Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés

Paraméterek

Szerző Lányiné Engelmayer Ágnes
Cím Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés
Alcím 2., átdolgozott kiadás
Kiadó Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve 2017
Terjedelem 432 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 226 615 2
Ár:
5.800 Ft

Az intellektuális képességzavar az értelmi fogyatékosság fogalmat felváltó, új megjelölés. Azokra a személyekre alkalmazható, akik az intellektuális-kognitív működések, valamint a kortárs csoportokhoz viszonyított adaptív magatartás jelentős akadályozottságával jellemezhetőek.

Leírás

Az intellektuális képességzavarban szenvedők pszichológiájáról szóló összefoglaló kötet, mely klinikai és fejlődéslélektani szempontokat is közöl, először 2009-ben jelent meg. 2012-ben változatlan újranyomása történt meg. A javított, bővített kiadás (az első 2009-ben jelent meg) megtartotta az eredeti szerkezetet, de minden témánál kiegészült a tudomány és gyakorlat új eredményeivel. A rendkívül alaposan, a téma minden szegmensére kiterjedő figyelemmel megírt és szerkesztett művet az oktatásban és a klinikumban dolgozó orvosok, az orvostanhallgatók és a pszichológia iránt mélyen érdeklődő olvasók számára is ajánljuk.

 
Az intellektuális képességzavar az értelmi fogyatékosság fogalmat felváltó, új megjelölés. Azokra a személyekre alkalmazható, akik az intellektuális-kognitív működések, valamint a kortárs csoportokhoz viszonyított adaptív magatartás jelentős akadályozottságával jellemezhetőek. E képességzavar különböző súlyosságú megnyilvánulása nem befolyásolja a közös emberi szükségletek birtoklását, és nem kérdőjelezi meg az érintettek személystátuszát. Az intellektuális képességzavarral élő emberek az emberi létezés egy lehetséges változatát képviselik. Fejlődésre, tanulásra, társadalmi integrációra minden életkorban képesek, ehhez társadalmi segítséget igényelnek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az állapot hátterében lévő okok felderítése segíti speciális szükségleteik kielégítését a gyógypedagógiai oktatás, fejlesztés, pedagógiai kísérés, a pszichológiai segítő beavatkozások és a különböző terápiás eljárások tervezésekor. Állapotuk megismerése nem csupán akadályozottságaik számbavételét, hanem erősségeik felderítését is jelenti az egyén és környezete interakciójának kontextusában.
 
