Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Hová bújt a matematika? I. kötet

Paraméterek

Sorozat A gyermek mindenek felett álló érdekében
Szerző Körmöci Katalin
Cím Hová bújt a matematika? I. kötet
Alcím Módszertani kézikönyv
Kiadó Sprint Kiadó - Óvodai Nevelés
Kiadás éve 2014
Terjedelem 120 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 89557 5 3
Ár:
2.190 Ft

Módszertani kézikönyv a gyermekek matematikai tapasztalatszerzésének óvodai lehetőségeihez, gyakorlati megközelítésben. A kötet eligazít az alapprogram szerint történő matematikai tapasztalatszerzés mindennapi lehetőségeiben, a matematikai szakmai fogalomhasználat értelmezésében, és játékos ötleteivel, módszertani ajánlásaival segíti a tudatos felkészülést.

Leírás

Ebben a szakkönyvben igyekeztem összegezni az eddigi tapasztalataimat, amelyeket összegyűjtöttem:
• az óvodapedagógus-képzésben lévő oktató-nevelő munkám során (óvodapedagógia, didaktika és a pedagógiai tudományok egyéb területei, matematika módszertan oktatása és gyakorlati képzése),
• az óvóképzésben az óvodai gyakorlat vezetése során, a tevékenységekre való felkészítésben, vezetésében, elemzésében és értékelésében,
• számtalan óvodapedagógusi bemutató során,
• országos óvodapedagógiai szakmai konferenciák (szám szerint ez évig tizenhat alkalommal) szervezése, lebonyolítása során, amelyeknek szakmai gondozója és előadója voltam,
• számos nevelőtestületi, térségi és országos konferencia meghívott előadójaként, ahol törekedtem arra, hogy az óvodás gyermekek matematikai tapasztalatszerzését interaktív módon, kooperatív tevékenységek során csoportmunkában éljük át,
• a Hová bújt a matematika? általam összeállított akkreditált továbbképzés során, amely országszerte nagy érdeklődést váltott ki, így kb. ötven – vagy talán több is – alkalommal volt lehetőségem előadójaként tudásom átadni, mindemellett gazdagodni a minden napi gyakorlattal, eközben a problematikus kérdések re megkeresni a választ a részt vevő kollégákkal.
Arra vállalkozom, hogy egy olyan módszertan könyvet nyújtsak át, amelyben:
• a hangsúly az egyes gyermekekben lévő lehetőségek kibontakozására kerül,
• ahol a gyermek van a középpontban, a maga fejlődő személyiségével, egyediségével és sajátos fejlődési tempójával,
• ahol a mindennapi nevelőmunka a gyermekek sajátos igényeihez, érdeklődéséhez igazodik, tevékenységekben valósul meg, és önnön maguk szerezhetik meg az abban rejlő tapasztalatokat, mi közben azok fejlődésüket is elősegíti.
E kézikönyv azért időszerű, mert eligazít:
• az alapprogram szerint történő matematikai tapasztalatszerzés mindennapi lehetőségeiben,
• a matematikai szakmai fogalomhasználat értelmezésében
• és a játékos ötleteivel, módszertani ajánlásaival segíti a tudatos felkészülést.
Ezért tartottam fontosnak az alábbi pedagógiai alapvetésre építkezni, kiemelten foglalkoznia gyermeki szükségletekkel. Majdan itt is (nem csak a II. kötetben) bemutatok egy olyan tevékenységtervet, amely a tevékenységben megvalósuló tapasztalatszerzést mintázza. A módszertani kérdések kifejtése ezekre épül.
 
