Szépirodalom
Milyen lemezek ezek? És miben különbözik az egyik oldaluk a másiktól? Hát igen, vannak problémák, amelyekkel szembe kell néznünk… Erre vállalkozik Janikovszky Éva vidám „lemezgyűjteménye”, melyet Pécsi Ildikó olvas fel.
„Hogy mi a bánat van itten most, arra közvetlen választ nem kapunk. Sokféle bánat van, egy részük ráadásul öröm is. »Így megy ez.« Kivételesen mintha az írások címe el is mondaná, hogy miről lesz itt szó, az olvasó csodálatos életéről, a szabadság nehéz mámoráról, a 21. század titokzatos nyelvéről. Mindenről, mondja roppant szerényen, de főleg lelkesen az első írás címe. Legyünk lelkesek, ez ennek a hangos beszédnek a magva.”
Pilinszky János verses meséi a magyar mesevilág páratlan darabjai. A költő verselése zene, a mesék olyan szálkahasadások, melyeket a költő lelkivilága hangszerelt. Pilinszky János minden meséjében visszacseng sajátos ívű filozófiája. Meseírása ezért nem is annyira a gyermeki kíváncsiság csillapítására irányul.
Az őz, megjelenése idején – 1959-ben – úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta 42 nyelven olvasható. A regény egyetlen hatalmas belső monológ. Szabó Magda bravúrosan formálja meg hősét, annak démoni alakját, melyet Für Anikó hiteles átéléssel közvetít.
Jókai Mórnak, a magyar romantikus próza legnagyobb alakjának regényei szórakoztató olvasmányok, bár ezekre az elmúlt fél évszázad a kötelező irodalom pecsétjét bélyegezte. Ebből a három elbeszélésből eddig talán kevésbé ismert oldaláról ismerhetjük meg, a XIX. század közepéről egy tudományos-fantasztikus író kacsint ránk.
A Csigaház, Szabó Magda első prózai művének kézirata az írónő hagyatékából került elő. A helyszín Bécs, 1939. A fiatal Júlia Budapestről menekül ide és abban reménykedik, hogy szerelmi csalódása után itt nyugalmat és menedéket talál. Ám újabb szerelmi háromszögek formálódnak, a Burgon pedig már horogkeresztes zászló leng, a politikai helyzet is nyugtalanító.
Hogy miről vall Márai ebben a háború előtti művében, legtömörebben az ő saját mondataiból tudhatjuk meg: Aki ma ír, mintha csak tanúságot akarna tenni egy későbbi kor számára… tanúságot arról, hogy a század, amelyben születtünk, valamikor az értelem diadalát hirdette.
A Helikon Kiadó népszerű Hangzó Helikon sorozatának újabb kötetében Faludy György költeményeinek Gerendás Péter által megzenésített változata hallható, a CD-hez mellékelt kötetben pedig maguk a versek is olvashatók. (UTOLSÓ PÉLDÁNY)
Esterházy 1974-ben mutatkozott be az Alföldben hat novellával, amelyek aztán bekerültek ebbe az „írások egy darab madzagra fűzve” alcímű novellaciklusba, amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot, két „elválaszthatatlan jó barátja”, Fancsikó és Pinta főszerepeltetésével.
A CD szerkesztői az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legszebb verseit gyűjtötték egy csokorba. Gyulai Pál, Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Vörösmarty Mihály verseit György Imre mondja el.
Az Így írtok ti 1912-ben született. Ez a nagyszerű könyv Karinthyt egy csapásra ismertté tette. Ő maga irodalmi karikatúráknak nevezte immár halhatatlannak bizonyult stílusparódiáit. A halhatatlansághoz bizonyára hozzájárult, hogy azóta kiderült, akiket parodizált, azok maguk is klasszikussá váltak.
A többszörösen összetett szerkezetű regény a századforduló Dél-Magyarországának zömmel szlovákok lakta településén játszódik.
Vekerdy Tamás legnépszerűbb könyve számos különböző témán keresztül arra a fontos kérdésre keresi a választ, hogy miként is kellene a gyerekeinkkel – és tágabban: egymással – való együttélést igazán jól csinálni, hogyan is lehetne jól szeretni. A hangoskönyv a kötet legfontosabb részeit tartalmazza, a szerző előadásában.
Szabó Magda Alvók futása című, 1967-ben megjelent, első elbeszéléskötetében, melyből hangoskönyvünk történeteit válogattuk, megrendítően ismerős és egyben ismeretlen világ tárul elénk...
Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná.
Valamikor azt gondoltam, hogy a hangoskönyv egyszeri alkotói folyamatban születik meg, s nincs írott változata. Némiképp csalódott voltam, amikor kiderült, hogy ez nem így van. Ennek a hangoskönyvnek viszont valóban nincs írott változata. Ültem a stúdióban, becsuktam a szemem, és meséltem fejből a történeteket, úgy, ahogy eszembe jutottak. (Boldizsár Ildikó)
Az Ókút Szabó Magda gyermekkoráról szól, az őt ért hatásokról, elsősorban szülei által. Mert úgy érzi, nem lett volna az, aki, írói vénával megáldott szülei nélkül, akik már korán megtanították az írás és olvasás szeretetére, művészetére.
Szeretnéd tudni, mi történik velünk életünk stresszeiben? Mi zajlik ilyenkor testi-lelki működéseinkben? Milyen megküzdési lehetőségeink vannak? Előfordul, hogy fáradtnak, szomorúnak érzed magad? Szeretnéd jól érezni magad a saját bőrödben? Szeretnél örülni az életnek? Tarts velünk: kacagjunk, kocogjunk, lazítsunk!
Radnóti Miklós 23 gyönyörű versét hallhatjuk a nagyszerű Kaszás Attila méltó tolmácsolásában. Az „Ady–József Attila–Radnóti: Válogatott versek” című hangoskönyv harmadik lemezének önálló kiadása.
Sütő András naplójegyzetei: 1984. április 11. – 1989. december 21. Felolvassa a szerző, Sütő András, marosvásárhelyi otthonában, 1994 októberében.
Szindbád, Krúdy hőse Máraihoz vándorol. Márai Sándor, a század eleji polgárságnak, a békeidők képviselőjének: Krúdy Gyulának hajt fejet ebben a regényben. Mondatait átszövik a reflexiók, a villódzó fények, a nagy előd szelleme.