Hová bújt a matematika? IV. kötet
Paraméterek
| Sorozat | A gyermek mindenek felett álló érdekében |
| Szerző | Hornyán Anna |
| Cím | Hová bújt a matematika? IV. kötet |
| Alcím | A mindennapi óvodai tevékenységek matematikája |
| Kiadó | Sprint Kiadó - Óvodai Nevelés |
| Kiadás éve | 2024 |
| Terjedelem | 172 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 81595 9 3 |
|
A napirendi tevékenységek folyamatában megnyilvánuló problémamegoldó gondolkodást és matematikai képességek fejlődését segítő lehetőségek. A kötet kijelöli az óvodapedagógus feladatát, hogy hogyan tegye lehetővé a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, és folyamatosan biztosítson spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzési alkalmakat. |
|
|
|
Leírás
„Hornyán Anna: Hová bújt a matematika? IV. című könyvének előszavának írása közben több gondolat is kavarog bennem. Egyik részről az, hogy milyen remek vállalkozás egy nagy gonddal és körültekintéssel készült munka lezárása, amely hitelesen tükrözi és tovább is gondolja Körmöci Katalin több évtizedes törekvéseit, fókuszpontjait az óvodai matematikai nevelés, képességfejlesztés számtalan lehetőségének terén. Hornyán Anna nem csupán elkötelezetten folytatta a már elkezdett szerzői gondolatmenetet, munkát, de több területen kiegészíti és még inkább használhatóvá teszi a kötetet. Bár a szerző hivatkozik arra, hogy követni szándékozik a kézirat korábbi szerzőjének logikai építkezését, de látni kell, hogy a tiszteletadás mellett meg is haladja azt. Másik részről az, hogy ez a kötet egy olyan „képzési pillanatban” íródik, amikor az óvodapedagógusi tanulmányokat folytató hallgatók kevesebb jegyzethez, jól használható könyvhöz jutnak, és csupán ppt-kből, szakirodalmi „transzformációkból” készülnek…
…A kötet kijelöli az óvodapedagógus feladatát, hogy hogyan tegye lehetővé a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, és folyamatosan biztosítson spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzési alkalmakat. Hornyán Anna könyve segítség lehet a hallgatók és a pályakezdő óvodapedagógusok, de minden bizonnyal a régebben pályán lévők
számára is, mintegy új segédanyag. A szerző munkája érzékelteti, hogy feltételez bizonyos fokú alapfelkészültséget, de messzemenőkig teret ad az önálló gondolkodásnak, ötletelésnek. A kötet és annak szerzője fontosnak tartja annak megerősítését, hogy az óvodai nevelés gyermekközpontú, a gyermek mindenekfelett álló érdekét hangsúlyozó, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására kell, hogy törekedjen. A könyv tükrözi azt a célt, annak a pedagógiai kultúrának a megerősítését, bátorítva azt az óvodakép víziót, amely az „óvodásabb óvodát” és az „óvodásabb iskolát” fogalmazza meg, láttatja. A szemléletformálás missziós feladata az óvodapedagógia jelenének. A játékosság, a tudatos fejlesztés, a megismerés mellett a gondolkodás, a problémák meglátása, új utak és lehetőségek keresése, mind-mind olyan szakmai irányelv, aminek meg kell határoznia az óvodapedagógia jelenét, és jövőbeli fejlesztési irányait. Ez a könyv segítője lehet ennek a folyamatnak. Ez a könyv nem az a könyv, amit meg kell, vagy meg lehet tanulni. Ez a könyv az a könyv, ami nyomán meg kell és meg lehet tanulni VALAMIT. A gyermeki gondolkodás folyamatát, fejlesztését, egy-egy nevelési terület összefüggéseit, a valóságos világ megismerésének játékos módszereit.”
Bíró Gyula igazgató, c. egyetemi docens
Gál Ferenc Egyetem Szarvasi Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlóóvoda
Sprint Kiadó – Óvodai Nevelés, 2024.
