Három szám-ok
Paraméterek
| Sorozat | Jelképek által valóban |
| Szerző | Móser Zoltán |
| Cím | Három szám-ok |
| Alcím | Esszék és tanulmányok |
| Kiadó | Magyar Kultúra Kiadó |
| Kiadás éve | 2015 |
| Terjedelem | 148 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 80195 5 2 |
Eredeti ár:
3.980 Ft
|
A legtöbbször a hármas számmal találkozunk a népköltészetben és népszokásokban, hisz a „3-as számnak a népszokásokban elöljáró szerepe van és pedig az esetek többségében cselekvésre vonatkozik, vagyis 3-szor kell valamely ténykedést ismételni, hogy az eredmény bekövetkezzék.” |
|
|
|
Leírás
Ez a könyv egy trilógia utolsó kötete: nem monográfia, hanem esszé- és tanulmánygyűjtemény. Az első kötetben elsősorban a magyar népdalnak az igen gazdag virág-, gyümölcs-, állat- és színszimbolikáját mutattuk be sok példával. A második a számokról szólt, egytől tizenkettőig, illetve tizenháromig. A legtöbbször a hármas számmal találkozunk a népköltészetben és népszokásokban, hisz a „3-as számnak a népszokásokban elöljáró szerepe van és pedig az esetek többségében cselekvésre vonatkozik, vagyis 3-szor kell valamely ténykedést ismételni, hogy az eredmény bekövetkezzék.” Munkám során olyan bőséges anyag gyűlt össze, hogy a hármas számmal, mint a legtökéletesebb számmal, s annak szimbolikájával itt, a sorozat harmadik kötetében külön és részletesen foglalkozunk. Az első két kötettől eltérően itt csak egy bő fejezet a magyar népköltészet, hisz a hármas szám a jelentése révén a különböző kultúrákban és a művészetekben meghatározó erőt jelent, ezért ez a könyv sokfelől merít.
Ha egy szimbólumot használni szeretnénk, előtte nem árt alaposan megismerni annak a szimbólumnak az eredetét, az értelmét és a logikai rendszerét. Ezzel próbálkoztunk az első, a Szivárvány havasán, és a második, a Szám-ok című könyvben is. Az itt olvasható esszékben és tanulmányokban a szimbólumok jelentését próbáltuk felfejteni, s azt, hogy hol és mikor mit jelentett, hol változott értelme, jelentése, mikor volt szimbólum, mikor allegória, és mikor csak dísz egy növény, egy állat vagy egy szín. A kiindulásunk, ahová mindig visszatértünk, a magyar népköltészetet őrző gazdag gyűjtemények voltak, a szokások, népi és középkori ábrázolások.
Bolyai János (1802–1860) nagyon tömören és találóan, négy szóban adta meg a jel általános definícióját: „minden jegy viszony-rész”. Vagyis a jel részviszonyban van a jel tárgyával. A tárgynak csupán egy részére utal, azaz egy jel közreműködésével egy bonyolultabb jelenséget egyszerűbbel helyettesítünk. Annál bonyolultabb fogalom nincs, mint a Mindenség, meg a Teljesség, amelyeket egyszerűn a hármas számmal tudunk helyettesíteni. Lényegében erről szól ez a könyv.
Ha egy szimbólumot használni szeretnénk, előtte nem árt alaposan megismerni annak a szimbólumnak az eredetét, az értelmét és a logikai rendszerét. Ezzel próbálkoztunk az első, a Szivárvány havasán, és a második, a Szám-ok című könyvben is. Az itt olvasható esszékben és tanulmányokban a szimbólumok jelentését próbáltuk felfejteni, s azt, hogy hol és mikor mit jelentett, hol változott értelme, jelentése, mikor volt szimbólum, mikor allegória, és mikor csak dísz egy növény, egy állat vagy egy szín. A kiindulásunk, ahová mindig visszatértünk, a magyar népköltészetet őrző gazdag gyűjtemények voltak, a szokások, népi és középkori ábrázolások.
Bolyai János (1802–1860) nagyon tömören és találóan, négy szóban adta meg a jel általános definícióját: „minden jegy viszony-rész”. Vagyis a jel részviszonyban van a jel tárgyával. A tárgynak csupán egy részére utal, azaz egy jel közreműködésével egy bonyolultabb jelenséget egyszerűbbel helyettesítünk. Annál bonyolultabb fogalom nincs, mint a Mindenség, meg a Teljesség, amelyeket egyszerűn a hármas számmal tudunk helyettesíteni. Lényegében erről szól ez a könyv.
Móser Zoltán
Tartalom
HÁRMAZ AKI HÁRMOL
A HÁROMRÓL ÉS AZ ABSZOLÚT TÖKÉLYRŐL
A HÁROMLÁBÚSÁGRÓL ÉS A TITOKRÓL
MESÉK, NÉPDALOK, BALLADÁK
Mesékről
Népdalpéldák
3(6) – 33 – 300 – 3000
Balladák
HÁROMFÉLE
Hiedelmek, szokások, imák, ráolvasások
Három hang születik – a mi-re-dó világáról
Három a tánc síppal, dobbal, hegedűvel
Háromféle virágról és háromszor-három madárról
SZENTEK ÉS KIRÁLYOK
Háromkirályok: Gáspár, Menyhért, Boldizsár
Sándor, József, Benedek
Fagyosszentek: Szervác, Pongrác, Bonifác
Három magyar: Szent István, Szent Imre és Szent László
Három férfi, három bölcs
HÁROMSÁGESZMÉK ÉGEN ÉS FÖLDÖN
Az eszme kereszténység előtti párhuzamairól
Vinculum Caritatis – A szeretet köteléke
Sacrum triduum – A Szentháromság-ábrázolásokhoz
A szeretet ikonjáról – Rubljov: a Szentháromság
Mennybéli hármasság – Nap, Hold, Csillag háromféle
A TRIANGULÁCIÓRÓL ÉS A GÓTIKA SZELLEMISÉGÉRŐL
KI A HARMADIK?
A „HÁROM” SZÓ TÁRA
Szállóigék és közmondások
Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár alapján
Czuczor-Fogarasi: A Magyar Nyelv Szótára alapján
Nemcsak idegen nevek szótára
BIBLIOGRÁFIA
KÉPJEGYZÉK
JEGYZETEK