Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Igényesen magyarul

Paraméterek

Szerző Wacha Imre
Cím Igényesen magyarul
Alcím A helyes kiejtés kézikönyve
Kiadó Argumentum Kiadó
Kiadás éve 2010
Terjedelem 308 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 446 587 4
Ár:
3.500 Ft
3.150 Ft
Kedvezmény: 10%

A kötetet egyaránt haszonnal forgathatják a hivatásos beszélők (a rádiók és tévék munkatársai, színészek, előadóművészek), a magyar- és nyelvszakos tanárok, a középiskolai diákok, valamint a közélet szereplői.

Leírás

Wacha Imre a stilisztika, a szótárírás, a retorika és az igényes beszéd művelője. Előbb az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, majd az ELTE és a Kodolányi János Főiskola tanára. Évtizedeken át a Magyar Rádió és a Magyar Televízió beszédtanára. A helyes, igényes kiejtés, a beszédnorma, a beszédstílus, a hangzó stílus kérdéseiről számos tanulmánya jelent meg. Ezek egy részének anyagát is tartalmazza A szöveg és hangzása című tanulmánykötete. A korszerű retorika alapjai című kétkötetes munkája gyakorlati és kommunikációközpontú alapvetés. Elekfi Lászlóval írt könyve, Az értelmes beszéd hangzása a mondatfonetikai eszközök használatának részletes feldolgozása. A jelen kötet a hangoztatás elemeitől, a hangoktól a mondatokon, mondatkapcsolatokon át a szövegekig vezeti el az olvasót. A nyelvnek azokat a fontos hangzásbeli eszközeit tárgyalja, amelyekkel a nyelvileg jól megformált és kimondott hangsorok hordozta tartalmat érzékletessé, pontosabbá tesszük. Tudjuk, ugyanezek – a tiszta hangképzés, a hangsúlyozás, a hanglejtés, a szöveg tagolása és a beszédritmus – segítik a beszédhelyzetnek és néhány attitűdnek az érzékeltetését is. A mondatok és a szöveg ejtésének alapjait az igényes élőbeszéd nyomán szabad példákkal is bemutatja, végül összefoglalást ad a spontán beszéd sajátosságairól. A mondat- és szövegfonetikai eszközök használatának az igényes köznyelvi nyelvhasználatra vonatkozó legfontosabb szabályait, törvényszerűségeit gyűjti össze és írja le röviden. Tanácsadó szándékkal főleg az írott szövegek értő/értető felolvasására, megszólaltatására ad útbaigazítást. A kötet – terjedelmi okokból – nem tartalmazhatja a nyelvi kifejezésnek minden árnyalatát. Változatosságuk miatt csak vázlatosan írhatta le a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a spontán (nyilvános vagy bizalmas) megfogalmazású, az érzelmileg telített beszédben és a nyelvjárásokban megfigyelhető sajátosságait. A kötetet egyaránt haszonnal forgathatják a hivatásos beszélők (a rádiók és tévék munkatársai, színészek, előadóművészek), a magyar- és nyelvszakos tanárok, a középiskolai diákok, valamint a közélet szereplői.
 