A gyermek mindenek felett álló érdekében–sorozat
Írta: Hornyán Anna
Lektor: Montvajszkiné Bátor Anna, Sarusi Etelka, Bíró Gyula
Sorozatszerkesztő: Hornyán Anna
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Szerzői előszó
A szakmai lektor ajánlója
1. A spontán játéktól a szándékos tanulásig
2. A problémamegoldó gondolkodás, mint a fejlődés segítője, egyben inspirálója
3. A tevékenység szerepe a tapasztalatszerzésben, a tevékenykedtetés szerepe a gyermek önkibontakozási folyamatában
4. A matematika körülölel bennünket
5. A gondolkodásra késztető kérdések szerepe a problémamegoldó gondolkodás fejlődésében
6. Az óvodapedagógus feladatai a problémamegoldó gondolkodás fejlődésének segítése érdekében
7. A gyermek környezetében lévő tárgyak matematikája
7.1. A berendezési tárgyak matematikai tulajdonságai és a hozzájuk kapcsolható matematikai tartalmakat előhívó gondolkodtató kérdések
7.2. Az étkezéshez, tisztálkodáshoz használt eszközök matematikai tulajdonságai és a hozzájuk kapcsolható matematikai tartalmakat előhívó gondolkodtató kérdések
7.3. A játékeszközök matematikai tulajdonságai és a hozzájuk kapcsolható matematikai tartalmakat előhívó gondolkodtató kérdések
7.4. Az öltözékek matematikai tulajdonságai és a hozzájuk kapcsolható matematikai
tartalmakat előhívó gondolkodtató kérdések
7.5. Az ételféleségek matematikai tulajdonságai és a hozzájuk kapcsolható matematikai tartalmakat előhívó gondolkodtató kérdések
7.6. Udvari, illetve tornateremben használható játék- és sporteszközök matematikai tulajdonságai és a hozzájuk kapcsolható matematikai tartalmakat előhívó gondolkodtató kérdések
8. A jó napirend
9. Napirendi tevékenységek folyamatossága párhuzamos tevékenységszervezéssel
10. A napirendi tevékenységek folyamatában megnyilvánuló képességfejlődést segítő lehetőségek és a tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamatok lehetséges matematikai tartalmai
10.1. Az óvodába közlekedés matematika
10.2. Az óvodába érkezés matematikája
10.3. Az öltözködés matematikája
10.4. A tevékenységválasztás matematikája
10.5. A folyamatos tízórai és uzsonna matematikája
10.6. Az udvari levegőzés közben történő játéktevékenységek matematikája
10.7. A tisztálkodás matematikája
10.8. Az ebéd matematikája
10.9. A pihenés előtti mese és a meseválasztás matematikája
10.10. Az alvás, az ébredés és az ágyazás matematikája
10.11. A délutáni búcsúzás matematikája
11. Az óvodai élet tevékenységformái, a tevékenységformák során fellelhető matematikai tapasztalatszerzés lehetőségei
11.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
11.2. Külső világ tevékeny megismerése ezen belül a matematikai tapasztalatszerzés lehetőségei
11.3. A szabad játéktevékenységekben adódódó lehetőségek
11.4. A vers és a mese mint matematikát hordozó tevékenységforma
11.5. Az ének, zene, énekes játékok mint matematikát is hordozó tevékenységforma
11.6. A mozgás és az ezen belül megtapasztalható matematikai tapasztalatszerzés lehetőségei
11.7. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységformában rejlő matematikai tapasztalatszerzési lehetőségek
11.8. A munkajellegű tevékenységekben rejlő matematikai tapasztalatszerzés lehetősége
Utószó
MELLÉKLETEK
1. Alapvető matematikai fogalmak kislexikona
2. Kreatív módszer a problémamegoldó gondolkodás fejlődésének segítéséhez
3. Párhuzamosan végezhető tevékenységek
3.1. Napi buborékterv – Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
3.2. Napi buborékterv – Húsvét
Idézetek, hivatkozások jegyzéke
Ajánlott irodalom
