Bács-Kiskun megye

Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta.

Varga Zoltán új könyvével nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hiánytalanul áttekinteni a kecskeméti animációs film majdnem öt évtizedes történetét, különös tekintettel a stúdió gazdag filmtermésének elemzésére és rendszerezésére. A kötet színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.

Az elmúlt század első harmadában a természetvédelem elsősorban az élő természet védelmére terjedt ki. Ma már egyértelmű, hogy az élő és élettelen természet kölcsönös viszonyban és kapcsolatban van egymással, pl. a szikes talajon csak sótűrő növények élnek meg. Fontos tehát, hogy a természetvédelmi területek élettelen természeti értékeit is feltárjuk. A szakemberek és a látogatók a védett területek értékeit csak így ismerhetik meg igazán. Jelen munka arra a feladatra vállalkozik, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park élettelen természeti értékeit bemutassa.

A könyvben egy homokhátsági avar temető feltárásának titkaiba nyerhet bepillantást az olvasó. Az aprólékos, ám annál izgalmasabb régészeti munka bemutatásán keresztül megismerkedhetünk egy 1300 éve a Kárpát-medencében élt rejtélyes nép, az avarok történetével, kultúrájával, a magyarsághoz való kapcsolatával.

Eiler Ferenc az 1920 és 1989 közötti, a nemzetiségi kérdés szempontjából releváns hartai események rekonstruálása mellett arra keresi könyvében a választ, hogy a magyarországi nemzetiségi politika és a német kisebbség törekvéseinek kölcsönhatásai hogyan határozták meg egy német közösség sorsát a huszadik századi Magyarországon. 

A kiadvány Kalocsa város és a környező települések társulási formában működő huszonhét óvodai és három bölcsődei csoportot működtető többcélú intézmény tervezési gyakorlatát mutatja be.