Lektor: Buda Béla

Tartalom

Előszó
Az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság értelmezése. Régi nézetek új megközelítésben, új nézetek a régiekre reflektálva
A korszellem humán tudományokban tükröződő hatása az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos emberek létproblémáira, élethelyzetére
Az „értéktelen élet” felfogás hatása
A szociológiai megközelítések térhódítása a 20. század közepétől
A jogok és az emberi méltóság érvényesülésének korszaka
A pszichológia tudományának szerepvállalása az átalakulási folyamatban
A klasszikus irányzatok hozzájárulása az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek megismeréséhez
Az értelmi fogyatékos emberekre vonatkozó tudás és emberszemlélet a 19. században és a 20. század első felében
Bevezetés
Az értelmi fogyatékosság fogalom definíciós kísérletei, fogyatékosságügyi nyelvújítás
Az eugenikai szemlélet térhódítása, az értelmi fogyatékosok veszélyeztetése; a társadalom védelme a fogyatékos embertől
A századforduló
A 20. század első évtizedeinek definíciói, az orvosi betegségmodell mint magyarázó elv
Európai helyzetkép
Közös vonások a 20. század első felének definícióiban
A 20. század eleji definíciók hatása a későbbi magyar fogalomhasználatra
A képezhetőség-képezhetetlenség fogalma a klasszikus definíciókban a 20. század első felében
Összegzés
Pszichometriai megközelítés és intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság
A mérés igénye az emberi tulajdonságok és az értelmi fogyatékos személyek megismerésében
Intelligenciaelméletek mint a tesztek háttértényezői
A Binet-Simon gyermek-intelligenciateszt az értelmi fogyatékosság felismerése és az iskolai szelekció szolgálatában
A pszichometria tudománnyá alakulása, az IQ és alkalmazásának hatása az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság minősítésére. A Wechsler-teszt
Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének pszichometriai megközelítése
Az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek vizsgálatában a pszichometriai megítélésre vonatkozó bírálatok fő érvei
Változások a szakmai megközelítésekben a 20. század második felében
A biológiai, illetve környezeti paradigma kezelése az értelmi fogyatékosság magyarázatában, új értelmezések
Kétcsoportos felosztások, a biológiai-környezeti hatások szétválasztásának kísérlete
Kevert diagnózisú, mentálisan retardált személyek mintáival és meghatározott kóreredeti csoportokkal szerzett pszichológiai tapasztalatok
A merev szétválasztás ellenérvei
A súlyosság és az organikus-nem organikus kóreredet összefüggése
Az öröklés és a környezet hatásainak szétválaszthatatlansága
A hátrányos helyzetből fakadó elmaradás és iskolai sikertelenség nem jelent képességgyengeséget
Egységesítő törekvések a tudományos terminológiában az érintett személyek megnevezésére a 20. század második felétől
Az Intellektuális és fejlődési képességzavarok amerikai egyesületének terminológiai és klasszifikációs rendszerei
Névváltozások
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalásai terminológiai kérdésekben
Az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság gyakorisága és ezen adatok különböző célú felhasználása
Bevezetés
Néhány, gyakoriságra vonatkozó fontos alapfogalom
Hazai statisztikák, nyilvántartási rendszerek
A becslések szerepe az incidencia- és a prevalenciaértékek meghatározásában
Az eltérő gyakorisági értékek értelmezése
A szociológiai gondolkodás térhódítása és befolyása a minősítési gyakorlatra
Epidemiológiai felmérések a prevalenciaértékek feltárására
Új kutatási területek az epidemiológiai vizsgálatokban
Várható változások az értelmi fogyatékosság/intellektuális képességzavar incidenciájának és prevalenciájának mutatóiban
Jelentős állomások az intellektuális képességzavart mutató személy és családja életútján – Fejlődéslélektani megközelítés
A korai életszakasz és a korai intervenció
Szembesülés a diagnózissal
A probléma közlése az anyával/szülőkkel
Az első megmondási stratégiák gyakori bizonytalanságai, hibái
Gyászreakciók
Következtetés a szülői elmondásokból a traumára
A korai életkorban nyújtott segítő beavatkozások kialakulásának háttértényezői
Az első generációs korai fejlesztési programok jellegzetességei
Változások a korai fejlesztési programok filozófiájában
A meginduló korai ellátást biztosító szolgáltatások kezdeti nehézségei és eredményei hazánkban
A szülő-szakember kapcsolatfelvétel a korai fejlesztésben
A szülők fő gondjai a kezdeti években
Csecsemőkonzultáció és fejlődéslélektani irányultságú tanácsadás
A korai fejlődésben a következő képesség/készségterületeken mutatkozik fejlődési meglassúbbodás, eltérő fejlődés
A meginduló fejlődés apró jelei
Fejlettségi szintek hároméves korban és az óvodáskorban
A nappali ellátást biztosító elhelyezési lehetőségek fiatal életkorban
Tartós bentlakást biztosító elhelyezési lehetőségek fiatal életkorban
Összefoglalás
Az iskolás évek
A beiskolázás mint problémahelyzet; jelentősége a gyermek életében
A szociális érés és a tanulás sajátosságai az intellektuális képességzavart mutató gyermekeknél
Magatartási jellegzetességek és problémák iskoláskorban
A serdülőkor és az ifjúkor az intellektuális képességzavart mutató / értelmi fogyatékos személyek életében
Az értelmi fogyatékos személyek szexualitásával kapcsolatos kérdések háttérbe szorulása a közgondolkodásban
Pszichoszexuális fejlődés gyermekkorban
Pszichológiai változások serdülőkorban
A szexualitás
Fontos alapelvek az intellektuális képességzavarral élő/értelmi fogyatékos emberek szexualitásának értelmezéséhez
A felnőtt szerepek kifejlődésének és gyakorlásának feltételei intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek életében
Az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos felnőttek életét befolyásoló tényezők
Az életminőség
Tényfeltárások az értelmi fogyatékos személyek bentlakásos intézeteinek embertelen körülményeiről
A normalizációs elv tartalma, a gyakorlati megvalósítás kiindulópontjai
Európai deinstitucionalizációs programok
Tényfeltárások Magyarországon a 90-es évek közepétől az értelmi fogyatékos személyeket (is) ellátó pszichiátriai és szociális intézményekben
Az intézetekben ellátott felnőtt értelmi fogyatékos személyek állapotának felülvizsgálata
A kiscsoportos lakóotthonok kialakulása hazánkban, és a benne élők életminőségére, pszichés fejlődésére, szociális tanulására gyakorolt hatásuk
Az életminőség-vizsgálatok tapasztalatai
Egyéni gondozási, fejlesztési tervek készítésének pszichológiai aspektusai
Pályaválasztás, foglalkoztatás, munkavégzés
Az időskorú személy élethelyzete, a segítés területei
A kóreredet szerepe az állapot pszichológiai jellegzetességeinek megismerésében és a specifikus megsegítésben
Down-szindróma kognitív és pszichoszociális megközelítésben
Bevezetés
Előzmények, legjelentősebb változások
Intelligenciateljesítmények és egyéb személyiségjellemzők Down-szindrómás személyeknél
Korai fejlődés és tanulás
Érzelmi élet, szociális kapcsolatok
Elmaradás vagy eltérő, patológiás fejlődés
Az értelmi fogyatékosok fejlődését szolgáló magyar Down Alapítvány szerepe az érintettek és családjaik segítésében
Összefoglalás
Williams-szindróma pszicholingvisztikai megközelítésben
Bevezetés
Előzmények
Mozgásfejlődés és a vizuomotoros-téri funkciók
Szociabilitás, személyiségjellemzők
Kognitív és nyelvi fejlődés
Iskolázás
A fejlesztés kiemelt területei
A Magyar Williams-szindróma Társaság szerepe az érintettek és családjaik segítésében
Képek jegyzéke
Irodalomjegyzék
Tárgymutató