Leírás
A hazai felnőtt lakosságban a hypertonia prevalenciája meghaladja a 35%-ot, a nyugdíjasok körében eléri a 65%-ot. Napjainkban a magasvérnyomás-betegség – a cardiovascularis betegségek egyik leggyakoribb rizikófaktora – a leggyakrabban előforduló megbetegedések egyike. A hypertonia oka is és következménye is lehet a vesebetegségnek. Becslések szerint Magyarországon 600 ezer lakosnak van középsúlyos vagy súlyos veseelégtelensége. 2013-ban több mint 12 000 beteg került vesepótló kezelésre, több mint 50%-uk hypertonia és diabetes következtében. Mind a magasvérnyomás-betegség, mind a vesebetegség megelőzésében, felismerésében, megfelelő kezelésében kimagasló szerep jut a családorvosoknak. Rájuk hárul a betegségek felkutatása, felismerése, gyógykezelése és a betegek élethosszig tartó ellátása, gondozása.
Ebben a kötetben a szakma hazai kiválóságai gyűjtötték össze a hypertonia- és nephrologiai kutatások legújabb gyakorlati tudnivalóit és a tudományos vizsgálatok legfrissebb eredményeit. Bízunk benne, hogy az aktuális ismeretek összegzése hatékony segítséget jelent a háziorvosi gyakorlatban.
SpringMed Kiadó, 2014.
Írta: Dr. Barna István, Alföldi Sándor, Benczúr Béla, Farsang Csaba, Járai Zoltán, Jermendy György, Kiss István, Páll Dénes, Simonyi Gábor, Szegedi János, Tamás Ferenc, Deák György, Kárpáti István, Ladányi Erzsébet, Mátyus János, Tislér Tamás, Zakar Gábor
Szerkesztette: Dr. Barna István
Szakmai lektor: Dr. habil Balogh Sándor
Paraméterek
| Sorozat | SpringMed Háziorvosi Könyvtár |
| Szerző | Barna István |
| Cím | Hypertonia és nephrologia a háziorvosi gyakorlatban |
| Kiadó | SpringMed Kiadó |
| Kiadás éve | 2014 |
| Terjedelem | 480 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5166 11 2 |
Tartalom
1. A hypertonia epidemiológiája, rizikófaktorai (Dr. Szegedi János)
1.1. A hypertoniabetegség epidemiológiája
1.2. A hypertonia gyakoriságát befolyásoló tényezők
2. A hypertonia diagnózisa, a vérnyomás mérése (Dr. Barna István)
2.1. A családi és a klinikai kórtörténet
2.2. Fizikális vizsgálat
2.3. A vérnyomás mérése
2.4. Kémiai laboratóriumi vizsgálatok
2.5. Eszközös vizsgálatok
2.6. Képalkotó vizsgálatok
3. Másodlagos hypertoniák (Prof. dr. Páll Dénes)
3.1. Általános megfontolások
3.2. Renoparenchymás hypertonia
3.3. Renovascularis hypertonia
3.4. Primaer hyperaldosteronismus
3.5. Obstructiv alvási apnoe szindróma
3.6. Gyógyszerek és toxicus anyagok által okozott másodlagos hypertoniák
3.7. További, ritkább másodlagos hypertoniaformák
4. A hypertonia nem gyógyszeres kezelése (Dr. Barna István)
4.1. Túlsúly
4.2. Sófogyasztás
4.3. Fizikai aktivitás
4.4. Dohányzás
4.5. Alkoholfogyasztás
5. Az antihipertenzív szerek fő hatásai, mellékhatásai, kölcsönhatásai, ellenjavallatai (Prof. dr. Farsang Csaba)
5.1. Az antihipertenzív szerek csoportosítása
5.2. Az antihipertenzív szerek alkalmazása
6. Hypertonia és szívbetegség. A szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Prof. dr. Járai Zoltán)
6.1. Bevezető
6.2. A hipertenzív szívkárosodás patogenezise – a bal kamrai remodelláció kialakulása
6.3. A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció formái és prognosztikai jelentősége
6.4. A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció diagnózisa
6.5. A hipertenzív szívbetegség klinikai megjelenési formái
6.6. A hipertenzív szívbetegség kezelése
6.7. Összefoglalás
7. Hypertonia és vesebetegség – a szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Prof. dr. Kiss István)
7.1. Hypertonia és vesebetegség
7.2. Vérnyomáscsökkentő és a vesebetegség progresszióját gátló terápia
7.3. Krónikus dializált hypertoniás vesebetegek
7.4. Hypertonia vesetranszplantáció után
7.5. Összefoglalás
8. Hypertonia és az agy betegségei – a szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Prof. dr. Farsang Csaba–Dr. Kovács Tibor–Prof. dr. Bereczki Dániel)
8.1. Hypertonia és cerebralis keringésszabályozás
8.2. Hypertonia és transitoricus ischaemiás attack
8.3. Hypertonia és stroke
9. A hypertonia és a diabetes jellemzői, kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Prof. dr. Jermendy György)
9.1. Hypertonia metabolikus szindrómában
9.2. Hypertonia praediabetesben
9.3. Hypertonia újonnan kialakult 2-es típusú diabetesben
9.4. Hypertonia manifeszt 2-es típusú diabetesben
9.5. Hypertonia 1-es típusú diabetesben