Illusztrálta: Körösi Papp Kálmán 

Tartalom

ELŐSZÓ
1. A MAGYAR NYELV RÉTEGZŐDÉSE
1. A nyelvi rétegekről
2. A nemzeti nyelv rétegei
Mellékletek
2. A KIEJTÉSI NORMA
1. A beszédhang
2. A hangképzés
3. A hangkapcsolódási szabályok
4. A kiejtési (hangképzési) hibák
5. A kiejtési norma – A nyelvi norma
3. A MAGYAR BESZÉDHANGOK KÉPZÉSE
1. A légzés
2. A beszéd szervek
2.1. A gége
2.2. A toldalékcső
3. A magánhangzók (vokálisok)
3.1. A hátul képzett magánhangzók
3.2. Az elölképzett magánhangzók
3.3. Az orrhangzós színezetű magánhangzók
3.4. A kettőshangzók (diftongusok)
4. A mássalhangzók (konszonánsok)
4.1. A zárhangok
4.1.1. A felpattanó zárhangok
4.1.2. Az orrhangú vagy folyamatos zárhangok (nazálisok)
4.1.3. Pergő hangok
4.2. A réshangok
4.2.1. A középréshangok
4.2.2. Az oldalréshang
4.3. A zár-réshangok
4.4. A magán-és mássalhangzók jegyeinek összehasonlítása
5. Az idegen nevek, szavak kifejezések kiejtése
5.1. Az idegen tulajdonnevek kiejtése
6. Hibák, vétségek a hangzók időtartamában
4. A MONDATFONETIKAI ESZKÖZÖK
1. Az értelmes beszéd
2. A mondatfonetikai eszközök rendszere
5. A HANGSZÍNEZET ÉS A HANGSZÍNEZÉS
6. A HANGSÚLYOZÁS ÉS A HANGERŐ
1. A hangsúly és a hangerő fogalma
2. A hangsúly megjelenési formái
2.1. A szóhangsúly
2.2. A szakaszhangsúly
2.3. A mondathangsúly
3. A hangsúly fokozatai
4. A szöveghangsúlyos mondat
5. A hangerő váltásai és változásai
6. A hangsúlyozás főbb szabályai
7. Az értelmi hangsúly
8. Az érzelmi hangsúly
9. A ritmikai hangsúly
10. A hangsúly és a szórend összefüggései
10.1. A nyomatéktalan mondatnak
10.2. A mondathangsúlyos mondatnak
11. A hangerő váltásai
11.1. A hangerő váltásai a mondatban
11.2. A hangerő váltásai a szövegben
12. Hangsúlyozási, kiemelési tendenciák
12.1. Általános szabályok, szabályszerűségek
12.2. Hangsúlytalan elemek
12.3. hangsúlyozási álszabályok, a hangsúlyozás hibái
7. A HANGLEJTÉS, A HANGMAGASSÁG ÉS A HANGFEKVÉS
1. Mi a hanglejtés
2. A hanglejtés alapformái és alapegységei
3. A hangfekvés
4. A fekvésváltás
5. A hanglejtés egységei
6. A hanglejtési szakasz
7. A hanglejtés alapformái
8. Az általános törvényszerűségek
9. A hanglejtés értelmi szerepe
10. Az egyszakaszos mondatok hanglejtése
11. A több szakaszból álló mondatok hanglejtése
12. A hanglejtés tagoló szerepe
13. Az összetett mondatok dallama
14. A fekvésváltás
15. A mondatlánc
16. Az ún. dallamosság
17. Hanglejtési tévtanok, tévhitek
8. A BESZÉDSZÜNET ÉS TAGOLÁS
1. A fiziológiai – légzési szünet
2. Tagoló szünet
2.1. Szószünet és liezon
2.2. A mondat tagolása
2.3. Tagolási problémák
2.4. A szünetek tartama és sűrűsége; szünetpótló
2.5. A szünettel kapcsolatos kiejtési babonák
9. A BESZÉD RITMIKAI ELEMEI
1. Nyelvi ritmus, beszédritmus, beszédsebesség
2. A ritmus rétegződése
2.1. Az artikulációs ritmus
2.1.1. Az aritikulációs beszédritmus hibái
2.2. Az értelmi ritmus (mondatritmus)
2.3. A szerkezeti ritmus egységei a mondatban
3. A bonyolult mondat ritmusa
4. A mondatláncolatok ritmusa, a szövegritmus
