Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Identitás és szakrális kommunikáció a mesében

Paraméterek

Sorozat Alkotó Műhely
Szerző Bódis Zoltán
Cím Identitás és szakrális kommunikáció a mesében
Kiadó Debreceni Egyetemi Kiadó
Kiadás éve 2013
Terjedelem 153 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 318 307 6
Ár:
2.800 Ft
2.520 Ft
Kedvezmény: 10%

A kötet tanulmányait a szerző a dr. Bálint Péter által alapított és irányított Alkalmazott Narratológiai Műhely kutatási tevékenysége során a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Irodalom, Kommunikáció és Kulturális Antropológia Tanszékének oktatójaként írta.

Leírás

Közel tíz év alatt születtek azok a tanulmányok, amelyeket a dr. Bálint Péter által alapított és irányított Alkalmazott Narratológiai Műhely kutatási tevékenysége során a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Irodalom, Kommunikáció és Kulturális Antropológia Tanszékének oktatójaként írtam meg. Számos konferencia, terepmunka és közös műhelybeszélgetés során körvonalazódott az a mesekutatási irány, amely – amellett, hogy újabb elméleti szempontokat is keresett a posztmodern hermeneutika és a fenomenológia területén –, az 1945 előtti, Honti János nevével fémjelzett mesekutatásban fedezte fel gyökereit. Honti találóan így fogalmaz Az ismeretlen népmese című tanulmányában: „arra törekedtünk, hogy a mese helyét lessük meg a hagyományos elbeszélő elemek és világlátások útvesztőjében”. A mese helye nem ragadható meg pusztán a bevett irodalmi-néprajzi strukturális elemzések, vagy épp a „világlátások” szimbolikus-pszichológiai értelmezése révén. A mese helye valami más is: sajátos kommunikáció és az identitás megteremtésének nyelvi lehetősége egyben. Az itt olvasható tanulmányok arra tesznek kísérletet, hogy egy komplex, interdiszciplináris szemléletű olvasatát adják a mesének, amely talán a mese helyét is jobban látni engedi. A tanulmányok sora egymásba kapcsolódik: bizonyos szerzők, hivatkozások, utalások többször is előfordulnak ugyan, ám – kaleidoszkópszerűen – mindig más alakzat rajzolódik ki az elemekből, ugyanakkor az írások önálló olvashatósága miatt az esetleges ismétlődéseket mégsem hagytam el a végső változatból. Az írások ívét az „elmélettől” a „gyakorlatig” vezető út rajzolja meg: a tanulmányok a hagyományos mesemondás, a mesei kommunikáció, a mesében rejlő identitás-problémák felől haladnak a mesék sajátos nyelvi jelenségeit feltáró anagrammatikus jelenségekig. Emellett a Kárpát-medencei mesehagyománytól a romantikus irodalmi mesékig is bejárom azt az utat, amelyet a mesék olvasása révén e tíz év alatt nagy örömmel tettem meg. Külön köszönet illeti dr. Bálint Pétert, aki szakmai tanácsaival, útmutatásával, lankadatlan lelkesedésével mindig új feladatokat, új célokat tűzött elém. Remélem, hogy e szövegek jelen formájukban inspiráló felismerésekhez vezetik majd el a tisztelt olvasót.
 
Írta: Bódis Zoltán

Tartalom

Előszó
Mese és szakrális kommunikáció
A szakrális fogalmának megközelítése
Mese és kommunikáció
Mese és szakrális kommunikáció
Identitás és nyelv a Kárpát-medence népmesei hagyományának tükrében
A vizualitás metaforikus értelmezési lehetőségei népmeséinkben
Problémafelvetés
A meseszövegek értelmezhetősége
A mese hatása
Vizuális kommunikáció
A látás motívuma meséinkben
Összegzés
Megjegyzések a mese és az identitás kérdéséhez
Előzetes megfontolások
A mesék sajátossága: az egydimenziós világ
A mese mint identitás-elbeszélés
Az Álomfi című mese
A „mesei igazság” narratív sajátosságai Cifra János Nyeznyám című meséjében (AaTh 532)
A narratív identitás szövegértelmező lehetőségei
Cifra János, a mesemondó
A mese igazsága
A mese és a személyes identitás
A meseszöveg sajátosságai
Határátlépések
Új paradigma: az „igazi mesekutatás” kezdeményezése
Kerényi Károly mítosz-értelmezése
A mesei hagyomány
Mesében élni
A női kommunikáció szakrális lehetőségei a mesében
A kommunikáció női útja
Kommunikáció: valóságértelmezés vagy valóságteremtés
A kommunikáció vertikális lehetőségei
Kommunikációkutatás, agykutatás, szakrális kommunikáció
Mesék nyelvén
„Csak egy vastag szövevény, mely a víz színén ingadoz” – Jókai, folklór, irodalom
A népiesség: folklór és irodalom
Jókai és a népiesség
Jókai mese novellájának értelmezési lehetőségei
A mese Andersenje
Andersen meséit olvasva
Mese és valóság: a romantikus mese mítosz-pótlék
Töredékesség irónia
A mese meghatározása
A természetesség
Név a mesében
Mesékben őrzött királyság – Josef Haltrich és az erdélyi szász mesék
Szó-nyelv és név-nyelv
Az örök forrás: a Grimm-mesék
A Josef Haltrich-féle erdélyi szász mesék gyűjteménye
A mese: tükör és adomány
Szakirodalom