9.6. Antihipertenzív kezelés diabetes mellitusban
9.7. A cardiovascularis kockázat befolyásolásának késői hatása
9.8. A Magyar Diabetes Társaság megújított szakmai irányelve (2014)
10. Endokrin hypertoniák (Dr. Alföldi Sándor)
10.1. Primaer hyperaldosteronismus
10.2. Cushing-szindróma
10.3. Phaeochromocytoma
11. A hypertonia és az obesitas felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Dr. Simonyi Gábor)
11.1. LDL-koleszterin
11.2. HDL-koleszterin
11.3. Trigliceridek
11.4. Non-HDL-koleszterin
11.5. Kockázatbecslés és a hazai lipidcélértékek az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai alapján
11.6. A dyslipidaemiák nem gyógyszeres kezelése
11.7. Hypertonia és elhízás
12. Sürgősségi állapotok felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Dr. Benczúr Béla)
12.1. Definíció
12.2. Epidemiológia és prognózis
12.3. Kórélettan – provokáló tényezők
12.4. Klinikai kép
12.5. Diagnosztika
12.6. Kezelés
12.7. Összefoglalás
13. A hypertoniás betegek gondozása a háziorvosi gyakorlatban (Dr. Tamás Ferenc)
13.1. Felkutatás
13.2. Diagnózis
13.3. Alapvizsgálatok, rizikóállapot, rizikóbecslés
13.4. Vérnyomáscsökkentő kezelés
13.5. Folyamatos, aktív megfigyelés
13.6. A vérnyomásmérés és a vérnyomás-ellenőrzés
14. A vesebetegségek diagnózisa (Dr. Barna István)
14.1. A vizelet vizsgálata
14.2. Laboratóriumi vizsgálatok
14.3. Radiologiai differenciáldiagnosztika
14.4. A vese szövettani vizsgálata
15. A glomerulonephritisek diagnózisa és kezelése (Dr. Tislér András)
15.1. Bevezetés
15.2. A glomerularis károsodás mechanizmusa
15.3. A glomerularis károsodás klinikai megjelenése
15.4. Heveny nephritis-szindróma
15.5. Rapidan progrediáló glomerulonephritis-szindróma
15.6. Nephrosis-szindróma
15.7. Tünetszegény vizeleteltérések
15.8. Változatos nephrologiai képpel járó szisztémás megbetegedések
16. A tubulopathiák diagnózisa és kezelése (Dr. Deák György)
16.1. Tubulointerstitialis betegségek
16.2. Akut veseelégtelenséggel járó tubulointerstitialis kórképek
16.3. Krónikus tubulointerstitialis betegségek
17. Akut vesekárosodás (Dr. Kárpáti István)
17.1. Az akut vesekárosodás okai
17.2. Az akut vesekárosodás tünetei és lefolyása
17.3. Az akut vesekárosodás kórisméje
17.4. Az akut vesekárosodás kezelése
17.5. Kórjóslat
18. Idült vesebetegség (Dr. Mátyus János)
18.1. Az idült vesebetegség fogalma, gyakorisága, jelentősége
18.2. A háziorvos diagnosztikai feladatai idült vesebetegségben
18.3. A háziorvos feladatai az idült vesebetegség kezelésében
19. Az étrend szerepe a nephrologiai kórképek kezelésében (Dr. Zakar Gábor)
19.1. Étrendi kezelés, táplálásterápia a háziorvosi gyakorlatban
19.2. A táplálásterápia nephrologiai eszköztára
19.3. A hypertonia és egyes veseszindrómák táplálásterápiája
20. A vesekőbetegség diétája (Dr. Zakar Gábor)
20.1. A folyadékbevitel növelése
20.2. A kalcium- és az oxalátbevitel szerepe, a vizelettelítettség csökkentése
20.3. A C-vitamin – a „belső oxalátterhelés” szerepe
20.4. A B6-vitamin – az oxalátlebontás tényezője
20.5. A kristályképződés gátlása – a citrát és a kálium szerepe
20.6. A nátrium – a csökkentett sóbevitel szerepe
20.7. Az állati fehérjék – a vizeletsavanyodás szerepe
20.8. A magnézium szerepe – az oxalát megkötése
20.9. A szénhidrátok – a kalcium- és a húgysavkövesség kockázatának növelése
20.10. Étrendi megfontolások húgysavkövességben
20.11. Cisztinkövesség
20.12. Kalcium-foszfát-kövek
21. Vesepótló kezelések (Prof. dr. Kiss István–Dr. Ladányi Erzsébet)
21.1. Hemodialízis (Prof. dr. Kiss István)
21.2. Peritonealis dialízis (Dr. Ladányi Erzsébet)
22. Vesetranszplantáció (Dr. Remport Ádám)
22.1. A vesetranszplantáció helye a végstádiumú veseelégtelenség kezelésében
22.2. A veseátültetés indikációja és ellenjavallatai – ki alkalmas recipiensnek?
22.3. A veseátültetés immunológiai feltételei
22.4. A vesedonáció és a veseallokáció
22.5. Élődonáció
22.6. A veseátültetés műtétje, a korai posztoperatív időszak és a gondozás
22.7. A transzplantációval járó immunológiai szövődmények
22.8. Az immunszuppresszív terápia
22.9. Infekciók és malignus betegségek
22.10. A veseátültetett mint vesebeteg – a vesegraftdiszfunkció
22.11. A cardiovascularis kockázati tényezők és kezelésük
22.12. Anaemia és csontanyagcsere
22.13. Életmód és étrend
22.14. Egyéb általános orvosi problémák
Kapcsolódó kiadványok