5. A szövegegész tagoltságából adódó ritmus
6. A gondolkodás és az érzelmi ritmus
7. A ritmika általános sajátságai – a tempó és a ritmus viszonya
8. A pergő ritmus és a dinamikus beszéd téves értelmezése
10. A MONDAT- ÉS SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK ÖSSZEFÜGGÉSEI
1. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe
1.1. Használatuk együtt és külön-külön
1.2. Szerepük a szöveg megértésében és megértetésében
2. Különféle irányú részfunkcióik
2.1. Szerepük az értelem kifejezésében
2.2. A kommunikációs viszonyok jelzése, a szándék kifejezése
3. A mondatok és a beszédmű
4. A hallgatóhoz és a beszéd tárgyához való viszony
5. A mondatfonetikai eszközök és az érzelem
11. AZ ÍRÁSJELEK ÉS HAGZÁSÉRTÉKÜK
1. A pont
2. A három pont
3. A vessző
4. A pontosvessző
5. A kettőspont
6. A gondolatjel
7. A zárójelek
8. Idézőjelek
9. Kötőjelek
10. A kérdőjel és a felkiáltójel
12. FELKÉSZÜLÉS A SZÖVEG MEGSZÓLALTATÁSÁRA
1. A szöveghez való viszony
2. A szövegszerkezet felismerése
13. A SZÖVEG MÖGÖTTES VILÁGA
14. SZITUATIVITÁS A SZÖVEGBEN ÉS AZ ELŐADÁSBAN
1. A megszólalás beszédhelyzetei – A szituációk
2. A szituáció- és attitűdváltás
2.1. Az attitűdök érzékeltetése
3. Hangzásharmónia a nyilvánosság előtt
3.1. Gondok és kétségek
4. A megszólaltató személyiségének szerepe
5. A megszólaltatás külső körülményei
15. A BESZÉD ÉRZELMI TÖLTÉSE
1. A beszélő egyéniségének jellemzői
2. A beszéd hangzásának általános sajátosságai
16. A SPONTÁN BESZÉD JELLEMZŐI
17. SAJÁTOS ALKALMAZÁSI TERÜLETEK
1. A felolvasás
1.1. Az iskolás felolvasás
1.2. Idéző jellegű felolvasás
1.3. Az értelmező, kifejező felolvasás
2. A versmondás
2.1. Értelmező megszólaltatás és a ritmus, a rím
2.2. Mondatok és verssorok érzékeltetése
2.3. Magyaros ritmusú versek időmértékes kombinációi
2.4. Az időmértékes versek értelmes hangsúlyozása
2.5. A vers szerkezetének érzékeltetése
2.6. Vers egyetlen hosszú mondatban
2.7. Értelmes megszólaltatás verstani ismeretekkel
2.8. A vers műfaja és az egyéni hangvételű megszólaltatás
3. A prózamondás
3.1. Értelem és érzelem kifejezésének helyes aránya
3.2. tartalmat és szerkezetet érzékeltető hangsúlyok
3.3. prózaritmus
3.4. A próza dallamvilága
3.5. A kifejezést szolgáló hangterjedelem; fekvésváltás
3.6. A szöveg értelmi mondanivalója
3.7. Széppróza: hangulat, atmoszféra, szereplők ábrázolása
3.8. A mű stílusegysége
4. Szövegejtés énekléskor
4.1. Kötött zenei elemek és érthetőség
4.2. Értelmi hangsúlya kötött dallamban
4.3. Szótagok nyelvi időértékének érzékeltetése
4.4. Magánhangzók hangszínének lehető megőrzése
4.5. Mássalhangzók pontos, tiszta artikulálása
4.6. Szótagolás énekelt szövegben
5. Színpadi beszéd és előadóművészet
UTÓSZÓ
SZAKIRODALOM
Rövidítések jegyzéke
Gyűjteményes kötetek, folyóiratok
Szakcikkek, Tanulmányok, Könyvek
JELEK, JELÖLÉSEK MAGYARÁZATA
Betűk mellékjellel, hangjelek
Szótagjelek
Hangsúlyjelölés
Dallamábrák, szint jelölő ábrák
Tagoló és kapcsoló jelek
Beszédiramjelzések
Sajátos használatú (írás)jelek