vevő pedagógusok és pedagógusjelöltek kompetenciái, nézetei, motivációik, szükségleteik és feladataik a kevéssé kutatott területek közé tartoznak, lényegében feltáratlanok.
Ez a könyv a látássérült gyermekek matematikatanulásának, -tanításának kérdéseit taglalja. Bemutatja a matematikai kompetenciák fejlődésének sajátosságait a „nemlátás” és a „másképpen látás” feltételei között.
A könyvet kifejezetten ajánljuk média és gyógypedagógia szakos hallgatóknak, szakembereknek, valamint a médiatartalmakat létrehozóknak és befogadóknak.
Ez az egyetemi tankönyv az 1998-ban megjelent és a hallgatók generációi által használt, azonos című tankönyv teljes körű átdolgozásával jött létre. A tankönyv az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának szakmai irányításával készült mindazon hallgatók számára, akik a Gyógypedagógia szak keretében a Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon folytatják tanulmányaikat a hazai egyetemeken. A tankönyv ennek a szakiránynak a legkorszerűbb alapismereteit tartalmazza.
A nyelési és foganomáliával társult interdentális ejtés témája a pöszeség anyagának szerves része. Ezt a torzítást szakmai gyakorlatunk korábban igen enyhe, könnyen korrigálható zavarnak könyvelte el, az utóbbi években viszont ezzel ellentétes – néha már pesszimista – nézet terjedt el...
A gyakorlati ismereteket tartalmazó kötetben a rehabilitációs medicina diagnosztikai és terápiás eljárásainak széles arzenálja jelenik meg. A könyv az első és utolsó fejezetcsoportjaiban keretet ad a szakterület jelenlegi szakmai, szakmapolitikai és jogi környezetéről. Felsorakoztat olyan eljárásokat és területeket is, amelyek a könyv készítésének időszakában váltak aktuálissá.
A könyv egy eddig egyedülálló módszernek a rituálinnovatív terápiának dadogó gyerekek, dadogók és hadaró fiatalok kezelésére adaptált változatát és hatékonyságának vizsgálatát mutatja be.
Az eltérő idegrendszeri fejlődés, az „elakadás” tünetei rendkívül változatosak, és igencsak meg tudják keseríteni a gyermek, majd a felnőtt életét. Ugyanis a szenzomotoros, azaz az érzékeléssel és mozgással kapcsolatos fejlődésben zavar keletkezik. Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet gyógytestnevelő, szenzomotoros terapeuta huszonkét éve foglalkozik fejlesztéssel, közel háromezer gyermek fejlesztése során szerzett tapasztalataira és doktori kutatásának eredményeire építve írta meg ezt a könyvet.
A munka- és feladatfüzet az Integrált anyanyelvi nevelés című módszertani jegyzet szerves tartozéka. Az óvodai nevelésre épülő, a tanítói, tanári anyanyelvi nevelést segítő szakmai anyag. Sokoldalúsága révén a szakok közti átjárhatóságot is segíti. Fő erénye a praktikusság, olyan feladatokat, tervezési technikákat, gyakorlatokat tartalmaz, amelyek segítenek a tanítási rutin megszerzésében.
Életünk döntő részét töltjük személyes kapcsolatokban, vagy a tömegkommunikációs eszközök előtt ülve. Jegyzetünk azok számára készült, akik az információszerzés élményének megszerzésén túl aziránt is érdeklődnek, milyen kölcsönhatások alapján működik a társadalom kommunikációs rendszere. Könyvünk megismertet ennek a folyamatnak a különböző értelmezési lehetőségeivel, a tömegkommunikáció társadalmi szerveződés által meghatározott szintjei közötti elhelyezésével.
Kutatásunk fő célja általános iskolás felső tagozatos tehetséges gyerekek fejlődésének összehasonlítása „normál”, illetve „válogatott” osztályokban. Ennek során a véletlenszerű, heterogén csoportok eredményeit összevetjük a „válogatott” osztályok (relatíve homogén csoport) pszichológiai hatásvizsgálati kimeneteleivel.
Hans Aspergert, az autizmus és a róla elnevezett Asperger-szindróma kutatásának úttörőjét évtizedeken keresztül mint a fogyatékos gyermekek elszánt védelmezőjét ünnepelték világszerte. Edith Sheffer, a díjnyertes történész-író megrázó új kötetében azonban más oldaláról ismerhetjük meg a világhírű orvost, aki nem elszenvedője volt Hitler Harmadik Birodalmának és fajgyűlölő politikájának, hanem mélyen egyetértett a nemzetiszocialista ideológiával, és aktív bűnrészességet vállalt vele azáltal, hogy rá bízott gyermekek százait ítélte az életre méltatlannak.
A kötet tárgya két fontos tendencia találkozásánál helyezkedik el. Egyik a társadalom digitális társadalommá válása, a másik pedig szembesülésünk a kérdésekkel, amelyeket az emberi képességek változatossága, s különösen a tipikustól eltérő adottságok és képességek vetnek fel. Az oktatás világában is látjuk ezeket a folyamatokat. Egyre több, a tipikustól eltérő képességmintázatú tanuló van a többségi oktatásban, miközben az oktatás egyre inkább használja a digitális technológiákat, s maga is formálódik általuk.