Írta: Körmöci Katalin 
Lektor: Perlai Rezsőné

Tartalom

1. Bevezető gondolatok
2. Pedagógiai alapvetések
2.1. Az alapprogram szellemisége
2.2. Nevelésfilozófiai alapvetés óvodai vonatkozásai
a) Az óvodai nevelés
b) Nevelési modellem legfontosabb elvei
c) Az értékek
d) A legfőbb nevelési érték
e) A gyermeki szükségletekről, a szükségletek és az értékek összefüggése
2.3. A gyermeki szükségletekre épülő tanulás
3. Egy óvodai matematikai tapasztalatszerzés tevékenységbe integrált szándékterve
I. Az óvodás gyermekek matematikai tapasztalatszerzése
1. A matematika módszertan fogalma, tárgya, célja. feladatai, kapcsolatai
2. A gyermekek matematikai tapasztalatszerzésének helye az óvodai nevelés folyamatában
3. Az óvodás gyermekek matematikai tapasztalatszerzésének célja és feladatai
3.1. Az óvodás gyermekek személyisége kibontakozásának, sokoldalú fejlődésének elősegítése
3.2. Képességek fejlődésének elősegítése
3.3. matematikai problémák iránti érdeklődés felkeltése és kielégítése
3.4. Matematikai tapasztalatszerzési és ismeretszerzési lehetőségek biztosítása
3.5. Az iskolára való alkalmasság elősegítése
4. A gondolkodás helye az óvodai matematikai tapasztalatszerzésben – a helyes gondolkodásra nevelés
4.1. Megismerés
a) Érzéki megismerés
b) Gondolati megismerés
4.2. A fogalom
a) Fogalomalkotás és annak műveletei
b) A fogalom jellemzői
c) A fogalmak fajtái
d) A fogalmak közötti viszonyok
e) A fogalmakkal végzett műveletek
4.3. Az ítélet vagy kijelentés
a) Az ítéletek fogalma, szerkezete
b) Az ítéletek fajtái
c) Az ítéletekkel végzett műveletek
5. A óvodás gyermekek matematikai tapasztalatszerzésének sajátosságai és elvei
5.1. Spontaneitás – szervezettség
5.2. Önállóság – irányítás
5.3. Motiválás – aktivitás
5.4. Nevelőközpontúság
a) Életkori sajátosságok figyelembevétele az óvoda pedagógus által
b) Az egyéni sajátosságok figyelembevétele az óvoda pedagógus által
c) A gyermeki tapasztalatszerzés motiváltsága
d) A tapasztalatszerzésben a gyermek aktív észvételének biztosítása
e) Szemléletesség
d) Komplexitás – integráció
g) Tudatosság
II. Az óvodás gyermekek matematikai tapasztalatszerzésének tartalma – válasz a „Mit?” kérdésre
1. Számfogalom előkészítése
1.1. Tárgyak, személyek tulajdonságainak felismerése, tudatosítása, megnevezése
1.2. Tárgyak, személyek tulajdonságai szerinti összehasonlítás
1.2.1. Egy elem összehasonlítása önmagával
1.2.2. Két elem összehasonlítása
1.2.3. Több elem összehasonlítása tulajdonságaik szerint
a) Halmazalkotás
b) Ítéletek, kijelentések
c) Nyitott mondatok
1.3. A természetes szám képzetének alakítása
1.3.1. Összemérés
a) Mennyiségek összemérése
b) Halmazok számosságának összemérése
1.3.2. A természetes szám képzete
a) Mérőszám – mennyiségek megmérése mértékegységgel
b) Darabszám – halmazok számossága
c) Darabszám változásai – művelete
2. Elemek közötti kapcsolatok felismerése megnevezése – reakciók, függvények, sorozatok
2.1. Reláció fogalma
2.2. Hozzárendelések fajtái
2.3. Függvények
2.4. Rendezés, sorozat
3. Geometria – tapasztalatok a geometria köréből
3.1. Építések, alkotások szabadon és másolással
a) Tárgyak geometriai tulajdonságainak érzékeltetése
b) Tárgyak összehasonlítása geometriai tulajdonságai szerint
3.2. Tevékenység tükörrel
a) Tárgy és tükörképének megfigyelése
b) Tükrösség, mint az elemek geometriai tulajdonsága
3.3. Tájékozódás térben és síkban
4. Egyéb játékos tapasztalatszerzések
4.1. Kombinatorikai tapasztalatok
4.2. Utak bejárhatósága
4.3. Tapasztalatok szerzése a valószínűségről
4.4. Statisztikai jellegű tapasztalatok.
III. Az óvodás gyermekek matematikai tapasztalatszerzésének szervezése – válasz a „Hogyan?” kérdésre
1. Az óvodás gyermek matematikai tapasztalatszerzésének folyamata
1.1. Tapasztalatszerzés
1.2. Tapasztalatok tudatosítása – „értelem megszólalása”   
1.3. Gyakorlás
2. Az óvodás gyermek matematikai tapasztalatszerzésének megszervezése
2.1. Módszerei és eszközei
2.2. Az óvodai matematikai tapasztalatok szerzésének szervezeti és munkaformái
2.3. A matematikai tapasztalatszerzés irányításának módja
2.4. Differenciálás lehetőségei a gyermekek matematikai tapasztalatainak szerzése során
IV. Mellékletek
1. Alapvető matematikai fogalmak kislexikona                   
2. Felhasznált irodalom
3. Ajánlott irodalom