Budapest
Az ELTE Füvészkertje 170 éve található mai helyén a Józsefvárosban. Jelentőségére való tekintettel feltétlenül szükség volt egy olyan tudományos igényű átfogó kerttörténeti anyag összeállítására, amely mind a szakemberek, mind pedig az érdeklődők számára feltárja azt a hosszú folyamatot, amely a mai együttes kialakulásához vezetett.
A budapesti VIII. kerület egy-egy utcaképe talán nem tartozik a bédekkerek kedvenc hangulati fotói közé, a Sétakönyvek sorozatunk legújabb részéből azonban kiderül: a helyiek által sokszor csak Népszinyónak becézett utca meglepő építészeti és történelmi értékekkel bír, amelyekre Maczó Balázs várostörténész hívja fel a figyelmet.
Az Állatkert, a cirkusz, a már nem létező Vidámpark és a még nem működő Biodóm, valamint a régi-új létesítmények – a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a gyönyörűen felújított Millennium Háza – épületeit legalább kívülről mindenki ismerheti. Deák Judit idegenvezető szakavatottan vezet minket körbe a máig népszerű – ahogy egykor hívták: Lizsé – történetén és akár ezerszer megcsodált kincsein.
Kíváncsi vagy, milyen szerepet kapott Budapest fejlődésében, hogy a Duna partján fekszik? Mitől világváros Budapest? Mit rejtenek a föld alatti közművek? Hogyan működik a város? Hová járnak szívesen a fiatalok? Ez nem útikönyv, nem is útikalauz, annál sokkal izgalmasabb!
Erich Lessing neve – mára – összekapcsolódott az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal. A forradalom napjaiban rengeteg fotó készült, és járta be a világsajtót, köztük több mint tucatnyi külföldi fotóriporter tudósított az 56-os eseményekről, de talán egyiküknek sem sikerült annyira a vasfüggöny mögötti országok helyzetét, társadalmi mozgásait, változásait megértő-megérző, az eseményeket belülről láttató képeket készítene, mint neki.
A nagysikerű könyv mostani kiadása húsz új képpel bővült az előzőhöz képest, és csaknem száz fotódokumentumot tartalmaz immár. Külön alfejezetet kapott Budapest hidjainak sorsa. A szerző feldolgozta legújabb kutatásainak eredményeit, az ismeretek mai állásához igazította a tizennégy szövegközti táblázat adatait, és utal a témába vágó legújabb irodalomra is. Több térképrészlet és egy kivehető, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.
Reményeink szerint a könyv a geográfus, történész, építész és város irányító-fejlesztő szakembereken túl felkelti a szélesebb szakmai közvélemény érdeklődését is. Bízunk benne, hogy ez a munka alapot ad, kiindulópontja lesz további kutatásoknak, vizsgálódásoknak, amelyek részletes választ adnak majd a várostest kiformálódásának ideológiai, esztétikai, gazdasági, építészet-elméleti okaira és összefüggéseire.
Deák Judit a beavatott szakértő tudásával vezet végig minket a Margit-sziget nevezetességein, dióhéjban elmesélve a sokat megélt sziget történetét is, amit frissen készült színes, illetve izgalmas archív képanyag illusztrál. A kötet első felében megismerjük a sziget egykori birtokosait, adakozóit, épületeit, lakóit, gyógyvizeit, második felében pedig egy teljes sétaútvonalat járhatunk végig, amelyet leírások, térkép és képes illusztrációk tesznek még színesebbé.
Ilyen még nem volt! Budapest összes utca-, út-, tér-, sétány-, köz-, dűlő- és ösvényneve múltban és jelenben – térképpel! A középkortól 2013-ig.
Albertfalva krónikája sok képpel. A 2003. szeptember 26-án, az Albertfalvi Napok keretében elhangzott előadás írott vázlata.
A bódéépítési hullámok időszakában keletkezett a Hangyatelep. A pesterzsébeti bódévárosról az első források 1928-ból származnak...
A főváros modernizálását sok területen lassította a szocialista berendezkedésre jellemző egyenlősítő politika, s ez feszültségeket keltett. Különösen markánsan jelentkezett ez az iparfejlesztésben.
Kalauzunk nemcsak természeti, hanem mese-, gasztro- és kultúrtörténeti tanösvényeket is bemutat. A könyvben lévő QR-kódok leolvasásával elérhetővé válnak a tanösvényhez készült füzetek és más, az útvonalhoz kapcsolódó, érdekes cikkek, filmek vagy dalok. Ismerjük meg a körülöttünk lévő, felfedezésre váró természeti, kulturális és ember alkotta csodákat!
A fővárosi reformátusság múltját és jelenét két kötetben, több mint félszáz, eredeti kutatáson alapuló tanulmány és adattárak mutatják be. A monografikus igényű, mintegy félezer fényképpel és térképekkel, táblázatokkal illusztrált, sokszerzős mű a budapesti reformátusok kulturális és társadalmi szerepvállalásával, egyházi életének legfontosabb területeivel, továbbá kimagasló szereplőivel és családjaival foglalkozik.
Modernizmus, art deco és Bauhaus – illetve nem Bauhaus: Maczó Balázs, a kiváló várostörténész és „hivatásos sétáló”, a Miénk a Ház! városi sétákat szervező munkacsoport vezetője ezúttal az olvasókat hívja egy laza kimozdulásra, hogy – Bujnovszky Tamás nagyszerű fotográfiái segítségével – megismertessen bennünket a nevezetes városrész legérdekesebb házaival és azok még érdekesebb történeteivel.
A Tabán egy olyan budai városrész, amely mára gyakorlatilag megszűnt létezni, és amelynek képét csak néhány idős polgár és a megmaradt fényképek őrzik. Ennek a hajdani kerületnek állítanak emléket a szerzők.
Budapest talán legértékesebb szecessziós bérházait és villáit Terézvárosban találjuk. Itt épült fel a főváros legkorábbi szecessziós bérháza, és a gyönyörűen felújított Lederer-palota is, amely híven idézi meg a századforduló izgalmas korszakát.
Ez a füzet Újpest és környékének természetes életközösségeiről nyújt egy rövid bemutatást, megadva azokat az alapismereteket, amelyek az egyes területek jellemzéséhez szükségesek.