Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Hazajáró lélek

Paraméterek

Szerző Cs. Szabó László
Cím Hazajáró lélek
Alcím Válogatás az Irodalmi Ujságban megjelent írásokból
Kiadó Magyar Művészeti Akadémia
Kiadás éve 2018
Terjedelem 472 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 615 5869 07 5
Ár:
3.800 Ft
3.420 Ft
Kedvezmény: 10%

Cs. Szabó László a kezdetektől az Irodalmi Ujság egyik legtöbbet publikált szerzője volt. Számos műfajban alkotott, éleslátású kritikusnak számított. Kötetünkbe az irodalmi témájú, anekdotákkal és személyes jellegű történésekkel átitatott esszéit, portréit, kritikáit, glosszáit válogattuk.

Leírás

Cs. Szabó László a kezdetektől az Irodalmi Ujság egyik legtöbbet publikált szerzője volt. Számos műfajban alkotott, éleslátású kritikusnak számított. Kötetünkbe az irodalmi témájú, anekdotákkal és személyes jellegű történésekkel átitatott esszéit, portréit, kritikáit, glosszáit válogattuk.

Cs. [csekefalvi] Szabó László (1905–1984), az erdélyi, értelmiségi családból származó, Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas szépíró, esszéíró, kritikus a magyar irodalmi élet egyik meghatározó alakja volt. A Nyugat második, esszéíró nemzedékének, a „hétfőiek” tagjaként indult. A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetése során „nyugatos” szemléletű műhelyt hozott létre. 1945-ben kezdett a Képzőművészeti Főiskolán irodalom- és művelődéstörténetet tanítani, de egy 1948-as olasz tanulmányútról már nem tért vissza Budapestre. 1951-ben telepedett le Londonban, ahol 1972-ig az Angol Rádió magyar osztályán, később a BBC munkatársaként dolgozott. Az emigráció szellemi életének egyik vezetőjeként összefogta a nyugati magyarság irodalmát. Az Irodalmi Ujság 1956 után Bécsbe, Londonba, végül Párizsba költözött. Szerzőit az önmegvalósító szándékon kívül még egy dolog vezette-tüzelte: kiigazítani, pontosabban helyes irányba terelni az erőteljes cenzúra beavatkozása által eltorzított vagy éppenséggel hallgatásra ítélt témákat (1956-os magyar forradalom, Trianon, Erdély, szovjet megszállás, a határon túli magyar nemzetiség élete stb.). Cs. Szabó a kezdetektől a lap legtöbbet publikált szerzője volt. Irodalmi tárgyú szövegeit – általánosabb jellegű esszéit, portréit, kritikáit, glosszáit – szemlélve hihetetlen az a sokoldalúság, ami az írásait jellemzi. Sosem szokványos irodalomtörténetet ír, hanem anekdotákkal, valódi, személyes jellegű történésekkel átitatott esszét. A világirodalom nagyjainak élete, működése, életpályájuk napsugara és tragédiája éppúgy érdekelte, mint hazai klasszikusaink művészete, ideértve a megdicsőüléseket és a bukásokat is. Szakolczay Lajos összeállításában Horatiustól és Shakespeare-től, Goethe-től és Prousttól Byronig, Burnsig és T. S Eliotig hosszú az elemzettek sora; s ez elmondható a Batsányitól és Kemény Zsigmondtól, Arany Jánostól és Petőfi Sándortól Tóth Árpádig, Krúdy Gyuláig és Tamási Áronig húzódó magyar vonulatra is.

Szerkesztette: Szakolczay Lajos

Tartalom

A költő háza
A költő háza
Állhatatlan és változékony
Shakespeare portréja
Vízkereszt
Vagy nem egészen az, amit akartok
Kém vagy őrült
Ki volt Tasso?
Prométheusz Rómában
Megváltás Szodomában
Marcel Proustról
Hajadonfőtt az esőben
Az angol irodalom földrajzi kalauza
Az igazi hattyúk
A modern angol líráról
Kriptabontás
Byron halálának százötvenedik fordulójára
A nem is olyan póri költő
A csalogány
Paplak a szélben
Charlotte Brontë születésének százötvenedik fordulójára
Az öreg sas
T. S. Eliot hetvenéves
Átokföldje
T. S. Eliot verséről, egy félszázad múltán
Száműzöttek a paradicsomban
Egy hosszú szenvedély története
Északfény
Auden versei, Henry Moore kőrajzai
Tiszta szívű gyilkosok
Richard Hughes (1900–1976) emlékezete
A boldog szem
Kenneth Clark önéletrajza
Simone és Bandi
Papucsban, egy pohár Martinival
Magyar századok
Magyar századok
A vasálarcos
A pusztakamarási sír
A brüsszeli levelező
Jósika Miklós, magyar író, meghalt Drezdában, 1865. február 27-én
Botcsinálta évforduló
Jó éjt! Reggelre ne feledd a pénzt
Kepler, Madách, Koestler
Petőfi Párizsban
De látod amottan a téli világot
Szendrey Júliáról
Özvegyi fátyol nélkül
Szendrey Júliáról
Vörös szekér a tengeren
Az irodalomtudomány tündöklése és nyomora
Sokkal több volt
Fenyő Miksáról
A züllött hajós
Krúdy Gyula halálának huszonöt éves fordulójára
A makulátlan ötvösmester
Tóth Árpád halálának harmincadik fordulójára
Az értelem keresője
Halász Gábor és az esszéírók
Szabó Lőrinc
Búra derű
Így írunk mi
Zilahy Kepler Lajos: Geofizikai szentév
Ignotus Pósa Pál: A jossz embej
Pálóczi Horwell György: Sötét Fonográf
Horváth Jacopone Béla: Csoda Hiénában
András Sándor: Küldetés, utcák, papírlapok
Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval
Cs. Szabó Lászlóval beszélget Szabó Zoltánról Siklós István
Nagy emberek tanúja
Peéry Rezső: Munkák, napok és gondok a száműzetésben
Levélváltás Cs. Szabó Lászlóval szentföldi könyve megjelenése kapcsán
Íme, hát megleltem hazámat
Magyar költőket hallgatva
Kilenc költő
András Sándor, Bán Györgyi, Bikich Gábor, Csokits János, Kibédi Varga Áron, Makkai Ádám, Máté Imre, Nyíri Éva, Tóth Z. László versei
Két verseskönyv
Sulyok Vince: Rámdöntött világ
Gömöri György: Virág
Sötét olaj vagy pasztellkréta
Kannás Alajos: Kettős alakban
Nagy emberek tanúja
Gál István: Bartóktól Radnótiig
Két könyv
Kodolányi Gyula: A tenger és a szél szüntelen
Kabdebó Lóránt: A háborúnak vége lett
Ferences nyelv, filozófus nyelv
P. Kiss István: Jeruzsálemi utazás
Elejtett szavak
Születtem Rétságon
Széljegyzet egy címszóhoz
Régi és mai portyázók
Elejtett szavak
Futtam mint a szarvasok
A teljes igazság
Levelek a szerkesztőhöz
Radnóti
Hol van a Tető?
Szakolczay Lajos: A lant körül nyilak záporoznak
Cs. Szabó László irodalmi esszéi az Irodalmi Ujságban
Szerkesztői megjegyzések
Forrásjegyzék az Irodalmi Ujságban megjelent írásokhoz