Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Így filmeztünk

Paraméterek

Szerző Szekfü András
Cím Így filmeztünk
Alcím Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból
Kiadó Magyar Művészeti Akadémia
Kiadás éve 2018
Terjedelem 324 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 615 5869 17 4
Ár:
4.800 Ft
4.320 Ft
Kedvezmény: 10%

Szekfü András Így filmeztünk című interjúkötete kettőzötten idézi meg a filmtörténeti múltidőt. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves restanciát orvosol, másfelől a ’60-70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi éra sajátos világa elevenedik meg.

Leírás

Szekfü András Így filmeztünk című interjúkötete kettőzötten idézi meg a filmtörténeti múltidőt. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves restanciát orvosol, másfelől a ’60-70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi éra sajátos világa elevenedik meg. A kettős múltidő kettős retorikát is eredményez: a szocializmus évtizedei alatt a megnyilatkozók őszinteségük ellenére óhatatlanul igazodnak a kor politikai elvárásaihoz. A kötet egyediségét mégis ez adja: az olvasó úgy kaphat képet egy – Ranódy László szavaival – páratlanul izgalmas időszakról, hogy azt nem filmtörténészek utólagos interpretációja, hanem az azt megélők élményszerű, sokszor anekdotikus és nagyon is emberi visszaemlékezései teszik színessé.

Szekfü András interjúválogatása számtalan eddig ismeretlen történetet, információt, filmtörténeti adalékot – azaz valódi kincseket menekít ki a magnószalagról e könyv lapjaira.

Tartalom

Elbeszélt filmtörténet – Gelencsér Gábor

Bevezetés – Szekfü András

Szőts István (1912–1998)

A kozmikus életérzés, az erdélyi és a magyarság élmény

Ranódy László (1919–1983)

„Pudovkin elsápadt...”

Angyal László (1900–1979)

„az első nehézség az üres pénztár volt”

Radó István (1891–1972)

„...inkább találkozások sorozata volt, mint konspiráció”

Radványi Géza (1907–1986)

„…adják oda a Kossuth-díjat a gyerekeknek!”

Hont Ferenc (1907–1979)

„…egy repülőgéppel jöttünk vissza [ Moszkvából] Budapestre, Balázs Béla és én...”

Máriássy Félix (1919–1975) – Máriássy Judit (1924–1986)

„…akkor én már egy egész más kocsisorra gondoltam”

Révai Dezső (1903–1996)

„…szükség volt arra is, hogy a filmet felső fokon ellenőrizzék”

Kende István (1917–1988)

„…kiemelkedő film ebben a korszakban nem volt”

Szántó Miklós (1916–2015)

„Révai stílusa sajátságos volt: szellemes, gúnyos, hajszálpontos”

Várkonyi Zoltán (1912–1979)

„A filmben találtam meg a rendező alkotói hatalmának kiteljesülését”

Fábri Zoltán (1917–1994)

„Fábri elvtárs, tessék a filmet új felvételekkel kiegészíteni!” Fábri Zoltán pályakezdése

Újhelyi Szilárd (1915–1996)

„Elsősorban a légkör változott meg”

Herskó János (1926–2011)

„…miután párttag voltam, nagyobb lehetőségem volt, mint másoknak”...

Kovács András (1925–2017)

A fődramaturg libákat kerget

Bacsó Péter (1928–2009)

„A tanúval kapcsolatban is az a fő ellenvetés, hogy »közben mégiscsak építettük a szocializmust«”

Makk Károly (1925–2017)

„Nem éreztem cinizmust”

Illés György (1914–2006)

„Mert az az igaz gondolatokat művivé alakította volna”

Horváth Márton (1906–1987)

„…a forgatókönyvírást és a rendezést is államosítottuk”

Interjúalanyaink

Az interjúk előző megjelenései

Névmutató

Filmmutató